Varga Mihály – aki maga is a lovagrend tagja –, arról beszélt, a Johannita Rend megalakulása óta védelmezi a kereszténységet. Emlékeztetett, noha a rend története során alapvetően békés eszközökkel teljesítette szolgálatát, gyámolítva a zarándokokat és a betegeket, szükség esetén nem riadt vissza a fegyveres harctól sem.

A pénzügyminiszter szerint olyan korban élünk, amikor az „ispotályos elem mellett” ismét szükség lehet a védekezésre, de nem fegyverekkel kell harcolni, hanem „kiállással, állásfoglalással”, a keresztény alapértékek mellett.

Varga Mihály szólt arról is, hogy ma, amikor a technológia eddig ismeretlen utat nyit meg az emberiség előtt, ismét nagy a kísértés, hogy az ember Isten helyébe képzelje magát.

A mai szellemi divatok az egyént állítják a középpontba, a közösségeket pedig az egyéni kibontakozás akadályainak tekintik – mondta, hozzátéve, ezzel szemben az Európa múltjából levezetett tradíció azt mondja, hogy a boldoguláshoz a közösségi szemlélet vezeti el az embert.

A feladat tehát világos – jelentette ki, „vissza kell találnunk az eredeti, talpára állított logikához”, és „minél többen állunk ki a normalitás mellett, az emberiség annál hamarabb visszatalálhat az eredeti, társas és együttműködő természetéhez” – fogalmazott Varga Mihály.

A kormány ezért továbbra is partnerként tekint minden olyan szervezetre, amely a természetes közösségeink megbecsülését szolgálja

– mondta.

Meglátása szerint a veszélyeket nem szabad alábecsülni, mert tetemes károkat okozhatnak a következő generációknak, ugyanakkor azt is látni kell, hogy a maiakhoz hasonló ideológiák mindig múlandónak bizonyultak. „Minél hamarabb visszatérünk a normalitás talajára, annál kisebb árat fizetünk a kitérőért, e visszataláláshoz pedig nagy szükség van az olyan közösségek szolgálatára, amilyen a Johannita Rend” – tette hozzá Varga Mihály.

Történelmi háttér 

A Keresztelő Szent Jánosról elnevezett Jeruzsálemi Ispotályos Lovagrend a II. század elején alapították Jeruzsálemben. A rend fontos szerepet játszott a Szentföld védelmében. Az első lovagok alig néhány évtizeddel a rendalapítás után jelentek meg Magyarországon, és évszázadokon át fontos szerepet töltöttek be az országban: II. Andrást kísérték keresztes hadjáratára, majd az Aranybulla egyik hiteles példányát őrizték.

A johanniták IV. Béla oldalán harcoltak a muhi csatában, és komoly szerepük volt abban is, hogy a rozgonyi csatában Károly Róbert diadalmaskodott. Hunyadi János mellett részt vettek a törökellenes hadjáratokban és hozzájárultak a nándorfehérvári győzelemhez is.

A 16. században a rend katolikus és protestáns ága kettévált, azóta a katolikusok a máltai, a protestánsok pedig a johannita lovagok. A Johannita Rend Magyar Tagozata 1924 tavaszán jött létre, a lovagok a hitetlenség elleni harcot, a betegápolást, kórházak és jótékonysági intézmények alapítását és fenntartását tűzték ki célul.

Magyarországon 1989-ben hozták létre a Johannita Segítő Szolgálatot, amely karitatív és diakóniai munkát végez: egészségügyi és szociális intézmények, iskolák munkájához járul hozzá hiányzó eszközök beszerzésével, képzések szervezésével és mélyszegénységben élő embereket támogat. Az elmúlt két évben elsősorban a Kárpátalján élőket segítették.