A politikai feszültségek ellenére nincs változás a német gazdasági tevékenységben Magyarországon. Sokkal több német befektetés áramlik ide, mint Csehországba vagy Szlovákiába.
Magyarország és Németország gazdasági kapcsolatai már évtizedek óta szorosak, amit hazánk uniós tagsága csak megerősített. Budapest és Berlin politikailag is közeledett egymáshoz, aminek szimbóluma a német nehézipar nagyarányú tőkekihelyezése hazánkba. A győri Audi-, a kecskeméti Mercedes- és a debreceni BMW-gyár után a német hadiipar is megérkezett Magyarországra a Rheinmetall révén.
Hazánk gazdasági teljesítménye nagymértékben támaszkodik a német befektetésekre,
ami azonban kényszerpályákat is szül. A hagyományos autóipar, amire az elmúlt két évtizedben a magyar gazdaság épült, nagyjából 2030-ra megszűnik, ezért Magyarországnak új irányokba kell tekintenie.
Az egyik ilyen a kínai, illetve dél-koreai akkumulátorgyárak bevonzása, amelyek így közvetlen összeköttetésbe kerülnek a német autógyárakkal, ami lehetővé teszi az elektromos autók gyártását. A meglévő infrastruktúra nagy előnye lehet Magyarországnak még úgy is, hogy az uniós szinten legalacsonyabb, kilencszázalékos társasági adót kiváltja a 15 százalékos globális minimumadó.
Arról már korábban írtunk az Indexen, hogy az USA kezdeményezésére az OECD-tagországokban idén bevezetett intézkedésnek milyen hatásai lehetnek, azonban a német tőke hazánkba áramlásának a két ország közti politikai viszony is gátat szabhat, amennyiben azok nagyon rossz irányba fordulnának.
A külföldi multinacionális vállalatok az extraprofitadó mellett arra is panaszkodtak az elmúlt időszakban, hogy kormányközeli körökből nyomást gyakorolnak rájuk, hogy adják el hazai vállalkozóknak a leányvállalataik egészét vagy jelentős részét. Ehhez kapcsolódóan a SPAR-ügyről az Indexen is beszámoltunk.
A Bloomberg cikke szerint Magyarország egyre rizikósabb terep a német befektetőknek, és azt az állítást is megfogalmazza, hogy
a német befektetések értéke három év alatt a harmadára esett vissza.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a Németországból érkező közvetlentőke-befektetések értékét tekintve a 2020-as, koronavírusos év jelentett nagymértékű, 1 milliárd 664,6 millió eurós mínuszt, azonban 2021-ben ez az adat már 266,4 millió eurós, 2022-ben pedig 1 milliárd 698,6 millió eurós pluszban volt.
A 2023-as év teljes egészére még csak előzetes becslések vannak, azonban a német közvetlentőke-befektetések értéke valószínűleg jócskán meghaladta a 400 millió eurós pluszt.
Amennyiben a 2020 és 2022 közötti adatokat nézzük, akkor a három év összesített egyenlege 300,3 millió eurós plusz, szemben a 2019-es év 449,5 millió eurós pluszával. A Bloomberg állítása tehát teljesen helytálló, hiszen az elmúlt három, lezárt év összesített eredménye 66,8 százaléka a 2019-esnek.
Azonban az már kérdéses, mennyire lehet messzemenő következtetéseket levonni ebből az adatból. Az uniós csatlakozást követő három évben nagyon nagy volt a német befektetési kedv hazánkban, a 2 milliárd 542,5 millió eurós pluszt hozó 2006-os évet csak a 2 milliárd 594,6 millió eurós hasznot hozó 2011-es tudta felülmúlni.
A második Orbán-kormány hatalomra kerülése utáni három év (2010–2012) szintén magas német befektetési kedvet hozott, az azóta eltelt időszakban pedig mindössze három évben zárt mínuszban a német közvetlentőke-befektetések értéke.
| Német közvetlentőke-befektetések Magyarországon | érték (millió euró) |
| 2010 | 2 310,1 |
| 2011 | 2 594,6 |
| 2012 | 1 176,1 |
| 2013 | 219,1 |
| 2014 | 859,6 |
| 2015 | -193,7 |
| 2016 | 1 371,6 |
| 2017 | 1 457,2 |
| 2018 | -606,4 |
| 2019 | 449,5 |
| 2020 | -1 664,6 |
| 2021 | 266,4 |
| 2022 | 1 698,6 |
Ebből kettő válságokhoz köthető: 2015-ben a menekültkrízis, 2020-ban a koronavírus-járvány az, amivel magyarázni lehet a visszaesést, 2018-ban viszont a 2015-öshöz képest is komolyabb, 606,4 millió eurós mínuszban zártunk. A közvetlentőke-befektetések értéke egyébként évről évre ingadozó, a németországi kormányváltást követően pedig nem látunk a korábbi éveket jellemző trendekhez képest komolyabb változást, sőt, 2022-ben a német közvetlentőke-befektetések értéke 2011 után a legmagasabb szinten volt.
A környező országok, köztük Szlovákia és Csehország gazdasága is jelentős mértékben épít a Németországból érkező befektetésekre, az elmúlt három év magyarországi eseményeit pedig éppen ezért érdemes regionális összehasonlításban is vizsgálni.
A Szlovák Nemzeti Bank, valamint a Cseh Nemzeti Bank külföldi közvetlentőke-befektetésekre vonatkozó adatbázisai szerint Csehországban szinte ugyanazok a folyamatok zajlottak le, mint hazánkban: a koronavírus-járvány által legjobban sújtott 2020-as évben nagyobb mértékű német tőkekivonás volt Csehországból, de úgy tűnik, a tavalyi évben kimagasló pluszban tudták zárni.
A 2020 és 2022 közötti időszak összesítve mind Csehországban, mind Szlovákiában német tőkekivonást eredményezett,
utóbbiban gyakorlatilag évről évre folyamatos a német befektetések kivonása.
Az összesített magyar eredménnyel, azaz a 300,3 millió eurós plusszal szemben ezt a három évet a szlovák gazdaság 888 millió 631 ezer eurós mínuszban, a cseh pedig 141 millió 900 ezer eurós mínuszban zárta a német közvetlentőke-befektetések terén.
| Német közvetlentőke-befektetések értéke (millió euró) | Csehország | Szlovákia | Magyarország |
| 2020 | -1 201,3 | -790,5 | -1 664,6 |
| 2021 | 344,6 | -98,2 | 266,4 |
| 2022 | 714,8 | -235,1 | 1 698,6 |
| 2023 | 1969,9 (előzetes) | nincs adat | 426,8 (előzetes) |
Az adatokból tehát összességében azt lehet megállapítani, hogy a 2020-as németországi kormányváltást követően a két ország között fellángoló politikai feszültségek érdemben nem befolyásolták az elmúlt évek német gazdasági tevékenységét Magyarországon, ami regionális összevetésben is kimagasló.
(Borítókép: Orbán Viktor és Stefan Hartnung. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI)