Index Vakbarát Hírportál

Megérkezett Magyarországra a kínai elnök

2024. május 8., szerda 21:04

Hszi Csin-ping kínai elnök szerda este, 9 óra előtt pár perccel érkezett meg Budapestre. Az államfő hivatalos programja csütörtökön kezdődik. Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren fogadta a Kínai Népköztársaság elnökét és házastársát.

Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó szerda este a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren fogadta Hszi Csin-pinget, a Kínai Népköztársaság elnökét és házastársát – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A repülőgépnél magyar népviseletbe öltözött gyerekek köszöntötték az elnöki házaspárt, ősi szokás szerint kenyérrel és sóval kínálták őket, majd a Magyar–Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium diákjai üdvözölték a vendégeket. Egy rövid kulturális műsorra is sor került a Csillagszemű Táncegyüttes előadásában.

A kínai államfő péntekig tartózkodik Magyarországon állami látogatáson, a diplomáciai kapcsolataink felvételének 75. évfordulóján – emlékeztetett a sajtófőnök.

Az M1 Híradó beszámolója szerint a kínai elnök tizenöt éve nem járt Magyarországon. A hivatalos program csütörtökön a budai Várban, az Oroszlános kútnál kezdődik, majd innen a Sándor-palotába megy, ahol Sulyok Tamás köztársasági elnökkel találkozik. Délután a Karmelita kolostorba látogat, ahol tárgyalások és ünnepélyes aláírási ceremóniák lesznek.

A híradó szerint Hszi Csin-ping eddig hét alkalommal találkozott Orbán Viktorral. A mostani találkozó viszont azért különleges, mert a kínai elnök felesége is Magyarországra érkezik, és úgy tudják, hogy csütörtökön lesz egy ebéd is, amelyen Orbán Viktor felesége is részt vesz majd.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán azt írta: „Történelmi látogatás: all-weather strategic partnership”. A tárcavezető bejegyzéséhez csatolt fényképekből kiderült, hogy Szijjártó Péter is a repülőtéren fogadta a kínai elnököt.

Orbán Viktor: Készen állunk

„Magyar–kínai csúcs. Készen állunk!” – írta közösségi oldalán Orbán Viktor Hszi Csin-ping kínai elnök érkezése előtt. A miniszterelnök egy videót is megosztott, amelyben látható, hogy felkészítették a Budavári Palotát, valamint a Karmelita kolostort a magyar–kínai csúcsra.

Mint ismert, május 8. és 10. között, Párizs és Belgrád után Budapest vendége Hszi Csin-ping kínai elnök. Programja során tárgyalást folytat a magyar miniszterelnökkel és a köztársasági elnökkel kétoldalú politikai, gazdasági és nemzetközi kérdésekről. A látogatás célja Magyarország és Kína államközi és gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak további erősítése, valamint az együttműködés kiterjesztése újabb területekre.

A kínai elnök érkezése miatt május 10-ig Budapest I., IX., XI., XV., XIX., XX. és XXIII. kerületében várható ideiglenes forgalomkorlátozás.

Pekingnek nem csak gazdasági céljai vannak

Eric Hendriks holland szociológus, Kína-szakértő, a Danube Institute vendégkutatója az Indexnek Hszi Csin-ping kínai elnök európai körútját óriási jelentőségűnek nevezte. Emlékeztetett rá, hogy a távol-keleti nagyhatalom államfőjének tavalyi moszkvai látogatását leszámítva az elmúlt öt évben ez az első európai látogatása. A magyar–kínai kapcsolatokról azt mondta: Pekingnek nem csak gazdasági céljai vannak.

Mindkét ország kormányzati köreiben az az uralkodó nézet, hogy a globális geopolitika komoly fordulóponthoz érkezett. A Nyugat hanyatlik, méghozzá főként a progresszív liberalizmus miatt, míg Kína tovább fog erősödni. Hszi Csin-ping »egy évszázada nem látott nagy változások« kibontakozásáról beszél, amelyek egy »új korszakot« fognak elindítani

– fogalmazott Eric Hendriks.

Úgy véli, hogy egy ilyen változás nehezen képzelhető el a Nyugat progresszív liberálisai számára, akik univerzálisnak tekintik értékeiket, és az ettől eltérő politikai struktúrák nagy részét »autoriternek« bélyegzik.

Ugyanakkor a szakértő szerint ironikus módon a progresszív liberálisok éppen azért vannak a legnagyobb lemaradásban, mert még mindig a civilizációk és politikai hagyományok globális sokféleségét próbálják felülírni kedvenc „egyetemes politikai modelljükkel”, miközben nem látják be: államaiknak ehhez már nincs meg az anyagi hatalmi bázisuk.

Mély barátság

A Magyar Nemzetben megjelent véleménycikke szerint Hszi Csin-ping így vélekedett a magyarokról:

Ma Magyarország fontos kereskedelmi partnerünk, a kelet-közép-európai régióban a kínai befektetések első számú célországa. A két ország közötti együttműködés gyümölcsöző, életerőtől duzzadó.

Emlékeztetett, hogy az elmúlt tizenöt évben számos alkalommal találkozott a Kínába látogató magyar vezetőkkel, és mély barátságot kötöttek. „Nagyon várom, hogy visszatérjek az önök országába, és a magyar barátaimmal megoszthassuk gondolatainkat barátságunkról és együttműködésünkről, és megtervezhessük az újkori kínai–magyar kapcsolatok fejlesztését” – üzente a véleménycikkben.

A Kibeszélőben Horváth Leventével, az Eurázsia Központ igazgatójával vettük végig, miként került a falusi párttitkár a mára nagyhatalommá lett ország élére, mi a látogatás célja, és miért fontos Magyarország Kínának.

Horváth Levente szerint Hszi Csin-ping végigjárta a klasszikus kínai káderpályát, hiszen falusi párttitkárból lett városi, majd tartományi vezető, illetve Sanghajban is volt párttitkár. Később bekerült a Kínai Kommunista Párt legfontosabb vezetői testületébe, majd pedig a legbelső körbe, a Politikai Bizottságba, amely dönt a soron következő főtitkár-államfő személyéről. 

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Hszi Csin-ping kínai elnököt a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 2024. május 8-án. Fotó:  Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher / MTI)

Rovatok