A napozás a dohányzáshoz hasonló egészségtelen szokás, ugyanakkor a napfény hatására termelődő D-vitamin előnyös a szervezetnek, a káros UV-sugarak ellen azonban védekeznünk kell – jelentették ki a Magyar Dermatológiai Társulat (MDT) szakemberei a melanoma és egyéb bőrrák elkerülésére irányuló kampányuk sajtótájékoztatóján.
A Magyar Dermatológiai Társulat szakértői az Európai Dermatoonkológiai Társasággal (EADO) összhangban a bőrrák elleni küzdelem három pillérére hívták fel a figyelmet:
A bőrrák a világon a leggyakrabban előforduló daganattípus, 80 százalékban basaliomáról van szó, ami minden harmadik világos bőrtónusú embernél előfordul élete során.
Magyarországon évente több mint 21 ezer hámsejteredetű bőrrákot és 2500 melanomát diagnosztizálnak, ez utóbbi a legagresszívabb típus, gyorsan és könnyen képez áttétet.
A dermatológusok hangsúlyozták: a korai stádiumban felismert bőrrák általában jól kezelhető; a betegség kialakulása tudatos UV-védelemmel, progressziója rendszeres önvizsgálattal és korszerű terápiákkal megelőzhető.
A prevenciós stratégia első pillére az UV-sugárzás elleni fényvédelemre épül. Európa az elsők között van az ehhez köthető bőrrákos megbetegedések számában. A bőrgyógyászok kiemelték: a megelőzés legfontosabb eleme a káros sugarak elleni védekezés, a napozás, szolárium kerülése mellett a megfelelő fényvédelem, a ruházat, kalap használata és a magas, 30-as, de inkább 50-es faktorszámú naptej használata.
Időszerű, hogy végleg leszámoljunk az öncélú napozáshoz, barnasághoz kapcsolódó tévhitekkel és egészségmítoszokkal. A bőr egészsége szempontjából a legegyszerűbb és leghasznosabb bőrgyógyászati tanács, hogy az esztétikai célzatú napozásnak, szoláriumhasználatnak nincs egészséges szintje. Az tévhit, hogy a szoláriumos barnaság felkészíti a bőrt a nyaralásra
– mutatott rá prof. dr. Wikonkál Norbert bőrgyógyász, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke. Hozzátette: különbséget kell tenni a napon való tartózkodás és a napozás között, az előbbi fiziológiai szükségesség a D-vitamin-képzésen túlmutatóan is számos élettani folyamat fontos feltétele. „A nagy testfelületet érintő, hosszabb ideig tartó, UV-védelem nélküli napozás ugyanakkor egyértelműen egészségkárosító hatású és kerülendő” – szögezte le.
Az európai társaság a teljes testes napozást, illetve az UV-sugarak káros hatásait már egyenesen a dohányzás okozta egészségkárosításhoz hasonlítja.
Wikonkál Norbert felidézte: a 2022-ben a kilenc hazai orvostársaság együttműködésével frissített D-vitamin-konszenzus-ajánlás szerint Magyarországon az ideális D-vitamin-ellátottság fenntartásához márciustól októberig a végtagokat, a vállat és az arcot érő direkt napsugárzás szükséges – az UV-B sugárzás erősségétől függően napi 15–30 perces időtartamban. A nyári időszakban 11 és 15 óra között érdemes kerülni a napon való tartózkodást, illetve gondoskodni a megfelelő fényvédelemről.
A legalább 30-as, de még inkább az 50-es faktorszámú napvédő krémek és naptejek használatát nem csak nyaralás közben ajánlják a bőrgyógyászok, a szabadban végzett tevékenységek, sportolás alatt sem szabad erről megfeledkezni, csakúgy, mint a teljes testet fedő ruházat viselését, a széles karimájú kalapot különösen a magas, 3-as UV-index esetén, ami akár mobiltelefonon is lekövethető. Wikonkál Norbert szerint a nyári időszakban a naptejek használatát a napi rutin részévé kell tenni a ruhával nem takart bőrfelületeken. „A kisgyermekeket, a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőket az árnyékban sem szabad ruha nélkül hagyni, ott is le tudnak égni” – emelte ki.
Az MDT laikusoknak készített honlapján, a skindex.hu-n az aktuális UV-sugárzás mértékéről, illetve a fényvédelemről is lehet informálódni.
Lengyel Zsuzsanna bőrgyógyász, a Magyar Dermatológiai Társulat vezetőségi tagja úgy látja, az emberekben hamis biztonságérzet alakul ki a magasabb faktorszámú naptejek használatakor, ezért hajlamosabbak több időt tölteni a napon.
Egyrészt ezeket a termékeket kétóránként újra alkalmazni kell, másrészt a maximális védelemhez az szükséges, hogy a kritikus időszakokat megfelelő ruházatban, illetve árnyékban töltsük. Egyre fontosabbá válik, hogy újragondoljuk a napozási szokásainkat és a barnulás kultúráját
– húzta alá.
Baltás Eszter, a társulat vezetőségi tagja hangsúlyozta, hogy a havonta esedékes, 15-20 perces, teljes testet érintő önellenőrzést ne csak magunkon végezzük el, de fordítsunk fokozott figyelmet a gyermekekre és az idősebb családtagokra is.
A gyanús bőrképletek felismeréséhez alkalmazhatjuk a „rút kiskacsa” módszert is, a melanoma esetében intő jel lehet, ha a többi anyajegytől eltérő szabálytalan külalakút találunk, illetve egy korábbi formájában, színében változást tapasztalunk – ismertette.
A leggyakoribb, felszínesen terjedő melanoma havonta átlagosan egytized millimétert nő, azonban a ritkábban előforduló (14–30 százalék), rendkívül agresszív noduláris, azaz göbös melanoma akár fél millimétert is nőhet havonta, a melanomaeredetű halálozások 50 százalékáért felelős. „Ha egy gyorsan növekvő bőrelváltozást észlelünk, mielőbb orvoshoz kell fordulni” – emelte ki.
Magasabb rizikót jelent a sok anyajegy, szeplő, illetve a világos bőrtípus, a mindennapos szabadban végzett tevékenység.
A ritkább, noduláris melanoma a szegedi munkacsoport nemzetközi kollaborációban végzett vizsgálatai szerint azonban gyakran fordul elő „nem anyajegyeseknél”.
Baltás Eszter elmondta: a hat hazai szakosodott melanomacentrumba rendszeresen érkeznek olyan betegek, akik feltehetően évek óta élnek együtt jól látható, növekvő bőrdaganattal.
Ha valaki túl későn kerül szakorvoshoz vagy melanomacentrumba, a sebészeti beavatkozások, sőt a hatékony onkoterápiás megoldások ellenére jelentősen csökken a túlélési esély
– összegezte.
A melanoma korai felismerésével és kezelésével a statisztikai adatok szerint 98,3 százalékos az ötéves túlélés valószínűsége.
Ez az arány az első nyirokcsomóáttét megjelenése esetén 83-85 százalékra csökken. Ha pedig a melanoma már távoli, szervi áttétet is ad, az 5 éves túlélési arány 30-40 százalékra zuhan a hatékony terápiás megoldások ellenére is. Az első melanoma megjelenése utáni három évben 10 százalék az esélye egy újabb kialakulásának – mutattak rá az MDT bőrgyógyászai. A betegséggel diagnosztizáltak számára két betegszervezet: a Magyar Melanoma Alapítvány és a Stop Melanoma Alapítvány is támogatást tud nyújtani.
(Borítókép: Phil Cole / Getty Images)