Index Vakbarát Hírportál

Közel egymillió magyar nem tudja, hogy ez a kór pusztítja

2024. május 17., péntek 08:22

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint duplájára nőtt a magas vérnyomással élők száma a világon. Magyarországon a 30-79 év közötti lakosság fele érintett, a nem diagnosztizáltak száma megközelítheti az egymilliót. „A betegség kezdetben nem jár tünetekkel, ezért felfedezésére legtöbbször háziorvosi kontroll, üzemorvosi vizsgálat során kerül sor” ‒ mondta az Indexnek Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) elnöke, aki azt is elárulta, hogyan lehet elkerülni a vérnyomásproblémák megjelenését.

A WHO első alkalommal elkészített magas vérnyomás riportja szerint az 1990 és 2019 között a magas vérnyomással élők száma 650 millióról 1,3 milliárdra nőtt. Világszerte a korai halálozás egyik legjelentősebb kockázati tényezője, körülbelül egy magyarországnyi, 10,8 millió ember veszti emiatt életét Földünkön. Május 17-én arra hívják fel a figyelmet, hogy a vérnyomásértékek rendszeres ellenőrzésével, probléma esetén kezelésével számos szív- és érrendszeri katasztrófa elkerülhető. 

Kedvezőtlen hazai statisztika

A 30–79 év közöttiek egészségügyi adatait elemző felmérés szerint hazánkban a férfiak 56 százaléka, a nők 41 százaléka szenved magasvérnyomás-betegségben, csak 60 százalékuknál diagnosztizálták és 52 százalék kezelteti magát. A WHO megállapítása szerint, ha a felismert és hatékonyan kezelt esetek aránya duplájára nőne, 2040-re 86 ezer magyar életét lehetne megmenteni.

Azaz a magas vérnyomással összefüggő szív- és érrendszeri halálozások fele megelőzhető lenne, a férfiaknál még magasabb, közel 60 százalék ez az arány.

Míg a vizsgált felnőttpopulációban globálisan minden 3. ember érintett, hazánkban minden 2. embernél jelen van a betegség, ezzel abba a 10 százalékba esünk, ahol leggyakrabban fordul elő a hipertónia. Európában Albánia, Horvátország, Litvánia, Moldávia hasonló statisztikával bír, de csak két országban: Romániában és Lengyelországban figyelhetők meg hasonlóan kedvezőtlen adatok.

Az optimális vérnyomásérték a 120/80 Hgmm, a 140/90 Hgmm felett már magasnak számít, a 180/120 Hgmm feletti érték már sürgősségi beavatkozást igényel.

Az extrém emelkedés legsúlyosabb kimenetele a sztrók, a szívinfarktus, szívritmuszavar, aortarepedés, vérzések lehetnek.

A következő panaszok együttes jelentkezése utalhat a kiugró vérnyomás-emelkedésre:

A legfőbb rizikótényező az életmód

Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) elnöke elmondta, hogy bár a kor előrehaladtával gyakoribb a vérnyomásproblémák előfordulása ‒ szinte minden 80 éves érintett ‒, kialakulásáért a genetikai hajlam mellett elsősorban az életmód felelős, a fizikai aktivitás hiánya, a túlsúly, a túlzott sófogyasztás, a dohányzás, a stressz, a rendszeres alkoholfogyasztás mind a rizikótényezők között szerepel. Az esetek tíz százalékában egyéb betegség, vese-, hormonális, pajzsmirigyproblémák állnak a háttérben.

Sokszor rutinvizsgálat során fedezik fel, mivel általánosságban nem jár tünetekkel, ezért is szokták a hipertóniát csendes gyilkosnak nevezni. A belgyógyász éppen ezért javasolja akár már 30 év felett, hogy évente ellenőriztessük vérnyomásunkat.

A szakmai protokoll szerint az egyéb kockázati tényezőkkel nem rendelkező normális vérnyomású 40 év alatti felnőtteknél elégséges háromévente, 40–65 év közöttieknél kétévente, emelkedett normális szisztolés értékeknél évente kell rendelői vérnyomásmérést végezni.

Ha valakinél a normál értékhez képest eltérést tapasztalnak, javasolni szokták, hogy otthon nyugalmi állapotban legalább három különböző alkalommal mérje meg vérnyomását.

Bár a magasvérnyomás-betegség nem gyógyítható, csak kezelhető állapot, Babai László elmondása szerint kezdeti stádiumban a 140-150-es szisztolés értéket még vissza lehet fordítani, a leghatékonyabb természetesen a megelőzés. Ötvenéves kor felett már sok embernél vérnyomás-emelkedés mérhető, tapasztalatok szerint még a 160-as szisztolés érték is csökkenthető megfelelő, leginkább kardió mozgással, egészséges étrenddel, testsúlycsökkentéssel, alkoholfogyasztás megszorításával, dohányzás elhagyásával.

A dietetikusok elsősorban alacsony zsírtartalmú élelmiszerek, tejtermékek, húsok fogyasztását, a vörös húsok, a feldolgozott élelmiszerek mellőzését javasolják. A telítetlen zsírsavak, mint az olívaolaj, a hal, a magvak, valamint zöldségek választása mind kedvezően hat a szervezetre, a gyümölcsfogyasztás a cukorbetegek esetében fokozott figyelmet igényel.

Az elhízott embereknél a testsúly csökkentése bizonyítottan kedvező hatással van a vérnyomásra, ami túlsúlyosak esetében minden leadott 10 kilogrammnál 5-10 higanymilliméteres csökkenést jelenthet. A napi 5 gramm sófogyasztást szintén nem ajánlott túllépni

‒ emelte ki az életmódorvos, hozzátéve: az étkezési szokásaink családi mintát követve alakultak ki, a sószegény étrendet ennek ellenére hetek alatt megszokhatják ízlelőbimbóink.

Elfuthatunk a betegség elől 

A szakember arra is kitért, hogy azok számára, akiknek magas a vérnyomása, elsősorban heti 150 percben a közepes intenzitású aerob mozgás javasolt.

Például:

viszont a haspréssel járó erősítő, súlyzós edzések kerülendők. Babai László hangsúlyozta, hogy az életmód megváltoztatása akkor tartható fent hosszú távon, ha kedvtelésünknek megfelelő sporttevékenységet választunk, így járhat fiziológiás előnnyel a mozgás. 

A vérnyomásproblémák kialakulásában a pszichés nyomás, a túlhajszolt életmód is közrejátszhat. „A stressz alapvetően fontos az életünkben, azt a védelmi funkciót szolgálja, hogy a ránk törő veszély elől el tudjunk menekülni. A folyamatos stresszhatás miatt ezt a készenléti állapotot, az erek összehúzódását, a pulzus, vérnyomás-emelkedést fenntartja a szervezet, de rendszeres mozgással, fizikai aktivitással ezeket a hatásokat is lehet mérsékelni” ‒ mutatott rá az ÉMOT elnöke, hozzátéve: ilyen helyzetekben napi félórás aktivitás ajánlott, a késő esti órák kivételével bármilyen napszakban, illetve relaxációs, meditációs technikák alkalmazása. Babai László hangsúlyozta, hogy a rendszeres testmozgás a kóros állapotok kialakulásának megelőzésére az egyik legfontosabb faktor, a magyar lakosság 96 százaléka mozgásszegény életmódot folytat.

Ha ezen tudunk változtatni, a kedvezőtlen statisztikák is visszafordíthatók lesznek

‒ húzta alá, hozzátéve: ez a Mozgás Receptre program célkitűzése is, a kardiovaszkuláris betegségek, magasvérnyomás előfordulásának jelentős csökkentése mozgásterápia segítségével, emellett az egészséges életmódra való áttéréshez is tanácsokkal látják el a pácienseket.

(Borítókép: Christoph Soeder / picture alliance / Getty Images)

 

Rovatok