Hajóra sem lépnek, gyakran így szereznek külföldön, elsősorban Horvátországban jogosítványt a kishajózók, amely óriási veszélyt rejthet magában nemcsak saját, hanem mások életére is – nyilatkozták lapunknak több, képzéssel foglalkozó társaság vezetői. Alkotmánybírósági határozatról, a vízi közlekedés során elkövetett bűncselekményekről is szó esett.
Letarolta és széttépte a szállodahajó azt a kishajót, amelynek utasai egy buliból tartottak haza, amikor balesetet szenvedtek május közepén a Dunán, Verőce közelében. A hajó tulajdonosa és a húga, a szomszéd lány és annak szerelme, valamint három barátjuk ment közösen szórakozni, amikor belecsapódtak egy szállodahajóba. Egyetlen férfi jutott csak ki a partra. Ugyan ritkán, de előfordulnak a vízi közlekedés során balesetek Magyarországon. Fonyódnál például csaknem egy évvel ezelőtt egy vitorlás borult fel, ahol két idősebb férfi került bajba, azonban a mentőmellényük megmentette az életüket.
Ezen esetek után sokakban merülhetett fel kérdésként a vízi közlekedési szabályok és biztonság helyzete Magyarországon. Bár nem tudni, a fentebb említett baleseteknél közrejátszott-e, de szakmabeliek szerint egyre inkább probléma Magyarországon, hogy rendkívül könnyen lehet vízi jogosítványhoz jutni.
Egy vitorlás és elektromos hajókkal, valamint oktatással foglalkozó társaság ügyvezetőjénél a hazai és külföldi vízi jogosítványszerzés esetleges előnyeiről és hátrányairól érdeklődtünk. Hevesi Marcell Zoltán, a VízenJó Kft. ügyvezetője szerint gyakori, hogy a magyar állampolgárok külföldön szereznek jogosítványt, például Horvátországban. Az ügyvezető elmondása szerint a horvátországi jogosítvány adott esetben egynapos képzés keretében folyik, amely a horvátok turisztikai érdekeit szolgálja, annak okán, hogy minél többen tudjanak Horvátországban is hajót bérelni.
Ez rettenetesen nagy bevételi forrás
– jelentette ki az ügyvezető. Ugyanakkor a szakember szerint már a horvátok is kezdik felismerni, hogy a könnyen megszerezhető jogosítványnak lehetnek buktatói, ugyanis Horvátországban évente nő azoknak a chartercégeknek, hajóbérléssel foglalkozó társaságoknak a száma, amelyek nem fogadják el az egynapos jogosítványt, mert emögött nem látnak tudást.
A külföldi jogosítvány megszerzése, állítása szerint azért is aggályos, mert
a képzésben résztvevők keveset, vagy egyáltalán nem ülnek például vitorlásba.
Az ügyvezető szerint gyakori, hogy szervezett út keretében egy kisbusszal leviszik az embereket vagy saját maguk utaznak el Horvátországba, az adott kikötőbe, ahol délelőtt folyamán egy alap elméleti képzésen vesznek részt. Szólt arról is, hogy a képzés során gyakran csak annyira jut idő, hogy mit jelent ,,a piros és a zöld lámpa”, mint például a gépjármű-jogosítvány megszerzésénél, a lényeg, hogy a vizsgázónak aláírják, megszerezzék a papírt. Nem nagyon ülnek hajóba vagy jóformán odaviszik őket egy hajóhoz, megmutatják az elejét, hátulját, de ki már nem mennek a kikötőből.
Rettenetesen nagy felelőtlenségnek gondolom, ugyanis tizenkét ember életéért felelhetnek, nem kevés pénzért és saját magukon kívül másokat is összetörhetnek.
A hajózás és a vitorlázás alapvetően a legtöbb embernek a kikapcsolódásról, a nyaralásról szól, de csak akkor, ha pár alapvető szabályt szem előtt tartunk, mert különben veszélyes üzemmé tud válni. Tudomása szerint a vizsgázók a délután során adott esetben egy horvát vizsgabiztos előtt, tolmáccsal szoktak vizsgázni. Megjegyezte azt is, hogy teljesen mindegy, mit mondanak, például az időjárásról is beszélhetnek, így sokszor a tolmács vizsgázik helyettük.
Ez tényleg csak egy papír, semmi tudás nincs mögötte.
A jogszabály szerint itthon kötelező elfogadni a külföldön megszerzett jogosítványt. Az ügyvezető kitért arra, hogy az üzleti szabályzatukban rendelkeznek a bérlési feltételeknél arról, hogy kinek adják ki a hajókat, illetve kiket zárnak ki ebből a körből. Egyebekben megjegyezte, hogy ugyan nem írhatják bele a szabályzatukba, hogy egyes külföldön megszerzett jogosítványokat nem fogadnak el, mert ezt a jogszabály tiltja, azonban akik külföldi jogosítvánnyal rendelkeznek, és amikor átadják a hajót, ,,elég erősen megnézik őket”. Ezt azt jelenti, hogy hamar leszűrik, hogy kinek lesz köze az adott hajóhoz vagy kinek nem. Hevesi Marcell szerint, akinél úgy érezik, hogy nem alkalmas a vezetésre, annál az üzleti szabályzatuk szerint előírható, hogy prezentálnia kell egy ki- és beállást a kikötőhelyre. Aki ezt sikerrel teljesíti, a kaució kifizetését követően hajózhat, ha nem, megtagadhatják, ugyanis ez nemcsak mások, hanem a saját érdekeiket is szolgálja.
Magyarországon leginkább online e-learning-felületen tanulják meg a tanulók az elméleti anyagokat. Lényegében van egy hajózási szabályzat és géptanismeret. A vizsgát a jogszabálynak megfelelően a KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont vizsgára kijelölt tantermében abszolválhatják a tanulók, úgy, mint az autójogosítvány megszerzésekor. Ezt követően gyakorlati képzésen vesznek részt a hajózni vágyók. Négy napot tartanak a tanulóknak, illetve vizsga előtti gyakorlónapot is biztosítanak számukra. A négy-öt nap során alapvető tudást kapnak, tehát nem hajózni tanulnak, hanem a vizsgára készülnek fel és arra, hogyan tudnak épségben maradni.
Arra biztatom a vizsgázókat, jöjjenek vissza, és azt a hajót, amivel gyakoroltak, ki tudják bérelni és kis szelekben további gyakorlatot tudnak szerezni. A fokozatosság elvét betartva tanulnak hajózni, ahogyan az autóvezetés során
– mutatott rá Hevesi Marcell Zoltán, a VízenJó Kft. ügyvezetője.
Egyes hajósiskolák horvát cégekkel összefognak, erősítette meg lapunknak Nánási Balázs, a Nánási Sailing vezetője is. Elmondta, hogy őket is megkeresték többen külföldről, hogy kössenek egy szerződést és a tanítványaiknak megszervezik a vizsgát.
Van olyan hajósiskola, amely úgy hirdeti magát, „ma este autóval érted megyünk leviszünk Horvátországba másnak reggel vannak vizsga, igazából csak a tolmácsot kell megfizetni és hazahozunk kettő-három jogosítvánnyal”. Úgy szereznek jogosítványt, hogy hajóra nem léptek. Azonban Nánási szerint vannak kivételek, olyan magyar cégek, amelyek szintén Horvátországba szerveznek tanfolyamot, ám ez komoly képzés, többnapos oktatással. Nagy a felhozatal és nehéz a választás. Kitért arra is, hogy az iskolájuknál kétnapos elméleti oktatásban vesznek részt a tanulók, többnapos a motoros és vitorlás gyakorlat, amely hosszabb és komolyabb felkészülést is igényel.
Újra használható a horvát ICC (International Certificate of Competence) jogosítvány – így örültek a nemzetközi kedvtelési célú hajóvezetői engedélyt, jogosítványt megszerzők annak, hogy az Alkotmánybíróság 2022. június 21-én megsemmisítette azt a rendeletet, miszerint horvátországi lakhelyhez vagy horvát állampolgársághoz köti a Horvátországban kiállított belvízi és tengerihajó-jogosítvány elfogadását. Ez a típusú jogosítvány, amely érvényes vitorlás és motoros hajókra, európai belvizekre és parti tengerekre, 12 főig.
Az ügy kirobbanása abból adódott, hogy egy motoros kishajó vezetőjét – aki a hajó tulajdonosa volt és magyar állampolgár, magyarországi lakó- és tartózkodási hellyel rendelkezett – a vízi rendőrök ellenőrizték a Tisza-tavon néhány éve, amikor bemutatta a Horvátországban megszerzett hajóvezetői engedélyét, majd szabálysértés miatt büntetést kapott. Arra hivatkoztak, hogy a jogosítványt csak akkor elfogadható, ha a kishajózó horvátországi lakóhellyel rendelkezik, életvitelszerűen az adott országban tartózkodik. Az Alkotmánybíróság indoklása szerint a szabálysértési hatóság határozatának indokolása szerint magyar állampolgár számára más ENSZ Európai Gazdasági Bizottság (a továbbiakban: ENSZ EGB) tagállama által kiállított bizonyítvány csak abban az esetben fogadható el, amennyiben az okmány tulajdonosa a kiállító tagállamban él. A kishajózó a hatóság határozata ellen kifogással élt, mert álláspontjában kifejtette, a nemzetközi egyezménnyel ellentétes a határozat. Érvelése szerint
Az egyezményben részes államok kötelesek elfogadni a másik részes állam által kiállított hajózási képesítést.
Sőt, a jármű minőségét is tévesen állapították meg. Az ügyben a Szolnoki Járásbíróság a benyújtott dokumentumok alapján egyetértett a szabálysértési hatóság téves minősítésében a jármű vonatkozásában, ugyanakkor kimondta: a szabálysértő a jogszabályi feltételeknek nem felel meg, vagyis hiába állampolgára olyan államnak, amely tagja az ENSZ EGB-nek, ha a kiállító Horvátországban nem rendelkezik lakóhellyel. A bíróság jogerős ítéletében a pénzbírságot túlzónak találta, így ehelyett figyelmeztetést alkalmazott. A férfi jogi képviselője alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, mert az indítványozó álláspontja szerint az eljáró bíróság döntésével megsértette számos alapjogát, többek között
az emberi méltósághoz, a tulajdonhoz, illetve a törvény előtti egyenlőséghez való jogát, valamint a diszkrimináció tilalmára és az ártatlanság vélelmére vonatkozó szabályokat.
Az öttagú tanács megalapozottnak találta az indítványt, amelyben többek között rámutattak, hogy a lakóhelyre vonatkozó szabályozás azon okból sem felel meg a tárgyilagos mérlegelés szerinti észszerű különbségtétel követelményének, mert két szomszédos EU-tagállam viszonylatában azzal is számolni kell, hogy lakosaik akár szezonális jelleggel, akár hosszabb időszakra, gyakrabban élnek a szabad mozgás és tartózkodás jogával egymás területén.
A büntető törvénykönyvben gyűjtő tényállás a közlekedési szabályok megszegése, hangsúlyozta Pinczés Ferenc ügyvéd. Nemcsak a vízi, hanem a vasúti vagy légi közlekedés szabályainak a megszegését is magában foglalja, hangsúlyozta. Ilyen esetben mindig az adott ágazatnak a közlekedési szabályait kell figyelembe venni, így a vízi közlekedés vonatkozásában a hajózási szabályzatot, valamint a vízi közlekedésről szóló jogszabályt. Az ügyvéd elmondása szerint elegendő egy szabályszegés, ami tényállásszerű lehet, függetlenül attól, hogy ez a szabályszegés akár kötelességellenes magatartással, tehát tevéssel vagy a kötelesség elmulasztásával vagy ezeknek egyvelegével valósul meg.
Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
Sem alkohol, sem pedig egyéb bódítószer, amely befolyással lehet a közlekedési koncentrációnkra hatása alatt sem lehet vezetni, azaz hasonló szabályok vannak, mint a közúti közlekedésnél. Pinczés Ferenc elmondta, aki alkoholos befolyásoltság vagy más bódítószer hatása alatt vezet vízi járművet, az vagy járművezetés ittas állapotban vétségét követi el, vagy bódult állapotban elkövetett járművezetés vétségét.
a Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő adott esetben az elkövető.
Aki nem nyújt elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlenül veszélyben van, az szintén vétséget követ el, bűntett, ha a sértett meghal és az életét meg lehetett volna menteni. Ami minősítő körülmény és releváns szem előtt tartani az ügyvéd szerint, hogy súlyosabban minősül az az eset, ha a veszélyhelyzetet maga az elkövető idézte elő. Kitért arra, hogy vizsgálni kell minden esetben, hogy az élet megmenthető lett volna-e, ha a segítségnyújtási kötelezettségének eleget tesz a gyanúsított vagy a bűncselekmény megvalósítója. A Dunán történt esetek ügyében kijelenthető, hogy minden esetben indított a nyomozó hatóság büntetőeljárást és vizsgálják a felelősségét a részes feleknek.
A verőcei hajóbaleset kapcsán egyébként a rendőrök az érintett motorcsónaknál és a szállódahajónál is szemlét tartottak, valamint az utóbbi jármű kapitányát a BRFK Közlekedésrendészeti Főosztály beosztottjai gyanúsítottként hallgatták ki kétrendbeli, halált eredményező segítségnyújtás elmulasztása bűntett, valamint hatrendbeli segítségnyújtás elmulasztása vétség miatt.
(Borítókép: Mohai Balázs / MTI)