Sokan ismerhetik akár saját kárukon is azt a jelenséget, hogy a bíróságok mérséklik a pernyertes félnek megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, ráadásul közvetetten piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, a bíróságokra nézve kötelező döntésben reagált a jelenségre. Az ügy hátteréről a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje, Dobos Zoltán adott eligazítást.
Egy per lezárása után a pernyertes sokszor azzal szembesül, hogy a győzelme ellenére komoly költségei maradnak térítés nélkül. Ennek oka, hogy a bíróságoknak lehetőségük van az ítéletben mérsékelni a pervesztesre áthárítható ügyvédi munkadíj összegét. Ez a kivételes lehetőség a gyakorlatban főszabállyá vált, a bíróságok rendszerint „szárnyaik alá veszik” a pervesztes felet.
A költségmérséklést a bíróságok általában két fő okra alapozzák:
A mérséklést lehetővé tevő szabályt értelmezte friss, Pfv.II.20.887/2023/6. számú döntésében a Kúria, mégpedig úgy, hogy az eddigi status quót a mindenkori pernyertesek javára borította fel. Mivel a Kúria publikált döntései egy 2019-es reform következtében minden alsóbb fokú bíróságra közvetlenül kötelezőek, elviekben az alsóbb fokú bíróságok a jövőben követni fogják a Kúria iránymutatását.
A Kúria a perköltségmérséklés elterjedt indokainak szinte mindegyikére reagált, és a pernyertesre nézve kedvező álláspontot alakított ki. A legmagasabb bírói fórum leszögezte:
az óradíjas konstrukcióban megállapított munkadíj csak akkor mérsékelhető, ha „az a piaci viszonyokkal és a józan ésszel nyilvánvalóan ellentétes”.
A Kúria arra is rámutatott, hogy a munkadíj fedezi az ügyvéd saját vállalkozásával összefüggő összes kiadását, ezért nem releváns, hogy az adott per bíróságának mi a véleménye az ügyfél által egyébként elfogadott munkadíj mértékéről.
Kifejtették: az elvégzett ügyvédi munkát nem lehet a beadványok oldalszáma és a tárgyalási órák száma alapján megítélni, hiszen a munka szerves részét képezik az ügyfélkapcsolatra szánt idő, a felkészülés, az iratelemzés és egyéb előkészítő munkák is. Utaltak arra is, hogy a pernyertes felet képviselő ügyvéd munkájának minősítése nem adhat okot a mérséklésre. Ez ugyanis önellentmondást okozna: az ügyvéd munkája ugyan pernyertességre vezetett, de mégsem volt megfelelő.
Dobos Zoltán szerint a lefektetett jogelvek kikényszeríthetősége miatt talán a legfontosabb lépés annak rögzítése volt, hogy
a bíróságnak nem elég konkrétumok nélkül, általánosságban megfogalmazott okokból mérsékelni a perköltséget, mert ez sérti a felek tisztességes eljáráshoz fűződő jogát.
Vagyis a bíróság köteles a döntésének még a perköltségről szóló részét is az ügy iratain alapuló, részletes indoklással alátámasztani. Ez az indoklás kézzelfogható, konkrét alapot ad majd a jogorvoslatokra.
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője szerint nem tudhatjuk, hogy a Kúria döntése milyen gyorsan fordítja át a mélyen gyökerező gyakorlatot, de az biztos, hogy az iránymutatást a bíróságoknak már a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazniuk kell. Emiatt várhatóan megnő majd a perköltség miatti fellebbezések száma, hiszen megnő az ilyen jellegű fellebbezéssel elérhető haszon.
Dobos Zoltán úgy vélekedett, hogy jelenleg sok esetben gazdasági szempontból nincs értelme a relatíve kis értékű perek megindításának, hiszen a meg nem térülő perköltség végül drágább lehet, mint a megnyerhető összeg. Ez szerinte jogállamisági problémát is jelent, hiszen korlátozza a bírósághoz fordulás lehetőségét, és így sok esetben bátorítja a szerződésszegést vagy más jogsértést.
A trend most fordulhat, és újra hatékony jogvédelmet kaphatnak azok a cégek vagy magánszemélyek is, akikNEK A vagyoni sérelme relatíve kisebb értékű.
„Tehát szűkül a kör, amikor anyagilag megéri jogellenesen eljárni” – állította a szakértő.
Ha egy bonyolult ügy többesélyesnek látszik, akkor a feleket még egy tényező ösztönzi majd az egyezségre. Az üggyel járó pénzügyi kockázat nő, hiszen a pervesztes már nemcsak a saját, hanem az ellenérdekű fél teljes ügyvédi költségét is köteles lesz viselni. Annak a félnek pedig, aki várhatóan pervesztes lesz, nem fogja megérni újabb és újabb tanúkkal, indítványokkal elhúzni az ügyet. „Ugyan a kapanyél is elsülhet – fogalmazott Dobos –, és eddig anyagi következmények nélkül lehetett próbálkozni a kis eséllyel kecsegtető érvekkel is, de ez most várhatóan megváltozik: az eljárás végén a pervesztes félen fog csattanni az értelmetlen körök miatti extra költség.”
Az ügyvéd szerint kifizetődhet a jogi képviselőjét tenderen vagy több ajánlat közül kiválasztó ügyfél gondossága: ha a bekért ügyvédi ajánlatok között nincs nagyságrendi különbség, akkor azzal bemutathatja, hogy a ténylegesen felszámított ügyvédi munkadíj nem ellentétes a piaci viszonyokkal, így nincs helye mérséklésnek.
A Kúriai döntéssel megnőhet a részletes és pontos időkimutatások szerepe.
Az átalánydíjas megbízások (például iratonkénti vagy tárgyalásonkénti fix díj) helyett könnyebben érvényesíthető lehet a gazdasági ügyekben leginkább elterjedt időkimutatás-alapú óradíjas elszámolás.