Május 27-én olasz nyelvvel zárultak a 2023/2024-es tanév tavaszi érettségi időszakának írásbeli vizsgái. Az Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatása szerint a 16 vizsganapon 1161 helyszínen mintegy 112 700 diák adott számot a tudásáról.

A megmérettetés ezzel még nem ért véget, az érettségi június 5. és 12. között az emelt szintű, majd június 17. és július 3. között a középszintű szóbelikkel folytatódik. Mivel az intézmények előzetesen lehetőséget biztosítottak arra, hogy a vizsgázók megtekintsék a kijavított feladatlapokat, a tanulók mostanra tisztában vannak azzal, hány pontot értek el az írásbelin, és ennek fényében mennyire kell magukat odatenni a szóbelin.

A szóbeli vizsga pontos időpontját, helyszínét a vizsgabehívó tartalmazza. Amennyiben a vizsgabehívó nem áll a jelentkező rendelkezésére, úgy a szóbeli vizsga pontos időpontjáról és helyszínéről az érettségi jelentkezését fogadó intézménnyel kell egyeztetnie.

Mi történik, ha lemaradok?

Noha a legtöbben ilyenkor mindent elkövetnek annak érdekében, hogy ne maradjanak le a szóbeli érettségiről, bizonyos helyzetekben a távolmaradás elkerülhetetlen. Ezt a kérdést az idevonatkozó kormányrendelet az alábbiak szerint tisztázza:

• „Amennyiben a vizsgázó fel nem róható okból a szóbeli vizsgán nem jelenik meg, vagy a vizsga helyszínéről engedéllyel eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezi be, a szóbeli vizsgát – ha erre lehetőség van – az igazgató engedélyével az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidőszak másik vizsganapján megismételheti, illetve ha erre nincs mód, másik vizsgaidőszakban pótlóvizsgát tehet. Fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.”
• „Amennyiben a vizsgázó a szóbeli vizsgáról felróható okból marad távol, vagy a vizsga helyszínéről engedély nélkül távozik, illetve a megkezdett vizsgát engedély nélkül nem fejezi be, azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből nem tett szóbeli vizsgát, másik vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet.”

Amennyiben tehát a vizsgázó nem jelent meg a szóbeli vizsgán, úgy a vizsgára vonatkozó kérelmével az érettségi jelentkezését fogadó intézmény vezetőjéhez kell fordulnia, a benyújtott igazolások alapján az intézmény vezetője dönt.

A vizsgaszabályzatban rögzítették azt is: a szóbelire vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára is, amennyiben a feladatot egyszeri alkalommal kell bemutatni, előadni és ennek alapján kell a teljesítményt értékelni. Ilyen típusú vizsga például a testnevelés gyakorlati része.

Nem jó üzlet a póttétel

Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgán a húzott tétel anyagából nem tud értékelhető feleletet adni, azaz feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12 százalékát, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben szóbeli pontszáma a póttételre kapott pontjaiból keletkezik úgy, hogy a kapott pontokat felezik és az összeget egész pontra kerekítik, ha szükséges.

Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgán 12 százalék feletti eredményt ér el, az még nem jelenti, hogy az adott vizsgatárgyból nem bukik meg, ugyanis az írásbeli és a szóbeli vizsgán elért összpontszáma alapján kell elérni az elégségeshez szükséges 25 százalékos eredményt.

A tételek

A középszintű vizsgák tételeiről maguk az iskolák döntenek, így ebben lehetnek eltérések. Az emelt szintű szóbeli érettségi ugyanakkor mindenütt egységes, a tételcímeket központilag határozzák meg.

Mint arról korábban az írásbelik idején több ízben is írtunk: 2024-ben új korszak indul a hazai oktatásban, idén ugyanis már az átalakított érettségi vizsgákkal találkozhatnak a tanulók. Ennek oka, hogy 2024-ben azok számára is elérkezett a legfontosabb középiskolai megmérettetés, akik 2020-ban az új Nemzeti alaptanterv szerint kezdték meg a tanulmányaikat.

A változás a szóbeliket is érinti, magyarból például az eddigi hat kötelező életműtétel (Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, József Attila, Arany János, Petőfi Sándor, Ady Endre) újabb írókkal, költőkkel bővült, felkerült a listára Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Vörösmarty Mihály és Herczeg Ferenc is.

A biológia- és a kémiaérettséginél – mind közép- és emelt szinten – az változatlan maradt, hogy a vizsga első részében a tételek vannak a porondon, a második részben azonban a gyakorlati feladat helyett projektmunkát is bemutathatnak a diákok.

• A magyar-és a történelemérettségin közép- és emelt szinten is 50 pontot lehet elérni.
• Matematikánál a maximálisan megszerezhető pontszám középszinten 50, emelt szinten 35.
• Az idegen nyelvi vizsgákon középszinten 33, emelt szinten 30 pont kapható.

Így derül ki az eredmény

Az eredményhirdető értekezlet időpontját és helyszínét a vizsgabehívó tartalmazza. Itt adják át a vizsgázóknak az érettségi vizsga eredményéről kiállított dokumentumokat. Az érettségi vizsgáról minden vizsgázó kap valamilyen dokumentumot: bizonyítványt, tanúsítványt vagy törzslapkivonatot.

Ha a vizsgázó nem tud elmenni az eredményhirdető értekezletre, és meghatalmazást sem ad senkinek a dokumentumok átvételére vonatkozóan, úgy az érettségi dokumentum átvételéről az érettségi jelentkezését fogadó intézménnyel kell egyeztetnie.

(Borítókép: Diákok szóbeli érettségi vizsga előtt 2017. június 18-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)