Az Átlátszó azután indított pert a Diákhitel Központ Zrt. ellen, hogy Magyar Péter partizános interjúja után az állami cég nem volt hajlandó kiadni azokat a kompromittáló adatokat, melyek bizonyítanák, hogy – a Magyar által emlegetett – Balásy Gyula-féle cégek túlárazva dolgoztak a társaságnak. A Fővárosi Törvényszék az oknyomozó újságnak adott igazat, de a Diákhitel Központnak még 15 napja van fellebbezni.
Magyar Péter, a Diákhitel Központ volt vezetője február elején a Partizánnak adott első interjújában többek között arról is beszélt, hogy azután távozott 2022-ben a Diákhitel Központ Zrt. éléről, hogy szóvá tette, a kormányzati kommunikációt végző Balásy Gyula-féle cégek, a Lounge Design, illetve a New Land Media a piaci ár sokszorosáért dolgozott a társaságnak, ráadásul azt sem jó minőségben.
Az ügynek az Átlátszó próbált meg utánajárni, ezért közadatigénylést nyújtottak be a Diákhitel Központhoz. A lap kérte, hogy küldjék meg számukra azokat az iratokat, amelyekből kiderülnek a megbízás részletei. Mivel az állami cég nem volt hajlandó együttműködni, az Átlátszó beperelte a Diákhitel Központot.
Most közölték, hogy a napokban első fokon megnyerték a pert.
A tárgyalásokat követően a Fővárosi Törvényszék kötelezte a Diákhitel Központot, hogy 45 napon belül küldjék el a Lounge Design Kft., a New Land Media Kft., illetve a Diákhitel Központ Zrt. által 2018. január 1. – 2022. december 31. között kötött szerződések mellékleteit.
Ráadásként az ítélet azt is előmondja, hogy minden olyan iratot is át kell adni, amelyek a kifogásolt szerződések megkötése során keletkeztek vagy a megbízások teljesítésére vonatkoznak. A Diákhitel Központnak 15 napja van, hogy fellebbezzen a döntés ellen.
Az Átlátszó a per részleteit is összefoglalta. Mint írják, a Diákhitel Központ többek között azzal védekezett, hogy elkéstek az adatperrel, az árlisták üzleti titoknak minősülnek, a szerződés mellékletében rögzített árak pedig nem tekinthetők közadatnak.
Csakhogy a Diákhitel Központ a Magyar Állam százszázalékos tulajdonában és kizárólagos befolyása alatt álló gazdasági társaság, közpénzből jött létre és azzal gazdálkodik. Az adatigénylésünkben kiadni kért kommunikációs megbízásokat is közpénzből fizették ki. A törvény szerint pedig minden közpénzzel gazdálkodó szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a gazdálkodásával
– írja az oknyomozó újság.
Abban sem volt igaza az állami cégnek, hogy az árlisták üzleti titoknak minősülnek, mivel a közpénzzel kapcsolatos adatok kapcsán nagyon szűk kivételtől eltekintve üzleti titokra nem lehet hivatkozni. A Diákhitel Központ annak sem örülhet ugyanakkor, hogy a Fővárosi Törvényszék szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlattevő által üzleti titokká minősített adatok nyilvánosságra hozatalának megtiltása a közbeszerzésben részt vevő további ajánlatkérők iratbetekintési jogát hivatott korlátozni. Gazdasági szereplő önhatalmúlag nem nyilváníthatja üzleti titoknak a közérdekből nyilvános adatokat.
Ahogy az Átlátszó kiemelte, a Diákhitel Zrt. helyzetét az sem segíti, hogy mivel az említett árak eleve évekkel ezelőttiek, így azok már nem minősülnek üzleti titoknak.