Nem tudjuk, hogy pontosan mire elég az összeg, mert azt sem tudjuk, hogy mennyi volt az a bérfedezet, amit béremelésre fordított a kormány, mert erről a kabinet nem számolt be, reagált Nagy Erzsébet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet ügyvivője arra, hogy 184 milliárd forint uniós forrás érkezett Magyarországra a tanárok és óvónők fizetésemeléséhez.
184 milliárd forint uniós forrás érkezett Magyarországra a tanárok és óvónők fizetésemeléséhez – jelentette be hivatalos Facebook-oldalán Varga Mihály pénzügyminiszter, amelyről itt számoltunk be korábban. A kormány korábban több ízben is arról beszélt, hogy a pedagógusok béremelése az uniós források magyar számlákra való utalásától függ.
Orbán Viktor 2023 utolsó Kormányinfóján az Index kérdésére jelentette be , hogy
hároméves bérfejlesztési programot indítanak, amelynek részeként 2024 januárjától átlagosan 32,2 százalékkal emelkednek a pedagógusbérek.
,,Azért nem tudjuk, hogy pontosan mire elég az összeg, mert azt sem tudjuk, hogy mennyi volt az a bérfedezet, amit béremelésre fordítottak, mert erről a kormány nem számolt be, hangsúlyozta Nagy Erzsébet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet ügyvivője. Kitért arra is, hogy nemrég tartották az EFOP Plusz Monitoring Bizottság oktatási albizottságának ülését, ahol a helyettes államtitkár, dr. Balatoni Katalin ismertette, hogy eddig milyen béremelésekre került sor január elsejéig visszamenőlegesek. Elmondta, hogy egy nagy rész, az önkormányzati rész teljesen üresen maradt a táblázatában, erre vonatkozóan nincs adata a kormánynak tehát arra vonatkozóan, hogy ténylegesen mekkora bérfedezetet biztosítottak a béremelésre.
Minden, ami nem béremelésre ment, azt vissza kell fizetni a központi költségvetésbe, ha arra jött uniós támogatás, akkor az uniós támogatást is vissza kell fizetni, ezt kellene elkerülni
– hangsúlyozta, majd elmondta, abban maradtak az albizottságban, hogy a kormánynak be kell gyűjtenie az adatokat. Egyszerűen a kormány nem produkálja az országos adatokat, s ez felháborító, mutatott rá. Az államnak az lenne a dolga, hogy begyűjtse az adatokat, amelyből kitűnne, hogy szükséges-e bérkorrekció. Hozzátette: konkrétan hiányzik az az adat, amely megmutatná, mekkora az az összeg, amit a 32,2 százalékos emelésre eddig az országnak fel kellett használni.
Ebből látnánk, hogy ami most érkezett, több milliárd forint, az mire elég.
Arra a kérdésre, hogy pályán tartja-e tanárokat az emelés, Nagy Erzsébet azt mondta, hogy valamennyit biztos segít, de ténylegesen nem. Megítélése szerint a most érkező támogatás nem akkora, hogy elegendő legyen egy áttörésre, ugyanis nemcsak a megtartás a probléma, hanem a pedagógushivatás vonzereje is. Kiemelte: a pedagógusok elvándorlása lényegesen nagyobb, mint amennyien tanári szakokon végeznek.
Nagy Erzsébet emlékeztetett: az úgynevezett státusztörvény után megkezdték egy új teljesítményértékelő rendszer előkészületeit. Ennek a munkának őszre kellene elkészülnie. A szakszervezeti vezető szerint ez a rendszer nem teszi attraktívvá a pedagóguspályát, inkább elijeszti őket, de nem csak a fiatalokat. Mint mondta: az idősebbek is azt tervezik, hogy a megalázó, szubjektív értékrendszer miatt elhagyják a pályát, hangsúlyozta az ügyvivő.
Tantestületen belül is óriási feszültséget fog szítani ez a rendszer, hiába az új hírek az uniós pénzről
– mondta Nagy Erzsébet. Hozzátette: annyira diszkriminatívnak tartják ezt, hogy a következő sztrájktárgyaláson is felvetik majd a kérdést. Véleménye szerint például a kompetenciaméréskor egyesek könnyen kimaradhatnak a béremelésből.
Rettenetes a bérhelyzet
– nyomatékosította az ügyvivő, aki szerint az államtitkárság olyan számokat közöl, amely nem összeegyeztethető a valósággal.