Lezárult a Corvinus Egyetem vállalkozásindítást segítő Boost pilotprogramja, amelynek az új Gellért Campus épülete adott otthont. A Platform 2024. március 22-én indult, oktatók és mentorok segítségével váltak a hallgatói ötletek valós kezdeményezésekké. A vállalati és intézményi kapcsolatok vezetője, Baranyai Dávid és Vauver Adrienn programmenedzser arról beszélt az Indexnek, hogy mi a tréning különlegessége. A legjobb projektek képviselői pedig bemutatták forradalmi megoldásaikat, amelyek már startupként debütálnak.
„Azért hívtuk életre a Boost Programot, mert úgy éreztük, hogy – az egyetem oktatói, kutatói mellett – a hallgatóink képviselik a legnagyobb értéket. A vállalkozói tehetségmenedzsmentben szerettünk volna egy új fórumot létrehozni, ahol a hallgatók az ötleteiket kifejleszthetik és egy miniversenyben be is tudják mutatni az egyetemi közösségnek. A zsűrizésben részt vállaltak az egyetem stratégiai partnereinek a képviselői, akik egyúttal a képzésben mint mentorok is közreműködnek” – fejtette ki a Corvinus vállalati és intézményi kapcsolatainak vezetője, Baranyai Dávid.
A Corvinus vegyes csapatoknak, más egyetem hallgatóinak is kinyitotta a lehetőséget: több csapatban a corvinusos közgazdász- vagy marketinghallgató mellett volt, aki a műegyetemről, képzőművészeti vagy épp orvosi egyetemről jött. A szakemberek szerint a projektek így még többet érnek, mivel az adott területre komplexebb rálátást adnak a más-más tanulmányokat folytató hallgatók.
A Boost Program legígéretesebb induló vállalkozásának egy ilyen vegyes csapatot, a Provist találta a szakmai zsűri. A team corvinusos tagja, a marketing mesterszakán első éves Mátó Sára elmondta, hogy az egyetem közösségi oldalán olvasott a képzésről. Barátairól – Ajide Dániel és Balog Botond BME-n végzős építőmérnök hallgatóról – tudta, hogy szeretnének vállalkozást indítani, ezért közösen belevágtak a projektbe. A képzés előtt csak az ötletük volt meg, a tréning végén azonban már kész üzleti terve volt a Provis csapatának. Dániel szerint nekik meg volt írva, hogy ebbe az irányba indulnak az egyetem után, mivel már tanulmányaik választásakor az építőiparban dolgozó szüleik szolgáltak példaként, akik maguk is vállalkozók. A diplomás generálkivitelező végzettségen túl a piac számára valami újdonsággal akartak előállni. A győztes csapat így egy AI-alapú, tenderpályázatokra specializálódott árazószoftverrel érkezett a Boost Programba.
A fejlesztésük a hazai és külföldi árak összehasonlítása mellett kockázatot is számol, így a legjobb árakat képes kikalkulálni, rövid idő alatt és pontosan
– ismertette Ajide Dániel, aki azzal egészítette ki: sokan nem gondolnák, de a felújítás sokszor nagyobb költséget jelent, mint nulláról felépíteni az egészet. „Más tétel az Alföldön vagy hegyen építkezni, ahogy a fővárosban és vidéken is eltérő kockázatokkal kell számolni” – tette hozzá. A csapat azt is elárulta, hogy a tréningen kapott támogatással milliárdos vállalkozók előtt is magabiztosan prezentálták ötletüket, ami pozitív fogadtatásra talált. Baranyai Dávid ezzel kapcsolatban kiemelte: a nagyvállalatok számára is vonzó az egyetemekkel, hallgatókkal való együttműködés, az ilyen tudásközpontokból sok friss ötlet érkezhet.
Baranyai Dávid szerint a vállalkozási készségek fejlesztése akkor is nagyon hasznos, ha később alkalmazottként helyezkedik el az ember, ugyanis az kezdeményezőkészséget, felelősségvállalást, magabiztosságot, komplexebb gondolkodást von maga után. „Azzal az érzettel ruházza fel az embert, hogy magunk alakíthatjuk a jövőnket, nem az anyósülésen ülünk, hanem mi fogjuk a kormányt. Fontos, hogy ne csak hagyjuk, hogy a feladatok megtaláljanak minket, hanem magunk nyúljunk érte, és képesek legyünk meggyőzően prezentálni az ötleteinket” – hangsúlyozta, hozzátéve: a Corvinus az ilyen készségek fejlesztésére kiváló terep.
A Boost Program amellett, hogy egy pilot, vagyis egy első kezdeményezés volt, az egyetem vállalkozásösztönző hagyományaira is hagyatkozik. Egyedülálló abban, hogy elviszi a csapatokat az ötlettől a pitchig (a befektetőket célzó cégprezentációig). Utóbbi felvázolja, hogyan generál a startup értéket a piacon forintban, euróban vagy akár dollárban
– részletezte a vállalati és intézményi kapcsolatok vezetője.
Mint kiemelte, a képzés munkanyelve angol volt. Ez praktikus, mert magabiztosságot, gyakorlatot ad a részt vevő hallgatóknak a cégük nemzetközi piacra való kilépéséhez is. Baranyai Dávid szerint a tréning helye, Magyarország egyik legmodernebb egyetemi kampusza különösen inspiráló helyszín a gondolatok szárnyalásához.
A kurzusra 74-en jelentkeztek, felük corvinusos hallgató volt, a többiek más egyetemről csatlakoztak hozzájuk. A program végére tíz 3-4 fős csapat maradt, amelyek tagjai a zsűri előtt prezentálták projektjüket.
Fő célunk – a vállalkozási készségek fejlesztésének támogatása mellett –, hogy egy egymást támogató nemzetközi interdiszciplináris közösséget építsünk, amely képes a világ komplex problémáit felismerni és erre megoldást találni. Ennek alapjait meg is teremtettük
– húzta alá Vauver Adrienn programiroda-vezető.
A program második legjobbja a PuliBikes vállalkozás lett. A csapat egyik tagja, Szekeres Botond azt hangsúlyozta, hogy a program Boost elnevezéséhez hűen ők is nagy löketet kaptak a projektjükhöz.
A kivehető akkus városi elektromos kerékpár piacra lépési stratégiája a tréning során fogalmazódott meg bennük.
„Rengeteget segített nekünk, hogy tudtunk kitől kérdezni, másoktól is inspirálódtunk, a program nélkül a prototípus megalkotásánál nem jutottunk volna tovább” – értékelte a corvinusos hallgató, hozzátéve: az egyetemi alapokon túl az üzleti terv elkészítését ezalatt az öt hét alatt sajátították el igazán gyakorlatban, valódi tapasztalatokat szerezve. Társa, a BME-s Fodor Ádám szerint a megvalósítás számonkérése éppúgy hajtóerőt jelent az egyetemistáknak. Úgy véli, a hozzá hasonló műszaki alapszakos, introvertált diákoknak a kommunikációs gyakorlatok nagyobb magabiztosságot adnak. „A zsúfolt városi közlekedésre előremutató megoldás lehet a környezetkímélő elektromos kerékpár használata” – egészítette ki Szekeres Botond, aki a PuliBikes előnyét abban látja, hogy az egyszerűen kiszedhető akkumulátort könnyen magunkkal vihetjük tölteni a munkahelyre vagy lakásunkba.
„Szinte minden második résztvevő itt élő külföldi diák volt, ami szintén a nemzetközi szemlélet irányába mutat. A programba benevezett projektek nagy része a magyar és az európai piacra koncentrál, de arra is akad példa, hogy távolabbi értékesítési területekre fókuszálnak, például Afrikára” – részletezte Baranyai Dávid.
Az egyik legjobb csapat az EcoVille üzleti modelljét dolgozta ki, amely a faültetést tűzte ki célul Kenyában a károsanyag-kibocsátás mérséklésére. A szakmai zsűri az első Boost Program bronzérmes ötletének ítélte a projektet.
A tréning maga öt alkalom volt, amit megelőzött egy ismerkedő találkozó, a képzés után pedig sor került a fináléra, a Pitch Dayre, ahol a résztvevőknek ötperces prezentációval kellett lenyűgözniük a szakmai zsűrit. A fiatalok az elmúlt másfél hónap alatt nem csak beáldozták erre a péntek délutánjukat, de sokszor estébe nyúlóan dolgoztak terveiken a kampuszon.
Ez is mutatja, hogy mennyire elszántak voltak ötleteik megvalósításában. Olyan hatékony és célzott eszköztárat kaptak a programban, amivel megtanultak pénzügyi, üzleti, marketingtervet készíteni; piacelemzést, célcsoport-analízist végezni. Mindezt pedig egy frappáns prezentációval be is tudták mutatni. Ez a megszerzett tudás, ezek a megerősített készségek bármilyen munkakörben sokat fognak segíteni számukra
– fejtette ki Vauver Adrienn.
A Corvinus szakmai programját Gémesi Zsolt innovációs szakember állította össze, aki egyben a fő tréner is volt. Emellett Magyarország meghatározó vállalatai és befektetői voltak a mentorok és a zsűritagok, a diákok így sokrétű tanácsadásban részesültek. Az iparjogvédelmi kérdésekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala adott felvilágosítást a fiataloknak.
Vauver Adrienn azt is elmondta, hogy a sikerekből kiindulva a következő szemeszterekben is szeretnék folytatni a Boost Programot, amit a szakmai szereplők és a hallgatók visszajelzései alapján finomhangolnak.
A Boost Program erejét mutatja, hogy már van olyan részt vevő csapat, amely már befektetőkkel tárgyal. Az ötletek sorában kiemelt fókuszt kapott a környezetvédelem, a mesterségesintelligencia-alapú technológiák használata, de fejlesztettek élelmiszer-pazarlást felszámoló megoldást, illetve a városi közlekedést forradalmasító projekteket is.
„Nem minden érték rögtön az egyetemen fog létrejönni, de ez nem is baj. A Corvinus a tréninggel úgymond megadja a szükséges kezdő lendületet a fiataloknak” – fogalmazott Baranyai Dávid.
Tazaki Kazuma, a Corvinus Egyetem másodéves gazdálkodásmenedzsment szakos hallgatója is elvégezte a tréninget. Szerinte sokat segített, hogy olyan kortársakkal együtt vettek részt a programon, akik hasonló célokkal rendelkeznek. Így mikor egy-egy lépésnél elakadtak, az azt sikeresen leküzdők tanácsaikkal tudták támogatni a másikat.
Már elsőévesen belekezdett a Forfood tervezésébe, ami kis vendéglátóknak segít új ügyfelek elérésében azzal, hogy egy platformon tudják megosztani kuponjaikat, akcióikat.
Így a szűkös kerettel bíró egyetemisták a legolcsóbb étkezési lehetőséget tudják választani a helyben elérhető gyorséttermek, kifőzdék közül. Kazuma arról is beszámolt, hogy a már meglévő igényre alkották meg az ötletet, pilotként pedig az Instagramon hirdettek. Ma már ott tartanak, hogy 8-10 partnerük van, akik hamarosan már fizető ügyfelekké válnak. A projektben hárman vesznek részt, egy évfolyamtársa mellett egy gazdasági informatikus hallgató is dolgozik a digitális fejlesztéseken.
Mátó Sára szerint sikeres az a projekt lehet, amely a saját problémánk megoldására épül, és szintén alapelvárás a hitelesség a vállalkozások elindításakor, főként a befektetők meggyőzésénél.
A következő Boost program jelentkezőinek azt tanácsolja, hogy akkor is bátran vágjanak bele, ha csak egy jó, bár még kiforratlan ötletük van, mert a tréning során a kezdéshez megfelelő szakmai alapokat kapnak.
Ajide Dániel azt is nagyra értékeli, hogy a program formális lezárásakor a mentorok felajánlották, hogy továbbra is fordulhatnak hozzájuk, a munkájukhoz folytatásához pedig a Gellért Campus nyitva áll előttük – mindkettő nagy segítség. Szekeres Botond szerint a csapatokkal a kapcsolat megmarad legalább a közösségimédia-felületeken.
A képzést pedig akár kreditek nélkül is folytatnák, szakmailag olyan sokat kaptunk a tréning során
– emelte ki.
Baranyai Dávid arra is kitért, hogy több corvinusos hallgató indított már sikeres vállalkozást, az egyik legértékesebb ilyen hazai startup például a Seon, ahol az egyetemen végzett hallgatók közül már több mint százan dolgoznak. Rendszerük képes kiszűrni a lehetséges csalásokat a különböző online tranzakcióknál, bankoknál vagy webshopoknál.
A szintén náluk végzett befutott vállalkozások közül kiemelte még az élelmiszer-pazarlás ellen megalkotott Munchot, amely platformján lehetőséget ad arra éttermeknek, boltoknak, hogy a fel nem használt ételeket, alapanyagokat kedvezményesen értékesítsék. A Magyar Élelmiszerbankkal összefogva felajánlásokat is tehetnek rászorulóknak. Az egyetem intézményi kapcsolatok vezetője szerint ebből is látszik, hogy széles a spektrum azt illetően, hogy mik azok a megoldások, amelyek működnek, de a digitalizáció és az AI, a transzformációban van a jövő.
A hozzáadott érték szempontjából a meggyőződés és a szenvedély kulcsfontosságú
– zárta gondolatait Baranyai Dávid, hozzátéve: ha csillogó szemeket látunk, segítünk, hogy az ötletből valóság legyen.
(Ez a támogatott szerkesztőségi tartalom a Budapesti Corvinus Egyetem közreműködésével jött létre.)
(Borítókép: Baranyai Dávid, Vauver Adrienn, Balog Botond, Ajide Dániel és Mátó Sára. Fotó: Papajcsik Péter / Index)