Elementáris küzdelem várható a következő hetekben a NATO-s javaslat ügyében, elképesztő a nyomás Magyarországon, azonban a kormány ennek ellenére sem kíván részt venni semmilyen módon az ukrán katonák kiképzésében és a fegyverszállításban – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, Budapesten, amiről a tárca tájékoztatására hivatkozva az MTI is beszámolt.

A tárcavezető a Fidesz frakcióülésén figyelmeztetett, hogy a NATO elkezdte halványítani azokat a saját maga által előzőleg megrajzolt vörös vonalakat, amelyek kimondták, hogy a szövetség nem részese az ukrajnai háborúnak, valamint hogy mindent meg kell tenni a közvetlen konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországgal.

És most jött elő az a történet, hogy a főtitkár úgy érezte: most már a NATO-nak is érdemes lenne valamit csinálnia, mert az nem megy, hogy itt a NATO két éve ül, és csak a tagországok meg az Európai Unió képes elkövetni a világ biztonságát fenyegető lépéseket

– szögezte le Szijjártó Péter.

Ennek keretében pedig fokozni kívánják a szervezet koordináló szerepét a fegyverszállításban, az ukrán katonák kiképzésében, és százmilliárd eurós támogatási csomagot készülnek elfogadni, azonban ebben Magyarország nem kíván részt venni semmilyen formában – mondta a miniszter.

Megfogalmazta három kívánságát a külügyminiszter

„Mi ebből teljes egészében ki akarunk maradni. Megakadályozni ezt nem tudjuk, de egy dolgot biztosan szeretnénk, pontosabban hármat” – szögezte le a tárcavezető.

Egy, hogy magyar katonának ilyenben ne kelljen részt vennie. Kettő, hogy Magyarország területén ilyen típusú akciókhoz semmi ne történhessen. És három, hogy a magyar adófizetőknek egy fillérjét se kelljen erre használni

– sorolta a külgazdasági és külügyminiszter.

„És mind a három tekintetében elképesztő, de tényleg elementáris erejű nyomás van rajtunk” – emelte ki a miniszter, rámutatva, hogy a másik két vonakodó tagországot gyorsan beterelték a közös álláspontba, hazánk így egyedül maradt. „Mindenki be van darálva, mind a harmincegy rajtunk kívüli, és egyedül vagyunk. És a következő hetek küzdelmeiben tök egyedül is leszünk” – tette hozzá.

Szijjártó Péter szerint „a pénzügyi sztoriba megpróbálnak betolni minket”

Magyarország külügyminisztere közölte hogy már zajlik a munka Brüsszelben, a művelet hátországának összerakása. „És nyomnak befele minket. Most azt nagyjából sikerült elérnünk, hogy politikailag tudomásul vették: mi ebben nem akarunk részt venni. De én úgy látom, részükről az a minimumprogram, hogy a pénzügyi sztoriba megpróbálnak betolni minket” – jelentette ki.

Most ezzel próbálnak nyomást gyakorolni ránk, hogy jó, akkor magyar katonák ne, jó, adott esetben magyar terület se, mondják most, na de a pénz. És itt a következő hetek küzdelme az, hogy: nem, nem, nem

– hangsúlyozta a magyar külügyminiszter. Majd rátért arra is, hogy a NATO nem szeretne precedenst teremteni arra, hogy egy szövetséges kívül marad valamilyen katonai műveleten.

A külügyminiszter szerint a Nyugat mindent akar

A miniszter végül ismét sérelmezte, hogy a nyugati politikai vezetők a jelek szerint nem akarnak letérni a fegyverszállítások útjáról, miközben egyértelmű lett mára, hogy a harctéren nincs megoldás, ugyanis egyik fél sem tud felülkerekedni a másikon, a frontvonal legfeljebb néhány kilométert mozog ide-oda.

Mindenki számára azt a felszólítást adták itt, Európában, hogy az nem érdekes, milyen áron, nem érdekes, hogy a saját biztonság mennyire sérül, de még minden, ami van, azt adják oda

– fogalmazott Szijjártó Péter.

„Ez ma a NATO-körökben teljesen világosan, széles körben, nyíltan és mindenfajta szégyenérzet nélkül felvállalt álláspont, hogy a saját biztonság kockázatára is kell segíteni az ukránokat” – fűzte hozzá. Erre jó példaként hozta fel, hogy a minden katonai repülőgépét átadó Szlovákia nem kapta meg időben a Nyugatról rendelt pótlást, az ország légtérvédelmét ezért ma Magyarország és Csehország látja el.

Ha mi, magyarok és csehek nem látnánk el a szlovákok légtérvédelmét, akkor a mérgesen égre nézés és ökölrázás lenne az egyetlen légvédelmi képessége a szlovákoknak

– jelentette ki a külügyminiszter, utalva arra, hogy a visegrádi országokkal kötött megállapodás értelmében a magyar Gripenek is részt vesznek Szlovákia légterének védelmében.

A tárcavezető jelezte, hogy a fegyverszállítások csak a status quót tartják fenn, további hatalmas veszteségek mellett. „Ezért ebből csakis úgy lehet kijönni katonailag, ha a második forgatókönyv működik, tehát a szárazföldi katonák küldése, ami egyenlő a NATO involválásával és a világháború kirobbanásával” – mondta.

„A harmadik forgatókönyv az, hogy egy ilyen háborúban minden eszköz használata megengedhető, és akkor innen jön a nukleáris tölteteknek a kérdése, amiből, pontosan tudjuk, egy darab elég ahhoz, hogy elrendezze a világ jövőbeni sorsát, és ebből van több ezer mindkét oldalon” – fogalmazott a magyar külügyminiszter, hozzátéve, hogy „egy nukleáris szuperhatalmat legyőzni nem lehet. Ami történik, az gyakorlatilag egy mészárszéknek a működtetése”.