Újabb tárgyaláshoz ért a Questor-ügy, amelynek felggöngyölítése már több mint hét éve tart. Idén már ítélet is születhet.
Napokon keresztül tart csak az ügyészi vádbeszéd Tarsoly Csaba és társai tárgyalásán. Szerda reggel kezdett bele a vádhatóság képviselője a második napja tartó perbeszédébe, ahol tételesen igyekezett a vádlottak minden egyes védekezését megcáfolni.
„Nem bűncselekmény elkövetésére hozták létre, valós gazdasági tevékenységeket végeztek” – utalt az ügyész az 1990-ben alapított Questor első éveire, majd kiemelten foglalkozott az elsőrendű vádlott.
Tarsoly Csaba eközben végig egy noteszben jegyzetelt, vélhetően az utolsó szó jogáni felszólalásában kitér az ügyész által elmondottakra is.
A jegybank 2015. március 10-én részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét, és felügyeleti biztost rendelt ki céghez a társaságnál észlelt szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett.
A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Hruria Kft. 210 milliárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből 150 milliárdnyi fiktív kötvénykibocsátás lehet. A kötvényeket a csoport értékpapír-kereskedő cége forgalmazta.
A Quaestor-ügyben a nyomozás 2015. március 11-én indult el, a Nemzeti Nyomozó Iroda március 26-án három embert gyanúsítottként hallgatott ki, majd őrizetbe vette őket üzletszerűen elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt.
A hosszú évek óta tartó eljárásból 2022-ben lett elege a főügyésznek, és gyorsított eljárásra tett indítványt. A vádemelés óta eltelt időben ugyanis a szóban forgó bűncselekményekben érintett sértettek döntő többségének, 84 százalékának a büntetőeljárásban figyelembe vehető kára részben vagy teljes egészben megtérült.
A perbeszédek végeztével a vádlottak még egy utolsó alkalommal felszólalhatnak, majd a bíró várhatóan még idén ítéletet hoz az ügyben.
A Questor-ügy egyik mellékszálában a Kecskeméti Törvényszék még tavaly két év börtönbüntetésre ítélte Tarsoly Csabát, míg feleségét ennek felére. Tarsoly arra vállalkozott, hogy a Quaestor cégcsoporton keresztül a takarékszövetkezet vagyonából folyamatosan finanszírozza az elsőrendű vádlott fiának, a másodrendű vádlottnak a cégét, és ezt színlelt értékpapír-vásárlásokkal leplezik.
A vádirat szerint a takarékszövetkezet vezetője cserébe azt vállalta, hogy a Quaestor-csoport kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges forrásokat biztosítja a szövetkezet pénzéből.
A vádlottak 2004 és 2010 között több mint 2,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a takarékszövetkezetnek, amelyből több mint 500 millió forint eredetét leplezték úgy, hogy fiktív jogcímmel átutalásokat hajtottak végre és a vádiratban foglaltak szerint hozzányúltak a házipénztárhoz.