Ráz a víz! Ezt jelezték is az albérlők a kis garzonlakást tulajdonló XIV. kerületi önkormányzat vagyonkezelőjének, de a bejelentésre nem reagáltak időben. Végzetes hibának bizonyult. Az asszonyt megölte a felújítatlan lakás villamoshálózata. Zugló az elhunyt férje által kért sérelemdíjat lealkudta.
„Az elkövető személye nem volt megállapítható, az eljárást felfüggesztem”. Ezt tartalmazta a BRFK nyomozó főosztály életvédelmi osztályának határozata, amelyben pontot tettek egy rendkívüli zuglói haláleset végére.
Egy kicsi, mindösszesen 37 négyzetméteres zuglói önkormányzati bérlakásban élt a férjével Gáti Eszter (a nevet megváltoztattuk). A baleset a fürdőszobában történt zuhanyozás közben. A férj, Gáti Pál egy éles sikolyra lett figyelmes, majd berohanva azt tapasztalta, hogy a felesége aléltan fekszik a kádban. Azonnal megpróbálta kihúzni, ekkor enyhe áramütés érte. A kiérkező mentők 40 percig küzdöttek az asszony életéért, végül a halál beálltát állapították meg. A férfit is ellátták a helyszínen.
A helyszíni szemle sem gyilkossági, sem öngyilkossági kísérletre utaló adatot nem tárt fel.
A tragédia előtti napon cserélte ki Gáti Pál a villanybojlert, s mivel a fürdőszobai kis csapból kifolyó víz enyhe mértékben rázott, ezt napokkal korábban jelezte az önkormányzatnak. Mindez még 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány idején történt, erre hivatkozva azt a választ kapta, hogy nem mennek ki ellenőrizni. A férfi ezt követően sértetlenül lezuhanyozott.
A baleset bekövetkezte után az ELMŰ munkatársai is részt vettek a helyszíni szemlén, de a jegyzőkönyv tanúsága szerint sem hálózati hiba nem történt, sem a lakáson belüli elektromos berendezésekben nem észleltek rendellenességet. Az viszont megállapították, hogy a bojler cseréje a halálesettel nem volt összefüggésbe hozható.
A balesetet az okozhatta, hogy a vezérelt áramról működő bojler akkor kapcsolt be, amikor az asszony a kádban volt, valószínűleg kezében a zuhanyzóval, és épp a víz hőmérsékletét próbálta beállítani a csapteleppel, miközben a víz a kádba folyt. Ebben a pillanatban érhette őt az áramütés. A csaptelep feszültség alatt, a lefolyó földpotenciálon volt. A kezén és lábán keresztül átfolyó áramerősség meghaladhatta a 30 mA értéket.
Ez az áramerősség izomgörcsöt vált ki, és ha az állapot két másodpercen túl is fennáll, akkor szívmegálláshoz vezet.
A történteket az helyezte új megvilágításba, hogy a szakértői vizsgálat arra a következtetésre jutott: valahol a falban, eltakarva felcserélték vagy összekötötték a kék színnel jelölt nullavezetőt azzal a zöld/sárga védővezetővel, amely a házi vízcsőhálózattal össze volt kötve, tehát így kerülhetett ki a feszültség a fürdőszoba fémszerkezeteire. (Ennek pontos helyét azonban csak a hálózat teljes szétbontásával lehetett volna lokalizálni, ami nem történt meg.)
A férj tanúkihallgatása során azt mondta, a felesége a beköltözésük után többször jelezte, hogy ráz a víz. Az önkormányzati Zuglói Zrt. karbantartási osztályvezetőjétől lehet tudni, hogy az előző bérlő 2010 és 2018 között lakott ott. Halála miatt utalták ki Gátiéknak a garzont, ám sem átadásakor, sem azt megelőzően nem volt semmilyen-, így az elektromos hálózatot érintő felújítás sem.
Az önkormányzat tehát úgy adott bérbe egy ingatlant, hogy az életveszélyes kockázatokat rejtett.
Bár a beszerzett adatok és bizonyítási eszközök alapján sem Gáti Pál, sem a Zuglói Zrt. nem követett el bűncselekményt, az ügyben játszott szerepét a XIV. kerület elismerte, amikor arról határozott, hogy a haláleset miatt Gáti Pálnak, illetve az elhunyt két nagykorú gyermekének sérelemdíjat fizet.
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993.évi LXXVIII. törvény 10. § (1) b) alapján a bérbeadó köteles gondoskodni az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról, a 91/A.§ 17. c) pontja pedig egyértelműen rögzíti, hogy ez alatt kell érteni: „az elektromos vezetők és érintésvédelmi rendszere, ideértve a lakásban lévő vezetékszakaszt” is.
Az önkormányzat biztosítója elismerte a kártérítés jogalapját, ezért Gáti Pálnak 2 millió, a két gyermeknek pedig 1,5-1,5 millió forintot fizet. Csakhogy ezt a hozzátartozók méltatlanul kevésnek tartották, ezért Gáti Pál beperelte Zugló Önkormányzatát. A Pesti Központi Kerületi Bírósághoz benyújtott kereset szerint az elhunyt férje 28 millió forint sérelemdíjat és annak a kifizetés napjáig járó kamatait, valamint a felmerülő 1 millió felperesi ügyvédi munkadíj összegét kérte. A gyermekek peren kívüli megállapodást kötöttek.
Az Index által megkérdezett Janklovics Tibor és Kellner Szilvia szakjogászok azt hangsúlyozták, hogy minden eset egyedi, így egyedi mérlegelés függvénye a kért és a megítélt összeg. A sérelemdíj ebben az esetben a közvetlen hozzátartozókat illeti meg, és sok tényezőtől függ. A Ptk. szerint a bíróság a sérelemdíj mértékét a jogsértés súlya, ismétlődő jellege, a felróhatóság mértéke, illetve a jogsértés sértettre és környezetére gyakorolt hatása alapján határozza meg. Azt is vizsgálják, hogy a házastársat, illetve a gyermekeket mennyire viselte meg a tragédia, és azt is, hogy a család gazdálkodását mennyire roppantotta össze.
A Dr. Janklovics Tibor Ügyvédi Iroda részéről azt viszont kiemelték, hogy a hozzátartozó felperes követelése nem volt reális, ilyen esetekben 1 és 5 millió forint közötti összeget szokott megítélni a bíróság.
Az emberi élet nem forintosítható sem jogi, sem etikai szempontból. Nyilvánvaló azonban, hogy az eredeti állapot helyreállítása, azaz az elhunyt személy feltámasztása lehetetlen. A kártérítés nem csupán a felmerült kár megtérítésére szolgál, hanem megelőző (preventív) funkcióval is bír, és ahogy bűn nem maradhat büntetlenül, úgy a kár okozása sem maradhat annak megtérítése nélkül. A megelőzési funkciót két vetületben szolgálja a sérelemdíj megállapítása:
Ez esetben az általános megelőzés (generális prevenció) úgy valósul meg, hogy az önkormányzatok és más, az ingatlant bérbe adó személyek jobban odafigyelnek a vezetékek állapotára, szakemberrel felméretik a vezetékek állapotát. A speciális prevenció a perbeli alperessel szemben tud megvalósulni, hiszen legközelebb nagyobb figyelmet fordít az ingatlan állagára.
Talán meglepő, de a kártérítésnek, sőt még a sérelemdíjnak is van reparatív, azaz helyreállító funkciója.
E tekintetben, bár az emberi élet vissza nem adható, de a családot érintő súlyos hátrány kompenzálható némiképp a sérelemdíjjal. Ebben az esetben a családban hiába felnőttek a gyermekek, ők a haláleset következtében elvesztették a meghitt családi összejöveteleket, közös ebédeket, programokat, a nagyszülői támogatást. A férjet is megfosztották a boldog öregkortól. Bár etikai szempontból nem forintosítható, de az élet elvesztése és hatása más személyekre, az így ért hátrányok már forintosíthatók. Ez jelentkezik a sérelemdíjban.
Zugló Önkormányzata közölte, hogy bár Gáti Pál pert kezdeményezett, végül a felek egyezséget kötöttek. Mindkét peres oldal azonos álláspontra helyezkedett.
Az alperes Zugló Önkormányzata egyedi megbízással azt a Békefi László ügyvédet kérte fel jogi képviseletére mindkét eljárásban, aki egyébként a Horváth Csaba polgármester választási sikerében érdekelt Összefogás Zuglóért Egyesület, valamint a Tóth Csaba zuglói MSZP-elnök gyártelepét elfedő alapítvány egyik vezetője. Az önkormányzat az ügyvédnek az eredetileg kért (irreális) sérelemdíj jelentős lefaragásáért több mint bruttó 1,2 millió forintot fizetett. A gyermekeket megillető sérelemdíj ügyében vállalt közreműködéséért további 250 ezer forint + áfát kapott.
Az asszony közeli hozzátartozói az önkormányzattal abban állapodtak meg, hogy a megfizetett sérelemdíj összegét bizalmasan kezelik, azt harmadik félnek nem adják ki.
A XIV. kerület önkormányzatának több mint 400 üresen álló bérlakása van, döntő többsége rendkívül rossz állapotú. Közülük 200 annyira lepusztult, hogy a kerület bontási telekként értékesítené. Az így keletkezett bevételből újítanák fel a még menthetőnek minősített lakásokat. Gáti Pálék lakása is felújításra várt, tragédia lett a vége.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)