Különös példát szolgáltatott az élet a XI. kerület hegyvidéki részén arra, hogy mi történik akkor, ha egy önkormányzatnál a bürokratikus szabálykövetés érdektelenséggel párosul. Cikkünk egy tervezett, de meg nem valósítható csatornanyomvonal mentén járt utána annak, hogy mi is áll a kétségbeesett építtető kálváriájának hátterében.
Amikor 2022-ben István (a teljes nevét kérésére nem írtuk ki) házépítés céljából építési telket vásárolt a XI. kerületben, még nem gondolta, hogy nem sokkal később a legrosszabb álmai válnak valóra.
Az ingatlan Újbuda, a XII. kerület és Budaörs találkozási pontjánál, a XI. kerületi Felsőhatár utca felső részénél található. Ide már nem vezet szilárd burkolatú út, ettől eltekintve azonban minden szempontból alkalmasnak tűnt a telek arra, hogy felépíthesse rajta családi házát. A hegyoldali részről nagyszerű kilátás nyílik Őrmező irányába, kifejezetten zöldövezet, miközben autóval negyedóra alatt elérhető a Móricz Zsigmond körtér.
Maga a telek Lke-3 besorolású építési övezetbe tartozik, éppúgy, mint a szomszédos XII. kerületi telkek, azaz kertvárosias lakóterület. A ház megépítéséhez a telken nemcsak ki lehet, de ki is kell építeni a közműveket, ezek nélkül nem kaphat István használatbavételi engedélyt. Az ingatlanhoz ugyan nem tartozott csatorna, de ez kezdetben nem tűnt különösebb problémának, mivel a hálózatra két rákötési pont is kínálkozott. Az egyik Budaörs irányába, ez csupán 250 méterre volt a telektől, a másik 970 méterre, a XI. kerületi oldalon.
Az első hideg zuhany a Budaörsi Polgármesteri Hivatal városépítési irodavezetőjétől érkezett
azzal, hogy közölte: a Helyi Építési Szabályzat Felsőhatár utcát érintő szabályozásának jogi rendezéséig, valamint annak fizikai végrehajtásáig újabb közműhálózat létesítéséhez Budaörs nem járul hozzá. Az FCSM Zrt. budaörsi területi felelőse ezt azzal egészítette ki, hogy a budaörsi csatornahálózat a település saját fejlesztési területéről is csak korlátozott mértékben a jelenlegi befogadóhálózat szabad kapacitásáig tud többletszennyvizet fogadni, ezért a településen kívül eső területekről, így Budapest XI. kerületéről a meglévő csatornákba vizeket fogadni nem tudnak.
A másik verzió sokkal nagyobb erőforrást igényelt. A Csillagőszirózsa – Spanyolréti út – Törökbálinti út lehetséges nyomvonalon, a Rupphegyi úti szennyvízcsatorna rákötési pontja már majdnem egy kilométer árokásással lett volna csak elérhető. Az érdekelt telektulajdonosok azonban közműtársulást alkotva közös tehervállalással ezt is megépítették volna, csakhogy ekkor az önkormányzat közbelépett.
A létesítendő hosszú csatorna csak közterületen haladhat az FCSM előírása szerint, a nyomvonal ugyanakkor érintett volna egy olyan, a XI. kerületi önkormányzat tulajdonában lévő – nagyjából 120 méter hosszú, egyébként aszfaltozott utat is –, amelyet valamilyen oknál fogva a kerület nem minősített közterületnek. A közművet tervező mérnök megkeresésére a XI. kerületi önkormányzat Településképi és Településrendezési Osztálya azt a tájékoztatást adta, hogy
az önkormányzat nem járul hozzá, hogy a tulajdonában lévő ingatlanon közcsatornát építsenek ki. (Erről csak szóbeli tájékoztatást adtak. Pénteken viszont István tervezőjét már arról értesítették, valójában a kiszabályozott telkek tulajdonosaival kellene megegyeznie arról, hogy mondjanak le a telkük egy részéről annak érdekében, hogy a csatorna megépülhessen.)
Kényszermegoldásként a tulajdonos az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) szabályrendszerében leírtakat húzta elő, miszerint – végső megoldásként – zárt szennyvíztárolás (szivárgásmentes kialakítás, rendszeres ürítés és ellenőrzött elszállítás mellett) is alkalmazható. Erre egyébként a telektől néhány száz méterre ott a példa is, hiszen a XII. kerület építési szabályzata szerint a szintén Lke-3 besorolású, közcsatornával ellátatlan területeken átmenetileg, a közcsatorna megépítéséig, közműpótló berendezésként, ellenőrizhetően kivitelezett, zárt, szivárgásmentes szennyvíztároló létesíthető.
István a terület önkormányzati képviselőjét is megkereste, ő azonban a XI. kerület helyi építési szabályzatára hivatkozott, amely a zárt szennyvíztárolók kialakítását is megtiltja. Azt mondta, ennek az az oka, hogy a tartályos megoldás esetén annak havi ürítése és elszállítása (szennyvízszippantás) olyan kellemetlenségekkel jár, amelyektől szeretnék megkímélni a kerület lakóit. A kör ezzel bezárult.
A telek- és reménybeli háztulajdonos csalódásánál már csak a keletkezett kiadása nagyobb. Ugyanis 2022 márciusában Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztálya kiadta az igazolást, hogy a lakóépület építésére vonatkozó egyszerű bejelentés hiánytalanul megtörtént. Ennek birtokában István meg is kezdte a ház felépítését, amely mára 70 százalékos készültségű. A terv szerint a csatornaberuházás ezzel párhuzamosan történt volna. Elmaradása miatt viszont most minden leállt, a munkások levonultak a helyszínről.
István alapvetően konszenzuskereső típus, de az önkormányzattól ezt követően érkező levél úgy kivágta nála a biztosítékot, hogy a sajtóhoz fordult. Ebben a XI. kerület Adóügyi Osztályának végzése érkezett, amelyben arról értesítik, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján telekadó-kötelezettsége keletkezett, azt mielőbb rendezze, különben több 10 ezer forintos mulasztási bírsággal sújtják. Külön felhívták a figyelmét, hogy
az adókötelezettség a telek építménnyel való beépítése félévének utolsó napján szűnik meg.
Magyarán az önkormányzat építési szabályzatával ellehetetleníti az építkezés befejezését, s mivel ezt sikerrel teszi, egyben jogalapot teremt saját maga számára, hogy súlyos százezreket gomboljon le a kétségbeesett telektulajdonosról. Istvánnak most arról kellene adatszolgáltató bevallásában nyilatkoznia, hogy maga is csupán építési telekként tartja számon ingatlanát.
Frissítés: Cikkünk megjelenését követően Újbuda Önkormányzata azt jelezte, hogy hozzájuk NEM érkezett olyan szennyvíz csatorna terv, amely a cikkben tárgyalt ingatlan csatorna közművel való kiszolgálását tartalmazta volna, így ezt elutasítani sem tudta. Arról sem tudtak, hogy az érdekelt telektulajdonosok közműtársulást alkotva közös tehervállalással megépítették volna a csatornát.
Az igaz, hogy az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) szerinti az ingatlanra vonatkozóan 2022. március 10. napján egyszerű bejelentést tettek. Emlékezetettek ugyanakkor, hogy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány akkor adható ki, ha - többek közt - a közműellátás is szakszerűen biztosított. A közműellátást a tervezőnek az egyszerű bejelentés megtétele előtt kell vizsgálnia, az egyszerű bejelentési dokumentáció munkarészét képező műszaki leírásnak tartalmaznia kell annak ismertetését. Amennyiben a közműellátás használatbavételig történő biztosítása a tervezés során nem igazolt, az építési tevékenység felelősen értelemszerűen nem kezdhető meg.
Az egyszerű bejelentés benyújtásakor –, amely 2022-ben történt – már ismert volt, hogy a csatornázás milyen feltételekkel valósítható meg.
Közműveket kiépíteni közterületen lehetséges, de sem az ingatlannal határos Felsőhatár út lentebbi szakaszán, sem a Csillagőszirózsa utcában az érintett ingatlantulajdonosok nem hajtották végre a telekrendezést, így a közterületek megfelelő, a közművesítéshez szükséges szélességű kialakítása nem történt meg, amely így a közművek kiépítése szempontjából akadályt jelent.
Az önkormányzat tulajdonában álló 1356/1 hrsz-ú ingatlan jelenleg nem közterületi státuszú, és annak területét a fenti építési szabályzat sem közterületként rögzíti. Az ingatlan a szomszédos 1354/4 és 1357/1 hrsz-ú ingatlanokkal történő telekrendezés végrehajtását követően építési telekké válik. Ebből következően közművesítés céljára nem szolgálhat.
Mint látható, a közművek kiépítése akadályba ütközik, az építtető azonban ennek ellenére megkezdte az építkezést.
(Borítókép: Ambrus Balázs / Index)