Péntek reggel a Kossuth rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában adott interjút Orbán Viktor.
A kormányfő már a minap is adott egy interjút a Blikknek, az elhangzottakat ebben a cikkben foglaltuk össze.
Orbán Viktort most először az ukrajnai háborúról, az azzal kapcsolatos nyugati fellépésről kérdezték, és hogy szerinte mennyire kell áthangolni a háborúra Európát. A miniszterelnök elmondta: az európai hadseregek meglétére szükség van, nem ez vezet a háborúhoz.
A hadseregek hiánya vezet a háborúhoz, mert a háborúk oka leggyakrabban a gyengeség
– fogalmazott. Hozzátette: a gyenge országokat szokták megtámadni, tehát „az áldozatnak kiszemelt országnak” elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy meg tudja védeni magát. „Ha békét akarsz, készülj a háborúra” – összegezte az ismert közmondás alapján.
Leszögezte, hogy önvédelmi erőre van szükség, és a nemzeti hadseregünk még nem elég erős, de jó úton haladunk. „Elég baj, hogy Magyarországnak ez eddig nem volt meg” – fűzte hozzá.
Megáll-e Oroszország, ha legyőzi Ukrajnát?
– tette fel ezután a kérdést Orbán Viktor, majd azt mondta, hogy ezt sokan vitatják.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy az orosz hadsereg a jelek szerint nem tudja „egy menetben legyűrni” az ukrán hadsereget, és szerinte ezért nem logikus az a feltételezés, hogy „Oroszország egyszer csak az egész nyugati világot jön, és hamm bekapná”. Mint mondta, „az oroszok már legyűrték volna az ukránokat, ha elég erősek lennének. A NATO ereje pedig nem összemérhető Oroszországgal, akár ezerszer is erősebb lehet a nyugati szövetség.”
Orbán Viktor azzal folytatta, hogy az orosz veszélyre való hivatkozást inkább a háborúba való belépés előkészületének látja, szerinte az első és a második világháborút megelőző hangulatkeltéshez hasonló, ami most zajlik, a médiában és a politikusok nyilatkozatában is ez látható szerinte.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy ez két szláv nép háborúja, és két éve nem kapott választ arra a nyugati vezetőktől, hogy miért nem szigetelik el a konfliktust.
Sodródunk befele, és saját háborúként ismerjük el
– mondta Orbán Viktor.
Felidézte, hogy először csak sisakokat, majd harcászati eszközöket is küldött Európa, most pedig egyes országok szeretnének Ukrajna légterében harci cselekményeket végrehajtani (azáltal, hogy orosz rakétákat lőnének le). Orbán Viktor azt mondta, hogy szerinte
Egy háborús akció kommunikációs előkészülete látható Európában.
Az ukránok harcolnak a fronton, Európa pedig pénzt ad ehhez. Ugyanakkor nincsenek becslések arra, hogy mennyi pénz kell ahhoz, hogy az oroszokat az ukránok ki tudják szorítani – mondta a kormányfő, majd feltette a kérdést: „Mennyi pénzt fogunk még küldeni?”
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a legrosszabb forgatókönyv a NATO és Oroszország közötti katonai összeütközés lenne. Mint mondta, Magyarország ragaszkodik a NATO alapokmányához, a szövetség védelmi alapon nyugszik, egymás megsegítésén. Tapasztalatuk az európai országoknak, hogy jó előre be kell biztosítaniuk magunkat, erről szól a NATO – mondta.
Ugyanakkor szerinte a NATO brüsszeli központjában háborús tervezés zajlik. „Munkacsoportok dolgoznak azon, hogyan tudna a NATO részt venni ebben a háborúban” – fogalmazott Orbán Viktor, majd leszögezte, hogy Magyarország ezt ellenzi, és hozzátette:
Most kitaláltak egy új kifejezést Magyarországra a NATO-ban: „Nem résztvevő.”
Hozzátette: elég komoly munka zajlik a kormányban, hogy hogyan lehetünk a NATO tagjai így, hogy a háborúban nem veszünk részt. Mi magyarok azt gondoljuk, hogy ez a választás a háborúról és a békéről szól. Természetesen az érthetetlen ideológiai irányzatok is terítékre kerülnek. „Ami engem foglalkoztat, hogy hogyan fogjuk értelmezni ezt a választást pár év múlva.” Az utókor szerinte úgy fogja megítélni a mostani választást, amelyet a háború és béke döntött el. Az európai és a novemberi amerikai választás döntő fontosságú – összegezte Orbán Viktor.
Azt értem, hogy a háborúnak nem csak vesztesei, hanem győztesei vannak: profitot generál – mondta ezután Orbán Viktor. Szerinte „a hadiszállítók csibészségét” ismerjük, akik a háborúban nem termelni, hanem spekulálni szoktak, „ők a kockázati tőkealapok” is ott vannak a háborúpártiak miatt.
A mi hazánk fia, Soros György alakja is felsejlik itt
– fűzte hozzá, majd kitért arra, hogy szerinte a magyar baloldalt is „kilóra meg lehetett venni” ezzel kapcsolatban. Azt viszont nem érti, hogy a nyugati vezetőkkel ugyanez hogyan történhet meg.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy „a legtöbb nagy baj gyökerét a háborúkban láthatjuk” a történelemben, és hogy keresztény perspektívából minden európai háború összességében mindenkinek veszteséget okozott. Szerinte a brüsszeli politikusok ma különféle magasztos eszméket akarnak képviselni, ugyanakkor az eszmék nem lehetnek fontosabbak az embereknél, a mi esetünkben a magyar embereknél, csak ezután jöhetnek az eszmék – mondta.
Szerinte a valódi kérdés a háború és a béke kérdése. Magyarország stratégiája most az, hogy meg fog nőni azoknak a száma, akik a béke irányában fognak menetelni.
Azzal is meg lennék elégedve, ha a sodródás folyamatát is meg tudjuk állítani
– fűzte hozzá a kormányfő.
A migrációval kapcsolatban a miniszterelnök leszögezte, hogy az Európai Bíróság hamarosan megbüntetheti azon államokat, amelyek nem hajlandóak migránsokat befogadni. Emiatt Magyarországnak napi 6 millió forintot kell befizetnie „Brüsszelbe”. Szerinte abszurd, hogy megmondják, ki léphet be Magyarországra.
Miközben mi védjük Európát, [...] ezek közben hátba lőnek minket. Hátba lövik Magyarországot
– mondta Orbán Viktor, majd hozzáfűzte: „képtelenség” az a helyzet, hogy napi 6 millió forintot kell befizetnie emiatt Magyarországnak (erről a csütörtöki Kormányinfón is szó esett).
(Borítókép: Orbán Viktor a Kossuth rádió óbudai stúdiójában 2024. május 17-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI)