Azonnal lecsaphatnak a hatóságok az ügyvédi irodákban akkor, ha például egy gazdasági bűncselekmény gyanúsítottja egy ügyvéd, így az egész irodáját átkutatják. Dokumentumokat, számítógépeket és adathordozókat kereshetnek. Az ügyvédi irodában az ügyvédtől egyes esetekben korlátozottan foglalhatnak le iratokat, míg a védő bíróságra érkezése közben vagy az autója átkutatására ezek a jogszabályok nem irányadók.
Egyes esetekben a nyomozó hatóság egy ügyvéd ellen is folytathat büntetőeljárást, amely az egyik alapeset – mondta el lapunknak Horváth Lóránt ügyvéd, az Ügyvédkör elnöke. Ritkán, de előfordul, hogy egy ügyvéd gyanúsítottja lesz egy eljárásnak. Ebben az esetben sokkal szélesebb az eljárási jogosultsága például a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak mint nyomozó hatóságnak. Az ügyvéd elmondása alapján ez azt jelenti, hogy azokhoz az adatokhoz, amelyek más ügyfeleket érintenek, a hatóság nem nyúlhat, tehát azok ügyvédi titkot képeznek.
Az elkövetéssel kapcsolatos olyan iratot azonban lefoglalhat, amely kizárólag bírói engedélyhez kötött, és ilyenkor kötelező az ügyész jelenléte. Ez utóbbira azért van szükség, mert érvényesülnie kell a védelemnek olyan adatok esetében, amelyek közjegyzői, védői, illetve egészségügyi intézményben vannak, azaz azokkal kapcsolatban nem lehet semmilyen egyéb intézkedést tenni.
A házkutatásokról egyébként az ügyvédi kamaráknak nem lehet tudomásuk, nincs bejelentési kötelezettség, és míg korábban adott esetben a kamara egyik képviselője is jelen volt a kutatások során, ez mára kikerült a törvényből. A területi kamarának azonban arról a tényről tudnia kell, ha egy ügyvédet gyanúsítottként hallgattak ki, erről az érintettnek és a hatóságnak is tájékoztatnia kell.
A 2017. évi XC. a büntetőeljárásról szóló törvény alapján, ha a közjegyzői vagy ügyvédi irodában tartandó kutatás közjegyzői vagy ügyvédi tevékenységgel összefüggő védett adat megismerésére irányul, a kutatást a bíróság rendeli el. Ilyen esetekben az ügyész részvétele is kötelező.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények okán nemrég kutatást végezett egy budapesti ügyvédi irodában. Horváth Lóránt rámutatott, amikor egy ügyféllel kapcsolatban történik a kutatás, akkor két eset különböztethető meg: egyrészt amikor az ügyvéd védő, a másik esetben az ügyfele jogi képviselője. Amennyiben védőként jár el, nem lehet semmit lefoglalni tőle, ugyanis minden ügyvédi titok alá esik.
Tehát bármilyen feljegyzés, ügyvédi kommunikáció a védencével a védői titok részét képezi.
A jogi képviselő relációjában kizárólag azon adatok ismerhetők meg ügyész jelenléttel és bírói végzéssel, amelyek az ügyfélhez kapcsolódnak – hangsúlyozta az ügyvéd.
Az ügyvéd kitért arra is, hogy az ügyvédjelölti képzés során felhívják a figyelmet arra, hogy ha megjelenik a hatóság egy ügyvédi irodában, akkor az ügyvédi titok megsértése nélkül milyen mértékben kutathat a hatóság. Abban az esetben, ha az ügyvéd olyan adatot ad át, amely más ügyféllel kapcsolatos, vagy hozzájárul ahhoz, hogy ezeket elvigyék, akkor ügyvédi titkot sért.
Így az ügyfél joggal fordulhat az ügyvédi kamara fegyelmi bizottságához, és kérheti, hogy valamilyen retorzióval sújtsák a titoksértést.
Horváth Lóránt szerint ugyanakkor előfordulhat, hogy a nyomozó hatóságnak nincsen meg az a technikai felszereltsége, hogy ott a helyszínen kifejezetten azokat a célzott adatokat tudja leszedni számítástechnikai eszközről, ami indokolt lenne. Ebben az esetben ,,viszik az egész számítógépet”. Ez ellen viszont panasszal lehet élni.
Az ügyvédnek be kell jelenti a székhelyét, ahol a tevékenységét folytatja, és be kell jelenteni az irattárat, ahol tartja az iratokat. Ezek sok esetben azonos helyen vannak, de vannak kivételek. Például amikor az ügyvédek az iratokat külön, bérelt raktárban, irattárban őrzik. Az ügyvéd kitért arra, hogy ez utóbbit a jogszabály nem ismeri, így a nyilvános adattárban, amely az ügyvédkeresőben megjelenik, nincs megjelölve a raktár, csak a székhely.
Ha az irattár nem azonos helyen van a székhellyel, a hatóság bemegy az ügyvédi irodába, majd bemegy az irattárba, ahol kereshet bármit.
Abban az esetben, ha egy ügyvédet például a bíróságra érkezése során állít meg a hatóság, és lefoglalják az iratait vagy az autóját kutatják át, azaz ott végzik el a kényszerintézkedést, a jogszabály szerint bármit lefoglalhatnak. Olyan iratokat is, ami egyébként más vonatkozásban ügyvédi titkot sérthet – mutatott rá Horváth Lóránt.
(Borítókép: Ügyvédi iratok a P esti Központi Kerületi Bíróságon 2020. március 11-én. Fotó: Kovács Tamás / MTI)