A nyugdíjrendszer finanszírozására fordítandó kiadások több száz milliárd forinttal nőhetnek, ami ahhoz vezet, hogy 2040 körülre megborulhat az egész magyar nyugdíjrendszer. A szakma reformokat sürget, a Nyugdíjas Parlament a termelékenység és versenyképesség erejében bízik, a kormány uniós forrásokért nyugdíjreformot vállalt, azonban a mai napig nem készült átfogó jelentés.
Miközben nő a várható élettartam, egyre kevesebb gyerek születik. A nyugdíjrendszerre a népesség elöregedése egyre nagyobb terhet ró. A szakértők reformot sürgetnek, ugyanis már 2040 körül megreccsentheti a finanszírozást a Ratkó-unokák nyugdíjba vonulása – derül ki az ATV Híradó riportjából.
„Körülbelül 200 ezerrel több nyugdíjasunk lesz 2037-től, miközben a járulékfizetői oldalon meg jelentős csökkenés várható” – fogalmazott a csatornának Farkas András nyugdíjszakértő, aki reformjavaslatait is megosztotta: bevezetné a járulékplafont, szigorítaná a nők kedvezményes nyugdíjfeltételeit, korlátozná vagy egységesítené a 13. havi nyugdíj összegét, illetve egyéni nyugdíjszámlák bevezetését támogatná.
LEGINKÁBB AZ 1973 UTÁN SZÜLETETTEK IHATJÁK MEG A LEVÉT ANNAK, HA SEMMI NEM TÖRTÉNIK.
„Az eddigi 7-8-9% körül volt GDP-arányosan a nyugdíjkassza Magyarországon, ez fel fog menni 10-11-12%-ra a jövőben, és ezt az óriási, több száz milliárd forintos tételt minden évben pluszban elő kell majd állítani úgy, hogy erre a járulékbevételek nem lesznek elegendőek” – részletezte Farkas András.
A nyugdíjrendszer fenntartható a Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály szerint, aki úgy látja, hogy a csökkenő elosztható javak nagysága nem következik a csökkenő lakosságszámból, ugyanis a GDP is nő.
Azt gondoljuk, hogy az elkövetkezendő években a termelékenység növekedése, a versenyképesség növekedése jelentősen kompenzálhatja azt a negatív tendenciát, amely a népszaporulatban jelentkezik
– fejtette ki véleményét Karácsony Mihály.
A kormány korábban már vállalta, hogy 2025. március végéig nyugdíjreformot hajt végre, ami az uniós források egy részének lehívását tenné lehetővé. Átfogó jelentésről azonban továbbra sincsenek információk.
Tompos Márton, a Momentum parlamenti képviselője a Pénzügyminisztériumhoz fordult, azonban nem kapott érdemi választ. „Persze, persze dolgozgatunk, de igazából tök mindegy, minek tervezzünk előre? Úgyse lesz nyugdíjunk. Ez egy borzasztó érzés, a stabilitásnak a teljes hiánya, és ez az, amivel nem számol a kormány” – mondta Tompos Márton. Úgy látja, hogy generációja már lemondott a nyugdíjról, részben őket kellene megnyugtatni egy reformmal.