Szív-ér rendszeri és vesebetegségeket, de akár daganatos betegségeket is okozhat a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás – erre hívták fel a figyelmet szakemberek a Magyar Diabetes Társaság XXXII. Kongresszusán, ahol arra is kitértek, hogy egészséges életmóddal sokat lehet tenni ezen kórállapotok megelőzése érdekében, valamit a szűrővizsgálatok fontosságát is hangsúlyozták.
A WHO és a Nemzetközi Elhízás Munkacsoport 1997-es jelentésében már olyan súlyos és krónikus betegségként jelölte meg a túlsúlyt, ami egyéni és társadalmi szinten egyaránt megelőzési és kezelési stratégiákat igényel.
Kialakulásának hátterében állhatnak szociokulturális, környezeti, genetikai, életmódbeli és pszichológiai tényezők is, vagy akár a bélrendszerünkben előforduló mikrobák. A legfrissebb World Obesity Atlas alapján elmondható, hogy míg 2020-ban 1,39 milliárd felnőtt élt túlsúllyal, addig 2035-ben várhatóan már 1,77 milliárd főt érint majd az obezitás. Hazánk lakossága a túlsúlyosokat és az elhízottakat is figyelembe véve a negyedik helyen szerepel az Európai Unió országai között.
A túlsúly miatt kialakulhat cukorbetegség, magas vérnyomás, légzőszervi megbetegedések és daganatok is – hangsúlyozták a szakemberek.
„Az emberek gyakran csupán esztétikai problémaként tekintenek az elhízásra. A túlsúly azonban olyan krónikus betegségek okozója is lehet, amik akár évekkel rövidebb élettartamot eredményezhetnek.
Az elhízás kezelése összetett folyamat, amely komplex terápiás eljárást igényel: diétával, életmódváltással, megfelelő gyógyszeres kezeléssel és rendszeres szűrűvizsgálatokkal sokat tehet a beteg az életminősége javítása érdekében
– mondta el a rendezvényen Prof. Dr. Bedros J. Róbert, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) elnöke, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a villámfogyókúrák nem hoznak tartós eredményt. „A fenntartható testtömegcsökkenés nőknél átlagosan naponta 1200 kcal, míg férfiaknál naponta 1500 kcal energiabevitellel érhető el” – fogalmazott a MOMOT elnöke.
Prof. Dr. Wittmann István, a Magyar Diabetes Társaság (MDT) elnöke rámutatott: a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás jelentősen megnöveli a szív- és érrendszeri, az idült vesebetegség és a daganatos megbetegedések kockázatát.
Friss országos kutatásukban 50 ezer újonnan diagnosztizált és 600 ezer régóta ismert 2-es típusú cukorbeteg adatait vetették össze a 7 millió nem cukorbeteggel. Az eredmények azt mutatták, hogy a daganat megjelenésének kockázata 4,32-szerese, illetve 2,5-szerese volt a cukorbetegeknél.
Elsősorban a hasnyálmirigy, a máj és a vese daganatának kockázata volt magasabb (17-, 9-, illetve 7-szeres) körükben
– ismertette az MDT elnöke. A felmérésből az is kiderült, hogy az elmúlt években a cukorbetegek között a daganatok előfordulása nem változott, a nem diabéteszes csoportnál azonban ez csökkenő tendenciát mutat. „Az életmódváltást és a szűrővizsgálatokat nem lehet megúszni” – húzta alá Prof. Dr. Wittmann István a szakmai-társadalmi kerekasztal-beszélgetésen.
A professzor kiemelte: a 2-es típusú diabétesz diagnózisa után fél éven belül érdemes rákszűrővizsgálatot kérni, főleg a nagy kockázatú daganattípusokra nézve.
„Annál is inkább, mivel a kezdeti stádiumban felfedezett elváltozás nagyobb eséllyel gyógyítható” – tette hozzá.
Az egészségügyi ellátást szervezők, az abban résztvevők és a cukorbetegeket képviselő szervezetek részvételével rendezett szakmai találkozón a jelenleg készülő Nemzeti Diabétesz Stratégiáról is szó esett, ami meghatározó lesz az elhízás, a vesebetegség, a kardio-vaszkuláris és a daganatos betegségekben érintettek jövőjének szempontjából.