A Népszava beszámolója szerint a székesfehérvári pedagógusok először tavaly márciusban fordultak bírósághoz, majd novemberben ismét elő kellett terjeszteniük keresetüket, amelyben a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítésekért, a napi nyolc órán felüli munkavégzésért, valamint az iskolán kívüli, nem egy esetben hétvégi munkavégzésért járó díjazások kifizetését kérték több évre visszamenőleg.

A Székesfehérvári Tankerületi Központ azonban nemrég ellenkérelmet nyújtott be, amelyben azt írták, hogy a tanárok követeléseinek egy része elévült, de a bíróság elutasítását kérik azon igények tekintetében is, amelyek jogilag még nem évültek el.

A tankerület azt is vitatja, hogy a tanárokat ki nem fizetett járandóságok illetnék, szerintük az érintetteknek korábban semmilyen követelésük nem volt, majd évek múlva mégis előálltak ilyenekkel, ami szerintük összefügg a 2022/2023-as tanévben lezajlott pedagógustüntetésekkel.

Az eseti helyettesítésekkel kapcsolatban úgy vélekedtek, nincs jelentősége annak, hogy azok elrendelésére mikor kerül sor. A lap azonban emlékeztet, hogy más, hasonló perekben már bíróság mondta ki, hogy a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítéseket rendkívüli munkaidőként kell nyilvántartani és kifizetni.

A tankerület szerint a pedagógus hibája, ha a napi nyolcórás munkaidő alatt nem végez a feladataival (például az átlagosnál lassabban javít dolgozatokat, nehezebben készül fel a tanórákra).

Az iskolán kívüli munkavégzésről pedig az az álláspontjuk, hogy mivel a gólyatábor nem szerepel a hivatalos pedagógiai programban, a különböző túrák és tanulmányi kirándulások pedig nincsenek benne az aktuális tanév iskolai munkatervében, semmi nem igazolja, hogy ezeket a programokat valóban végrehajtották. 

A székesfehérvári tanárok jogi képviselője, Stein Barnabás ügyvéd cinikusnak és abszurdnak nevezte a tankerület állításait. A lapnak azt mondta, az abszurditás tetőfoka, hogy a tankerület kétségbe vonja az iskolán kívüli programok megvalósulását.