Szinte minden kapacitását leköti a IX. kerület hatósági osztályának a klímaberendezések szabályosságának ellenőrzése. Mivel a homlokzatra szabályosan kitett kültéri egység gyakorlatilag nincs, csak szerencse kérdése, hogy kit ér utol a hatóság szigora. Több ezer tulajdonos ellen indíthat a kerület eljárást.
Aki járt már egy kánikulai napon egy panelház 10. emeleti lakásában, ahol nem volt klíma, az pontosan érti, hogy miért háborognak a József Attila-lakótelep hatalmas társasházának kültéri légkondicionálóval rendelkező lakói. A közös képviseletet ellátó cég ugyanis az Üllői út 169–179. szám alatti blokkházban kifüggesztette Ferencváros Polgármesteri Hivatala dörgedelmes felszólítását, amelyben azt jelzik, hogy 30 napon belül szereltessék le a ház homlokzati részéről a klímaberendezések kültéri egységeit. Ellenkező esetben
az önkormányzat eljárást fog a tulajdonosok ellen indítani, és akár még jól meg is bírságolhatják őket.
Az eset nem egyedi. Több ezer klímatulajdonost fenyeget a leszereltetés réme.
Az említett társasháznál a felszólításban a közös képviselet két jogszabályi hivatkozást is idéz. Az egyik a József Attila-lakótelep és környéke építési szabályait tartalmazza. A 39. paragrafus a lakótelep helyi védettségre javasolt épületegyütteseit határolja körül. (A lakótelep épületeit első ütemében 1957 és 1967 között emelték.) A jogszabály azonban kivételként határozta meg a későbbi ütemben épített házgyári épületeket. Ez a tömb is ilyen. Látszik is rajta, hisz teljesen szokványos, jellegtelen épülettömbről van szó.
Az értesítésen idézett másik jogszabály Ferencváros településkép-védelméről szóló 35/2017. (XII. 22.) rendelete. A közös képviselet ezzel akarta alátámasztani, hogy „az épületek közterületről látható homlokzatán és tetőzetén” milyen berendezés nem helyezhető el. Ez a rendelet azonban már nem hatályos, helyette 2024. április 24-én, 8/2024-es számon újat alkotott az önkormányzat. Az irányadó jogszabály szerint védelem alá helyezett épület esetén klímaberendezés, gépészeti berendezés, energiatermelő és egyéb technikai berendezés, valamint ezek tartozékai közterületről látszó homlokzaton és tetőfelületen nem helyezhetők el. Tárgyalja a kivételeket is, de a felszólított épülettömb lakói nem védelem alá helyezett házban élnek.
Az Index információi szerint
ferencváros vezetése akár több ezer, a kerületben lakó, klímaberendezéssel rendelkező tulajdonos ellen indíthat eljárást,
ha nem is az Üllői út 169–179. számú tömbház közös képviselete által kihelyezett, hanem más jogszabályi hivatkozások alapján. A hangsúly a feltételes módon van, mivel a IX. kerület egész hatósági osztályán három mérnök foglalkozik a klímák kérdésével, akiknek szinte a teljes munkaidejét kitölti a légkondik „üldözése”. Ez az ügytípus hatalmas adminisztrációs terhet jelent a számukra, és más feladatok elől veszi el a kapacitást.
Az áprilisi új rendelet megalkotásáig sehol a kerületben nem lehetett közterületről látszó homlokzaton és tetőfelületen ilyen berendezéseket jogszerűen elhelyezni, a változtatás ezen a szigoron enyhített. A hatósági osztály két szempont alapján végzi az ellenőrzéseket:
Az említett ház esetében is ez történt, valaki „felnyomta” a klímát üzemeltető lakótársait az önkormányzatnál. Az esetet lapunknak jelző érintett tulajdonos arról számolt be, hogy éles ellentét alakult ki a klímaberendezéssel nem rendelkezők és a klímások között. A szembenállás a József Attila-lakótelep Facebook-csoportban is nyomon követhető. A leszereltetéspártiak nem a városképet féltik, általában azt kifogásolják, hogy a berendezések éjjel-nappal zúgnak, illetve hogy a belőlük kicsepegő víz esetenként az ő párkányukon kopog.
A hatályos jogszabályok szerint egyébként most már elvileg van mód az épületek homlokzatán kültéri egységek tömeges elhelyezésére, ha az megtervezett rend szerint történik.
A kérdés csak az, hogy ilyen hatalmas blokkházak esetében a társasház tulajdonosi közössége képes-e közös álláspontot kialakítani, és e mentén meg tud-e (nem kevés pénzért) rendelni egy épülethomlokzati légkondicionáló-elhelyezési tervet. Egy ilyen terv célja az egységesítés, ami azonban további kérdéseket is felvet. A terv szempontjai szerint például minden garzonablak bal alsó sarkához kerülhet ilyen kültéri egység, melynek felső síkja a párkány, oldalsó síkja az ablaknyílás vonala. A kültéri egységeknek azonos színűnek (szürke-fehér) és azonos méretűnek kell lennie.
Látható tehát, hogy a bontás, az áthelyezés vagy a berendezés lecserélése akkor sem kerülhető el, ha az adott társasház érintett lakói jogkövető megoldásra törekednek.
A többségnek azonban csak az lehet a reménye, hogy nem jelentik őket fel, illetve, hogy a hivatal olyan kapacitáshiánnyal küzd, ami elodázhatja az ellenőrzést.
Az ügyben kerestük Ferencváros önkormányzatának sajtófőnökét, aki azt jelezte, hogy nem kívánnak az Index kérdéseire válaszolni.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)