A Magyar Országos Közjegyzői Kamara tapasztalatai szerint egyre tudatosabbá válnak a bérlők és a bérbeadók az ingatlanpiacon. Ezt jelzi, hogy az elmúlt három évben csaknem 15 százalékkal nőtt a közjegyző előtt készített bérleti szerződések száma. Jellemzően cégek kötnek közokiratba foglalt szerződést, magánszemélyek elsősorban akkor, ha a bérbeadó vagy a bérlő külföldi állampolgár. A lakáspiacon a legnagyobb változás, hogy a bérbeadók egyoldalú kötelezettségvállalást, úgynevezett kiköltözési nyilatkozatot kérnek a bérlőtől.
A magyarországi ingatlanpiaci szakértők is úgy vélekednek, hogy idén már újra fellendülhetnek a befektetések az iroda- és egyéb ipari-kereskedelmi ingatlanok piacán. A szektor a koronavírus-járvány, majd a gazdasági visszaesés miatt nehéz időszakot élt át: a kereslet csökkent, a rövidebb távú bérletek száma nőtt, és a bérlők gyakrabban költöznek át számukra kedvezőbb ingatlanba.
Az elmúlt három évben csaknem 15 százalékkal nőtt a közjegyző közreműködésével készített bérleti szerződések száma, csak tavaly – a recesszió és a kiugró infláció ellenére is – több mint három százalékkal
– tudtuk meg a Magyar Országos Közjegyzői Kamarától.
A tapasztalatok szerint már az sem ritka, hogy magánszemélyek is közjegyzői okiratba foglaltan készítenek bérleti szerződést, elsősorban akkor, ha az egyik fél külföldi állampolgár, vagy ha nagyobb értékű ingatlan bérbeadásáról van szó.
A lakásbérleti piacon népszerű az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat, amit gyakran „kiköltözési nyilatkozatként” tüntetnek fel az ingatlanhirdetésekben. Ez természetesen olcsóbb, mintha a teljes bérleti szerződést közjegyző készítené el, az abban vállalt kötelezettségeket pedig – a közokiratba foglalt szerződéshez hasonlóan – pereskedés nélkül, bírósági végrehajtás útján is ki lehet kényszeríteni.
Mindegyik fél szempontjából az a legbiztosabb megoldás, ha a bérleti szerződést közjegyző készíti el, legyen szó lakásbérletről vagy céges irodabérletről. A bérbeadó így tudja elkerülni a hosszas és költséges pereskedést, ha a bérlő nem fizeti meg a bérleti díjat és az egyéb költségeket, kárt tesz az ingatlanban, vagy a bérleti jogviszony megszűnése után sem hajlandó kiköltözni a bérleményből. De a bérlők számára is egyfajta biztosítékot jelent a közokirat abban a nem várt esetben például, ha a bérbeadó nem fizeti vissza a kaució összegét.
A közjegyző által készített szerződés közokirat, a benne foglalt kötelezettségvállalások közvetlenül végrehajthatók, azaz pereskedés nélkül, bírósági végrehajtás útján kikényszeríthetőek. Ha valamelyik fél megszegi a kötelezettségeit, a másik félnek elég felkeresnie az okiratot szerkesztő közjegyzőt, aki kérelemre elrendelheti a végrehajtást. A tapasztalatok szerint egy ilyen szerződés garancia, hogy mindkét fél betartja a benne vállaltakat
– állítja Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.
A lakáspiacon az elmúlt években elterjedt megoldássá vált, hogy a bérbeadók a birtokba adás feltételéül szabják, hogy a bérlő tegyen közjegyző előtt egyoldalú nyilatkozatot. Ebben végrehajtható módon kötelezettséget vállal arra, hogy a bérleti jogviszony megszűnése után a bérleményt a saját tulajdonát képező ingóságoktól kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban és felszereltséggel visszaadja a bérbeadó birtokába.
Ha a bérlő a kiköltözési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, úgy a bérbeadó jogosult azonnali végrehajtást kezdeményezni.
Fontos azzal is tisztában lenni, hogy ez a kötelezettség kiterjed a lakásban lakó családtagokra és mindenki más, a kötelezett által befogadott személyre és ingóságaikra is.
Ugyanakkor az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatban nemcsak a kiköltözésről lehet nyilatkozatot kérni a bérlőtől, hanem bele lehet foglalni például a bérleti díj, a közüzemi költségek és a lakáshasználati díj megfizetését is, amelyek így pereskedés nélkül, közvetlenül végrehajthatók, amennyiben a bérlő nem teljesíti a fizetési kötelezettségeit.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)