Magyarországon minden harmadik ember dohányzik. A május 31-ei dohányzásmentes világnap kapcsán sajtótájékoztatón mutatták be szakemberek a frissített, leszokást támogató egészségügyi irányelvet, amelyben az új gyógyszeres terápia mellett az úgynevezett füstmentes termékek veszélyeire is kitérnek.
Az Eurobarométer 2020-as adatai alapján az Európai Unióban a megkérdezettek 23 százaléka dohányzik rendszeresen, ezzel az aránnyal az európai térség a világátlag alatt van.
Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgató főorvosa, Bogos Krisztina rámutatott: Magyarország a Felnőtt dohányzás felmérés 2019-es adatai szerint az európai középmezőnyben helyezkedik el. A felnőttek mintegy harmada, 29 százaléka dohányzik, ebből a férfiak 34 százalékot, a nők 25 százalékot tettek ki.
Pozitív, hogy a 2000–2019 közötti időszakot tekintve kevesebb magyar férfi gyújtott rá rendszeresen, ezt a kedvező trendet árnyalja a női dohányzók emelkedő száma: sajnos ma már minden negyedik magyar nő dohányzó, a tüdőrák előfordulása is növekszik körükben
– emelte ki a pulmonológus főigazgató. A szakértők arra is rámutattak, hogy a cigaretta drágulása miatt 2010 óta három százalékponttal 21 százalékra csökkent az ezzel összefüggésbe hozható halálesetek száma hazánkban, de még mindig sokan:
évente 27 ezer ember hal meg dohányzással összefüggő kórállaptok miatt.
A dohányzás a daganatok, a légzőszervi, szív- és érrendszeri betegségek és a diabétesz kialakulásában egyik kiemelkedő rizikótényezőjének számít. Bogos Krisztina megemlítette: a 2021-ben megjelent európai rákellenes terv egyik célkitűzése, hogy 2040-re felnőjön egy nem dohányzó generáció, illetve az uniós állampolgárok kevesebb mint 5 százaléka dohányozzon.
A 2024 elején kiadott „Egészségügyi szakmai irányelv – a dohányzásról való leszokás támogatásáról” részletesen foglalkozik a dohányzás hazai helyzetének összes lényeges és aktuális vetületével, köztük az alternatív dohánytermékek gyors terjedésével és ennek veszélyeivel.
„Rendkívül aggasztó tendencia, hogy miközben a hagyományos dohánytermékek fogyasztása Magyarországon nem az elvárható ütemben csökken, az új típusú dohány- és nikotintartalmú élvezeti termékek fogyasztása világszerte, így hazánkban is gyorsan terjed. Hosszú távon nem csökkentik, hanem növelik a dohányzók számát, hiszen bizonyítottan növelik a rászokás kockázatát, függőséget okozó nikotintartalmuk miatt” – mutatott rá Fényes Márta, tüdőgyógyász szakorvos és leszokástámogató szakember, az Országos Dohányzás Leszokást Támogató Módszertani Központ szakmai tanácsadója.
Kiemelte: a friss evidenciákon alapuló szakmai irányelvben is kitérnek arra, hogy az e-cigaretta és a hevített dohánytermékek is káros hatással vannak az érrendszerre, a légutakra és az immunrendszerre.
Az e-cigaretta növeli a nikotinmérgezés, az aeroszol belélegzéséből származó toxicitás, az égési sérülések, a tüdőszövet-károsodás veszélyét.
– hangsúlyozta a tüdőgyógyász. A hevítéssel rákkeltő, nyálkahártya-irritáló, tüdőszövet-károsító vegyületek jönnek létre – magyarázta a szakorvos.
A 2019-es hazai felmérés idején a lakosság 2 százaléka használt ilyen termékeket, az egy évvel későbbi Eurobarométer szerint ez az arány 9 százalékra nőtt
A nikotintartalmú termékeknél a függőség pedig már pár hét alkalmi használat után kialakul – mutatott rá Fényes Márta. Kitért arra is, hogy érzékelhető trend a leszokás céljából választani az alternatív termékeket, de valójában átszokás lesz ennek eredménye.
Álláspontja szerint a szakember által vezetett leszokástámogatás a masszív dohányzás esetén eredményesebb, mivel itt már kettős – nikotin- és szokás- – függéssel járó krónikus betegségről van szó. Amennyiben a dohányos motivációja erős, 20-30 százalékban sikeres a leszokást támogató terápia. Az ilyen esetekben a magatartásterápiát gyógyszerek alkalmazásával egészítik ki, ami a nikotinfüggőség miatt kialakult megvonásos sóvárgás mérséklésére hivatott. A kombinált terápia fél-egy éves követést értékelve megkétszerezheti a pszichés támogatás hatását.
A vény nélkül kapható nikotintartalmú készítményekről (tapasz, rágó) elmondta, hogy bár az egyik legrégebbi leszokást támogató eszközről van szó, de szakember tanácsa nélkül kockázatokkal járhat használata: ha mellette dohányzik az illető, annak nikotinmérgezés lehet a következménye. „E mellett szakember vezetése nélkül alul is, felül is lehet dozírozni, pedig a függőség mértékéhez igazított adagolás lehet csak célravezető”– jegyezte meg.
A kaposvári Prevenciós és Egészségfejlesztési iroda (PREFI) munkatársa, Hepfné Nagy Hajnalka elmondta, hogy a leszokástámogatásban fontos szerepet kap az egészségügyi ellátórendszer: a háziorvosok, a járóbeteg-ellátók, de sok kistérségben kórházi dolgozókkal is együttműködnek. A városban a kardiológiai osztály szívinfarktuson átesett betegeit is hozzájuk irányítják, illetve volt rá példa, hogy üzemorvos magas kockázatú munkavállalókat küldött a leszokást támogató programjukba.
Emellett országszerte 15 helyszínen lehet fordulni tüdőgondozóhoz, vagy az immár 105 helyszínen elérhető egészségfejlesztési irodákban is lehet segítséget kérni, ahol évente több ezren vesznek részt ilyen programokban. A leszokás támogatására ingyenesen hívható zöldszámokat is üzemeltetnek: a 06/80-44-20-44 és a 06/80-20-04-93-es vonalon keresztül öt alkalmas tanácsadásra van lehetőség. „Évente ezer hívásból 40 százalék kezdi meg a programot, és 16 százalék jár sikerrel”– ismertette az adatokat Fényes Márta tüdőgyógyász.
„Az erős dohányosoknál, csakúgy, mint más függőségnél, absztinencia érhető el, de ehhez a belső motiváció mellett a család és a közvetlen környezet támogatása is szükséges. Például ne gyújtsanak rá az illető előtt, ne invitálják dohányozni”– emelte ki Hepfné Nagy Hajnalka.
(Borítókép: BSIP / Universal Images Group / Getty Images)