Hatalmas óriásplakátokkal, hirdetőhálókkal takarják el az épületeket több fővárosi kerületben köztük a II. kerületben. A Margit hídon Pestről Budára naponta több száz autós halad át, ők azt láthatják, hogy a budai társasházak tele vannak hirdetésekkel. A II. kerületi önkormányzat polgármestere, Őrsi Gergely évek óta felszólal az óriásplakátok miatt. Egyik bejegyzésében azt írta, hogy egy világmárkának nincs szükséges városképet csúfító reklámra. Szerinte sokkal jobb reklám lehetne, ha a ponyvákat vagy azok árát jótékony célra ajánlanák fel. Őrsi Gergely álláspontját vallja a regnáló főpolgármester, Karácsony Gergely is, aki korábban egy óriáshirdetés előtt jelentette be, hogy ő maga fogja levágni az illegális reklámhordozók épülethálóit.

A Fővárosi Önkormányzat korábban több eljárást is indított a bíróságon, hogy érvényesítsék igényüket, miszerint jogszerűtlenül helyezték ki a plakátokat.

Kiss Ambrus, főpolgármester-helyettes lapunknak rámutatott: egy fővárosi rendeletmódosítás nyomán lehetővé vált, hogy az illegális épülethálókat eltávolítsák, hiszen ha az óriásreklámnak nincs közterület-használati engedélye. akkor lehetőség van az óriáshálók leszedésére, ami főleg a belső történelmi városrészeket érinti.

Azoknál az épülethálóknál, amelyek több méteres magasságban takarták be az épületeket, a Főváros már fellépett és eljárásokat is indított. Egyes esetekben a reklámhordozó tulajdonosa már a bírósági szakaszban eltávolította a kihelyezett reklámhálókat.

Ugyanakkor a főváros szerint a már folyamatban lévő eljárásokkal párhuzamosan egy szerintük „salátatörvényhez” kapcsolódóan az Országgyűlés módosította az e területet szabályozó törvényi előírást. A főpolgármester-helyettes szerint a magyar jogalkotásra oly jellemző módon „váratlanul berepült” módosító javaslat a szomszédjogok és tulajdonjogok korlátainak különös szabályairól szóló törvényt érintette. A módosítás az önkormányzat szerint kimondta, hogy ebben az esetben a tulajdonosnak még akkor is joga van ilyen reklámok kihelyezésére, ha ez a közterület feletti légteret érinti, és így térítésmentesen igénybe vehető ez a terület.

A Fővárosi Önkormányzat viszont kitért arra, hogy nem akarja letenni a fegyvert a reklámhálókkal szemben, mondván, ez a törvénymódosítás csak azt szabályozza, hogy térítésmentesen vehető igénybe a közterület feletti légtér, de a Főváros megítélése szerint közterület-használati engedéllyel ez esetben is rendelkezni kell. Abban az esetben, ha a bíróság elfogadja ezt az érvelést, akkor a Fővárosi Önkormányzat továbbra is fel fog lépni az ilyen hirdetések leszedése érdekében – hangsúlyozta Kiss Ambrus.

„A főként a belső, de akár a külső kerületekben állandósult építési reklámhálók elcsúfítják a budapesti utcaképet, ezért ahogy a programunkban is szerepel, megbírságoljuk majd a nyerészkedés céljából »kint felejtett« építési reklámhálók tulajdonosait” – reagált megkeresésünkre az LMP, hozzátéve:

elfogadhatatlan, hogy a jelenlegi városvezetés ezzel kapcsolatban is csak beszél, de semmit nem cselekszik.

Karácsony Gergely még februárban megígérte, hogy saját kezével vágja le ezeket az óriáshálókat, azóta viszont sehol nem láttuk felbukkanni a főpolgármestert egy erővágóval a kezében – hangsúlyozta az ellenzéki párt. „Az elmúlt években a főváros szabályozási és a szabályok betartását lehetővé tévő hatásköre ugyan szűkült, és a jogszabályok együttműködésre kényszerítik az önkormányzatot és a kormányhivatalt, mégsem hiszem, hogy egy főpolgármesternek egyetlen eszköze lenne az illegálisan kihelyezett reklámhálók felszámolására: az, hogy saját kezével vágja le azokat az épületek homlokzatáról” – hangsúlyozta az Indexnek Vitézy Dávid.

Végképp eredménytelen lesz ez a küzdelem, ha ígérete ellenére hozzá sem lát a levagdosáshoz.

Vitézy Dávid elmondta, hogy főpolgármesterként kezdeményezné az érintett szervek összehangolt fellépését a városképet elcsúfító reklámok eltüntetése, és az illegális kihelyezések megelőzése érdekében. A főpolgármester-jelölt hangsúlyozta, hogy „a fővárosi tulajdonban lévő középületeken nem fogjuk engedélyezni a reklámhálók elhelyezését. Ilyen például a kelenföldi egykori kollégium épülete, amit épp most, a választások előtti utolsó pillanatban akar kiárusítani a jelenlegi városvezetés.” Mindemellett komplex társasház-felújítási programot indítanának annak érdekében, hogy a belvárosi lakások tulajdonosainak ne az illegálisan kihelyezett reklámhálókból kelljen bevételhez jutniuk egy-egy felújítási projekthez.

Budapesten annyira szépek a homlokzatok, hogy egyfajta városképellenes bűn ezeket eltakarni

– mondta lapunknak Grundtner András a Mi Hazánk Mozgalom főpolgármester-jelöltje. A politikus szerint ráadásul a molinók legtöbbször olyan reklámfeliratokat tartalmaznak a védjegyen túl is, hogy nem magyar nyelven írottak, ami aggályos. Ahol egy homlokzatot felújítanak, ott lehet szó arról, hogy eltakarják, de a reklámcélú molinókat kitiltanánk Budapestről.

A magyar építészetről szóló törvényt egyébként tavaly év végén fogadta el az Országgyűlés. A hatálybalépés óta a reklámhordozókra, a reklámtartó berendezésekre szigorú szabályok vonatkoznak. A törvény külön kitér a reklámok és plakátok elhelyezésére, és arról is rendelkezik, hogy a közterületi reklámokat csak olyan helyen és méretben, megjelenési formában lehet elhelyezni, amely nem sérti a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, amiről itt írtunk korábban.

(Borítókép: Tövissi Bence / Index)