Dolgozik, előadásokat tart, célt és értelmet talált az életben a fiát a közelmúltban tragikusan elveszítő Bagdy Emőke. Az ország egyik legnevesebb pszichoterapeutája egy Vujity Tvrtkónak adott interjúban beszélt arról, hol tart most a gyászfeldolgozásban, és mi segített neki az elmúlt időszakban.
Tavaly október végén több késszúrással megölték Bagdy Emőke fiát, Császár Zsoltot az Egyesült Államokban. Bagdy Emőke akkor úgy nyilatkozott, hogy szerinte tőrbe csalták 53 éves, mélyen hívő teológus fiát, akit a vád szerint az akkor két hete szabadlábon lévő 18 éves, afroamerikai Yaaliyah Ezekiel Jackson gyilkolt meg. A vádlott fiatal kora nagy részét börtönben töltötte. Tettéért Arizonában akár halálbüntetést is kiszabhatnak.
A pszichológus Vujity Tvrtkónak beszélt arról, hogy hogyan lehet feldolgozni egy ilyen tragédiát, és hogy a szemébe nézne-e annak az embernek, aki elvette a fia életét, valamint tud-e erőt meríteni hatalmas szakpszichológiai tapasztalatából. Az interjúban elsősorban nem szakemberként, hanem édesanyaként nyilatkozott fia elvesztéséről.
Itt van, vagy odaát, örök a szeretetem iránta
– mondta Bagdy Emőke a fiáról.
A szakember elmondta, hogy ilyen súlyos gyászfolyamat esetén az idegrendszerben olyan átrendeződés történik, amely a túlélés felé tereli az embert, az élet megtámogatásának irányába. Felragyogtatva az élet értékét és értelmét.
A fiáról – akit lánya mellett ikergyermekként hozott a világra – az ország egyik legismertebb szakpszichológusa elmondta, hogy maga volt a derű, életvidám nyugalom és kiegyensúlyozottság. Mindig emberek vették körül, és nagyon segítőkész volt. Azért utazott az Amerikai Egyesült Államokba, hogy valamelyest meggazdagodjon, ami addig a családjukban nem volt jellemző. Császár Zsoltnak vendéglátói és teológusi végzettsége is volt.
Gyermeke elvesztése hírének pillanatáról azt mondta, hogy „az egy sokkoló pillanat volt”, és akkor elemi tiltakozás tört felszínre belőle, amit a pszichológiában a gyász folyamatában a tagadás fázisának neveznek. Bagdy Emőke felidézte, hogy a lánya, Noémi hívta fel aznap reggel, amikor értesült a tragédiáról.
Mama, kérlek ülj le. Zsoltit megölték
– így közölte a lánya a felfoghatatlan hírt.
Mint mondta, abban a pillanatban, amikor ezt hallotta, senki és semmi nem tudott neki segíteni, jeges magányt élt át, de tudta, hogy tudomásul kell vennie. Olyan traumatikus szituációnak nevezte azokat a pillanatokat, amelyek a normalitásból egy más belső világba lökik az embert.
Azt is elárulta, hogy a veszteség megélésében nem számít az, hogy ő az ország egyik legismertebb és legtöbb tudományos fokozattal rendelkező pszichoterapeutája, mert a trauma mindannyiunkat egyféleképpen érint, mivel „szeretetsérülésről” van szó.
Bagdy Emőke elárulta, hogy jelenleg még úton van a feldolgozás folyamatában. Csak akkor akart megszólalni az ügyről, amikor már tud mit mondani. Addig elhárította a megkereséseket. Míg lánya aktív volt, ő visszahúzódott a gyászában. Az elengedés pillanata abban a templomban történt meg egy búcsú-istentiszteleten, ahová a családjával ezer szállal kötődnek.
Én verset írtam. Nagyon szoros a kötődésem a versekhez. Így tudtam elköszönni tőle
– idézte fel a pszichológus.
Egy lelkész barátja segített neki a feldolgozásban, pszichológus segítségét nem kérte. A lelki útját is a hitéletén keresztül járja a fia elvesztésében.
Én az örök élet mellett teszem le a voksom, és hiszem, hogy majd lesz egy nap, amikor ezt a földi utat befejezem és folytatom. Az élet örökkévaló
– hangsúlyozta.
Arról is beszélt, hogy újra és újra feltette magának a kérdést, vajon mit kell ebből a tragédiából megértenie. Élete további lépéseiben szeretné megkapni a választ. Valamit tennie kell, de még nem tudja, hogy mit.
Kaptam valamit, de még nem vagyok abban a helyzetben, hogy jól el tudjak számolni vele
– jutott végkövetkeztetésre.
Megemlítette, hogy a családja próbálta visszatartani kissé a munkától, a szerepléstől, de ő a belső ereje szerint cselekszik, ha mennie kell, megy.
Nem vagyok megállítható
– fogalmazott.
Szerinte célt és értelmet kell adni az életnek, úgy véli, kell hogy még a tragédiának is legyen tanulsága. Semmit nem tol el magától.
A fia gyilkosáról azt mondta, képes lenne látni, de tárgyalnivalója nincs vele, mert nem ő a megbocsátás adója, hanem Isten.
Bagdy Emőke számára világos, hogy nagy belső változást él meg, „erősen életpárti módon”, ezt a kötelezettséget hozta magával a gyászútból.
Ott tartok most, hogy igenis mondjunk igent az életre. Jöhetnek katasztrófák, de az életet kaptuk, és ha megmaradt, van, akkor azzal éljünk
– vallja.
Azt azonban elárulta Vujity Tvrtkónak, hogy ott még nem tart lelkileg, hogy terápiákat tartson.