A Quacquarelli Symonds felsőoktatási elemzőközpont nyilvánosságra hozta 2025-ös világrangsorát. A cég több mint 5600 egyetemet vizsgált, végső listájára pedig nagyjából 1500 felsőoktatási intézmény fért fel. Ebben egy tucat magyar intézmény kapott helyet, köztük olyan egyetemekkel, mint az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia), vagy a Debreceni Egyetem.
A Quacquarelli Symonds elemzőközpont minden évben vizsgálja a világ felsőoktatási intézményeit, amelyekből végül rangsort állít össze. A szempontok között számos különféle tényezőt vesznek figyelembe. Ilyen többek közt a tudományos hírnév, a nemzetközi kutatói munka vagy a végzettek álláspiaci eredményei.
A világ több mint húszezer felsőoktatási intézményéből nagyjából 5600-at vizsgált idén a cég. Ebből állította össze éves listáját, amelyre most mintegy 1500 oktatási intézmény került.
A másfél ezres listára mindössze egy tucat magyar egyetem fért bele, amelynek élvonalát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a BME alkotja.
A művészeti területen jelentősen előrelépett a QS 2024-as szakterületi világranglistáján a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. Az egyetem honlapján is közzétett hír szerint az előadó-művészeti kategóriában elfoglalt 22. helyezésével a magyar felsőoktatási intézmények közül a legmagasabb pozícióban található. Így fogalmaznak:
A Zeneakadémia a szokásos előadó-művészeti (Performing Arts) kategóriában hatalmasat ugrott előre, a tavalyi 51-100. csoportos helyezése után idén a 22. lett, ezzel pedig kiemelkedik a hazai egyetemek közül: nincs más magyar intézmény, amely hasonlóan jól szerepelt volna saját tudományterületén.
A rangsorban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem többek közt Oxford, Cambridge, a Harvard, az oslói zeneakadémia és a lyoni konzervatórium társaságában található, és maga mögé utasított olyan rangos intézményeket, mint a lipcsei és a berlini zenei egyetemek, a londoni King's College, a salzburgi Mozarteum, valamint más kelet-közép-európai zeneakadémiák.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hozzánk eljuttatott közleménye alapján az elmúlt években folyamatosan javuló tendenciát mutatott a QS listáján. A BME jelenleg a 721–730-as zónában foglal helyet,
mintegy húsz helyet javítva tavalyi pozíciójához képest.
Az egyetem a hazai intézményeket tekintve kiemelt helyen végzett a karonkénti idézések számát, a végzettek álláspiaci eredményeit és a munkáltatói hírnevet tekintve – helyezéseket nézve utóbbival áll a legjobban és érte el a legjobb eredményeket.
A hazai intézmények közül listavezető az Eötvös Loránd Tudományegyetem, amely a világrangsor 564. helyéig jutott. Elmúlt éveihez képest 140 helyet javított pozícióján, és harmadik helyről az élre került, megelőzve a Szegedi Tudományegyetemet, amely az 570. helyen áll, illetve a Debreceni Egyetemet, amely az 574. helyig jutott.
Az ELTE hozzánk eljuttatott közleménye alapján az egyetem az akadémiai reputáció, a diplomát szerzett hallgatók elhelyezkedési esélyeit mérő indikátor, valamint a fenntarthatóság szempontjából áll a vezető pozícióban Magyarországon, továbbá a munkáltatói elégedettség, valamint a nemzetközi kutatási együttműködések szempontjából is a legjobb három között szerepel.
A listára tűzött hazai egyetem rangsor szerint – a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen kívül:
Világszinten az USA, az Egyesült Királyság, Svájc és Szingapúr egyetemei alkotják a top tízet. A ranglétra élén a Massachusetts Institute of Technology áll, azt követi második helyen az Imperial College London. Utánuk sorban jön az Oxford, a Harvard, a Cambridge, Stanford, az ETH Zurich és a National University of Singapore.