Hogyan értékelik Szentkirályi Alexandra visszalépését a főpolgármester-jelöltségtől?

Horn Gábor: Sokszor elmondtam, hogy szerintem a Fidesz nem lépteti vissza Szentkirályi Alexandrát, mert ennek óriási veszélyei vannak. A Fidesz-lista jó néhány százalékot veszíthet ezzel, de úgy tűnik, mintha ennél fontosabb lett volna az, hogy Karácsony Gergely ne nyerjen. A döntés azért is kockázatos, mert azok az ellenzéki szavazók, akik beálltak Vitézy Dávid mögé, mert jó szakembernek tartják, most adott esetben visszaáramolhatnak Karácsonyhoz. Nagyon bizonytalan ez az egész helyzet.

Mráz Ágoston Sámuel: A főpolgármester-választást a baloldali Vitézy-szavazók dönthetik el. Az a kérdés, hogy ez a csoport inkább baloldali, vagy inkább Vitézy-szavazó, tehát inkább a pártpolitika, vagy inkább a várospolitika lesz számukra fontos. Ha kitartanak Vitézy Dávid mellett, akkor minden esélye megvan a győzelemre. Több kutatás is azt mutatta, hogy Karácsony Gergely támogatottsága 50 százalék alatt van, ami azt jelenti, ha van egy igazi kihívója, aki egyesíteni tudja a Karácsony-ellenes szavazatokat, az győzhet. Ha viszont a baloldali Vitézy-szavazók a visszalépés hatására megriadnak, és a pártpolitika fontosabb nekik, mint a várospolitika, akkor Karácsony Gergelynek van nagyobb esélye.

A Fidesz és Szentkirályi Alexandra az utolsó pillanatig azt kommunikálta, hogy nem lesz visszalépés. Árt ez a Fidesz hitelességének?

Mráz Ágoston Sámuel: Nem a hitelesség az igazán izgalmas kérdés, hanem az, hogy ezután mekkora támogatottsága marad a Fidesznek a fővárosban. Pénteken készítjük ezt az interjút, a Fidesz-kampány eddig arról szólt, hogy mozgósítsák a fővárosi kormánypárti szavazókat. Az általam ismert közvélemény-kutatások szerint ez sikerült is. Szentkirályi Alexandráék három hónap kemény munkáját fektették a mozgósításba, nem hiszem, hogy ez két nap alatt megváltozna. Szentkirályi Alexandra egyébként sem lépett ki a fővárosi politikai életből, a Fidesz–KDNP fővárosi listáját továbbra is ő vezeti, de hozott egy taktikai döntést. Arra számítok, hogy a fővárosi Fidesz-lista jobban szerepel, mint fél évvel ezelőtt szerepelt volna. Ráadásul a választási szituáció úgy néz ki, hogy a fővárosban öt szavazólapot kapnak a választók, ha pedig valaki az EP-listán a Fideszre szavaz, nem gondolom, hogy utána a fővárosi listán ne a kormánypártot támogatná.

Horn Gábor: Vitézy Dávidnak akár árthat is ez a történet, mert folyamatosan abba a pozícióba helyezkedett, hogy semmi köze a Fideszhez, most pedig a Fidesz jelöltjévé vált. Ha elkezd tiltakozni ez ellen, akkor azokat a fideszes szavazókat riaszthatja el, akik most beállhatnak mögé. Ha viszont nem tiltakozik, akkor azok a Karácsony-kritikus szavazók fordulhatnak el tőle, akik eddig azért támogatták, mert nem pártkatona, hanem a szakmaiságot képviseli. Azt én sem gondolom, hogy a Fidesz-listának komoly veszteséget okozhat a visszalépés, egyharmad fölé valószínűleg amúgy sem tudtak volna menni, ebben nagy változás nem történt. Vitézy egyébként sérthetett meg Fidesz-szavazókat a mondandójával, a története kicsit hasonlít Magyar Péterére, két volt fideszesről van szó, akik kiszállnak, és elkezdenek más irányba menni.

Mráz Ágoston Sámuel: Úgy látom, hogy egyetértesz Karácsony Gergellyel, akinek hónapok óta mindenki, aki szembemegy vele, fideszesnek tűnik. Nem gondolom, hogy Vitézy Dávid most fideszes lett, és óva intenék attól, hogy valaki elhiggye, a Fidesz által irányítható jelöltről van szó. Nemcsak azért, mert Tarlós István és Lázár János véleményét ismerjük e tárgykörben, hanem tényszerűen nem a Fidesz hivatalos jelöltje, és semmi kötöttsége nincs arra, hogy a Fidesszel együttműködésben hozzon döntéseket, ha ő lesz a főpolgármester. Vitézy Dávid azt mondja – és ez tűnik reálisnak is –, hogy ügyek mentén szervezne többséget a Fővárosi Közgyűlésben. Tény, hogy beszélt a kormánnyal való együttműködésről, de a várospolitikusi identitása miatt ez azt jelenti, hogy próbálna egyezségeket kötni a kormánnyal. Ahogy azt tette Karácsony Gergely is. 2019-ben pártpolitikai alapon döntöttek a választók, Karácsony Gergelynek elhitték a kormányellenes szavazók, hogy beteljesíthető a remény, de öt év alatt megváltozott a helyzet, ma már a kormányellenes szavazók is azon az állásponton vannak, hogy amit Karácsony Gergely főpolgármesterként elért, az édeskevés, erős az elégedetlenség a teljesítményével kapcsolatban, ezért izgalmas kérdés, hogy pártpolitikai vagy várospolitikai alapon döntenek vasárnap. 2019-ben még nem lehetett tudni, hogy Karácsony Gergely semmit nem fog csinálni, volt programja, fűt-fát ígért, de mára a pártpolitikai dimenzió maradt, ráadásul Gyurcsány Ferenccel szövetkezett, ami tálcán kínálta a Fidesznek az ellene megfogalmazott kampányt.

Horn Gábor: Abban az értelemben Karácsonyt igazolja a visszalépés, hogy ő végig két fideszes jelöltről és arról beszélt, hogy ebből a végére egy jelölt lesz. Gyakorlatilag ez történt. Valaki elégedetlen Karácsony Gergely főpolgármesteri teljesítményével, valaki nem, azért ez egy bonyolultabb kérdés, de vasárnap meglátjuk, hogy mit gondolnak a választók.

Veszélyben érezheti a pozícióját a főpolgármester?

Mráz Ágoston Sámuel: Karácsony Gergely az utóbbi két hétben jöhetett rá, hogy veszélyeztetve van az állása. A verbalitás szintjén magabiztos kijelentéseket tesz, de a metakommunikációja elbizonytalanodásra utal. Az idegességét növeli, hogy megváltozott a versenyhelyzet, van egy reális győzelmi esélyekkel rendelkező kihívója.

Horn Gábor: 1990 óta a főpolgármesteri pozíció politikai kérdés, a főváros vezetésének súlyos politikai tétje van. A fővárosi választók többsége ellenzéki elkötelezettségű, ezért fontos kérdésnek tartják, hogy megmarad-e ez az ellenzéki bástya. Az új helyzetben ez Karácsony Gergelyt segítheti. Ha négy jelölt marad, az sétagalopp Karácsonynak, most nyílt a verseny, és szoros küzdelem esetén még az is számíthat, hogy hány százalékot visz el Grundtner András, a Mi Hazánk jelöltje.

Bárki is nyer, béna kacsa lehet a főpolgármesterből a közgyűlés megosztottsága miatt?

Mráz Ágoston Sámuel: A béna kacsa szerep akkor állna elő, ha a főpolgármester a közgyűlésben nem lenne képes koalíciót kötni. A koalíciókötésre egy olyan főpolgármesternek, akinek kevesebb az ellensége, nagyobb esélye van. Karácsony Gergely mögött lesznek a DK–MSZP–P-listán megválasztott képviselők, de a közgyűlés többi része valamilyen szempontból Karácsony-ellenes képviselő lesz, nehéz lenne összeverbuválnia tizenhét főt a többséghez. Vitézy Dávidnak könnyebb dolga lehetne többségszervezésben, de előre egyikükről sem lehet kijelenteni, hogy béna kacsa lenne.

Horn Gábor: Béna kacsa akkor lenne a főpolgármester, ha egy vele ellentétes nagy tömbnek, például Karácsony Gergely esetében a Fidesznek többsége lenne, de ilyen nem lesz. A koalíciókötés egy napi szintű bűvészkedés lesz, a '90-es években láttunk már ilyet, és egyáltalán nem biztos, hogy ez az egyezkedés rosszat tesz a fővárosnak. A folyamatos koalíciókényszerben valószínűleg nem pártpolitikai, hanem szakmai alapon dőlhetnek el a kérdések.

A Tisza Párt leendő képviselőit hova tudjuk elhelyezni a közgyűlési képletben?

Mráz Ágoston Sámuel: Magyar Péter arról is beszélt már, megfontolja, hogy beüljön a Fővárosi Közgyűlésbe. A többségszervezést bonyolíthatja, ráadásul észszerűtlen lenne, ha együttműködne a főpolgármesterrel, miután valamennyi jelöltet alkalmatlannak nevezte. Azt szinte biztosra vehetjük, hogy a Tisza frakcióját lesz a legnehezebb egyben tartani, semmit nem lehet tudni arról, hogy mit gondolnak a várospolitikáról, és előfordulhat, hogy ügyek mentén különbözőképpen szavaznak. Olcsó vicc, de Tiszaként a Duna partján működni nehéz dolog.

Horn Gábor: Ebben nagyrészt egyetértünk. Magyar Péter emberei nem pártkatonák, azt tudjuk róluk, hogy van diplomájuk, nyelveket beszélnek, de hogy a városról mit gondolnak, és ez melyik főpolgármester-jelölthöz állhat közelebb, nem tudjuk. Azt nem tudom elképzelni, hogy Magyar Péter tagja legyen a közgyűlésnek, ennél nagyobb ambíciói vannak.

A kerületekben és a megyeszékhelyeken hozhat átrendeződést a választás?

Mráz Ágoston Sámuel: A várakozások szerint nagyjából hasonló arányok alakulhatnak ki, mint 2019-ben. Van néhány csatatér – egyébként nem is olyan sok, mint gondolnánk –, ahol változás lehet. Például Miskolc az egyik, valamint több budapesti kerületet is ide lehet sorolni. A megyei jogú városoknál körülbelül fele-fele arányban vannak kormánypárti és kormányellenes polgármesterek, ez vélhetően így is marad. A vármegyei közgyűlések fideszes többségűek maradhatnak.

Horn Gábor: Lehetnek olyan kerületek, városok, amelyeket elveszít az ellenzék, vagy épp a Fidesz, ezek kiegyenlíthetik egymást arányaiban. Miskolc súlyos vesztesége lehet az ellenzéknek, de csak önmagukat okolhatják, nem a miskolci lakosság preferenciája változott meg. Teljesen összehasonlítani a 2019-es választással azért nem lehet majd az eredményeket, mert a fővárosi választási szabályok megváltoztak, listás összetétele lesz a közgyűlésnek.

Jobbra át?

Mi az európai parlamenti választás nemzetközi tétje?

Mráz Ágoston Sámuel: A várakozások szerint lehet egy jobbratolódás. Az új jobboldal az európai konzervatívok, valamint az Identitás és Demokrácia – mínusz AfD – képlettel számolható jelenleg. Ez a második legnagyobb frakciója lehet az Európai Parlamentnek, sőt olyan vad pletykák is napvilágot láttak, amelyek szerint Andrej Babisék elhagyhatják a liberális Renew-frakciót, és pártcsaládot keresnek maguknak. A cseh politikus Orbán Viktor szövetségese. A választás tétje, hogy milyen típusú többségek jönnek létre a háborúval összefüggésben. A kulcskérdés, hogy az Európai Parlament támogatja-e a háború eszkalációját. Fontos kérdés a migrációs paktum részletszabályainak tisztázása, valamint az európai gazdaság újraindításában az iparpolitika és a zöldpolitika versengése. A leglátványosabbak a személyi kérdések lehetnek, kérdés, hogy az Európai Parlament támogatja-e majd azt a személyt, akit a Tanács jelöl az Európai Bizottság elnökének, egyáltalán mekkora befolyása lesz a parlamentnek a kiválasztására. Ursula von der Leyennek nem tűnnek olyan fényesnek az esélyei, mint azt egy évvel ezelőtt gondolták volna.

Horn Gábor: Azért is furcsa, amit mondasz, mert ha tényleg a háborúellenes többség a tét, akkor figyelembe kell venni, hogy Orbán Viktor olvasatában a saját szövetségesei, potenciális szövetségesei is háborúpártiak, többek között Giorgia Meloni és a lengyelek is. A szélsőjobboldalon, jobboldalon lévő erőknél szinte közmegegyezés van Ukrajna támogatásáról, nagyon kicsi azoknak a szereplőknek az aránya, akik nem így gondolják. Arra sem számítok, hogy a jelenleg nagy többséggel rendelkező néppárti, szocialista, liberális, zöldkoalíció ne tudná megszerezni a többséget. A jobboldal a korábbinál több képviselői helyet szerezhet, akár harminccal is többet, de ez egy több mint hétszáz fős parlament, ráadásul a szélsőjobboldali pártok között nincs egyetértés sok kérdésben. A választás legkevésbé a szociáldemokratákat viselheti meg, ők szerintem jóval kevesebb helyet fognak veszíteni, mint azt sokan gondolják. A zöldek és a liberálisok a 2019-es sikerükhöz képest visszaeshetnek, de összességében az Európai Unió a választás után is abba az irányba fog menni, amit most látunk. Nem lesz nagy fordulat akkor sem, ha Orbán Viktor ezzel hívja csatába itthon az övéit.

Mráz Ágoston Sámuel: A kulcskérdés Ukrajnával kapcsolatban már nemcsak a háborúpárti és békepárti tábor, hanem az is, hogy ki akar védekező fegyvereket adni Ukrajnának, és ki az, aki támadó fegyvereket adna, engedélyezve azt is, hogy orosz területeket lőjenek ezekkel az ukránok. Aki utóbbit támogatja, az a háború eszkalációját támogatja. Ebben a kérdésben már most egészen más erőviszonyok vannak az Európai Parlamentben, mint a háború és béke kérdésében. A Fidesznek az a célkitűzése, hogy a háború eszkalációja elleni többség legyen az Európai Parlamentben, nem irreális. A kommunisták – ilyenek is vannak az Európai Parlamentben – és az új jobboldal abban egyetért, hogy nem szabad fokozni a háborút, szó sem lehet katonák küldéséről, szó sem lehet támadó fegyverek küldéséről. Az általad említett nagykoalíció tagjai a háború eszkalációját támogatják, legyen szó Macron elnökről, a német honvédelmi miniszterről vagy Manfred Weberről. A szociáldemokrata frakció megosztott ebben a kérdésben, van egy békepárti hagyományuk, de a hangadóik, például a spanyol miniszterelnök az eszkaláció pártján van.

A Fidesz megoldotta a házi feladatot?

Van mitől tartania a Fidesznek a hazai pártversenyben, az EP-választáson?

Mráz Ágoston Sámuel: Arra számítok, hogy nagyarányú győzelmet ér el a Fidesz. Három szempontra hívnám fel a figyelmet. Az egyik, hogy relatíve magas lehet a részvétel, és egy jó Fidesz-eredmény az eddigi legtöbb Fidesz-támogatót hozhatja az EP-választáson. A másik, hogy az eredmény átszámolható országgyűlési választási eredményre, ami a jelenlegi pártstruktúra alapján újra kétharmadot eredményezne a Fidesznek, aminek erős üzenetértéke lehet 2026 szempontjából. A harmadik, hogy Gyurcsány Ferenc visszaszorulására lehet számítani, tehát a Fidesz egy régi ellenfelét, ha hosszú idő után is, de legyőzni látszik, ha a baloldali, szociáldemokrata közös lista tényleg csak 10 százalék körüli eredményt ér el.

Horn Gábor: A Fidesz a támogatottsága alapján megoldotta a házi feladatot, ez politikai teljesítmény, még akkor is, ha finoman szólva virtuális valóságépítésről van szó, durvábban szólva: hazugságról, mert attól még nem lesz valaki háborúpárti, hogy nem azt gondolja Ukrajna támogatásáról, mint Orbán Viktor. Én azt gondolom, hogy az ukránokat segíteni kell, de nem vagyok háborúpárti. A Fidesz februárban válságba került, ez volt a kegyelmi ügy, ezután érkezett Magyar Péter, akit a Fidesz belső válsága jelenségének gondolok. A Fidesz valószínűleg nyugodt szívvel el tudja majd mondani, hogy megnyerte ezt a választást, erőteljes mozgósítás zajlik, ami működhet, a többi pártnak erre nincs se erőforrása, se hálózata. Egy-két képviselői helyet elveszíthet a Fidesz, ez azon is múlik, hogy hogyan teljesítenek a kispártok. Azzal nem teljesen értek egyet, hogy a vasárnapi eredmények átszámolhatók országgyűlési eredményekre is, a parlamenti választás két év múlva lesz, addig sok minden történhet – persze mindannyian eljátszunk majd ezzel a gondolattal. Ettől függetlenül a helyén kell kezelni ezt a választást, az európai politika szempontjából döntő jelentősége van, itthon már jóval kevesebb.

Mráz Ágoston Sámuel: Gábor, most már úgy érzed, hogy a Fidesz győz, így nincs is akkora jelentősége a választásnak? Amikor még abban reménykedtél, hogy a Fidesz vereséget szenved, akkor hatalmas jelentőséget tulajdonítottál a ciklus közepi erőfelmérőnek. A szívedhez közel álló pártok egyik-másik képviselője, például Dobrev Klára már arról is beszélt, hogy előrehozott választások lehetnek az EP-választás után.

Horn Gábor: Tudnék arról mesélni, hogy mi áll közel a szívemhez, de ezt most inkább hagyjuk.

Mráz Ágoston Sámuel: Akkor úgy fogalmazok, hogy az egyik baloldali párt elnöke már előrehozott választásról beszélt.

Horn Gábor: De én ilyet soha nem mondtam.

Mráz Ágoston Sámuel: Azért ne tegyünk úgy, mintha nem lenne belpolitikai jelentősége az EP-választásnak. Már kezdek felismerni egy mintázatot ebben, a baloldal megmondó emberei, kutatói három-négy hónappal a választások előtt mindig azt hiszik, hogy legyőzik a Fideszt, 2022-ben Márki-Zay Péternél hitték ezt, 2018-ban a Jobbiknál. Idén februárban a baloldal gondolkodói arról tartottak kiselőadást, hogy a Fidesz összeomlott. Most itt vagyunk a választások előtt, és már azt mondod, hogy nincs akkora tétje.

Horn Gábor: Én nem vagyok baloldali megmondó, mindig liberálisnak tartottam magam, és azt sem mondtam, hogy a Fidesz összeomlana, ha mondjuk 41 százalékot érne el. Egy gyengébb eredmény azt jelentené, hogy nem tudták megoldani azokat a problémákat, amikkel 2023-tól folyamatosan szembesültek, ez egy többlépcsős, részben gazdasági, részben társadalmi, részben belső politikai válság. Nem azt mondom, hogy belpolitikai szempontból nem fontos az EP-választás, de azzal nem értek egyet, hogy ez meghatározná az országgyűlési választásokat. Azzal sem értek egyet, hogy előrehozott választás lenne, ha gyengén szerepelne a Fidesz, ez egy hülyeség. Ettől függetlenül akár a Fidesz jó szereplésének, akár a Tisza Párt jó szereplésének, illetve a többi párt visszaesésének komoly belpolitikai következményei lehetnek.

Magyar Péter és a Tisza Párt a Fidesznek vagy az ellenzéknek okoz komolyabb problémákat?

Mráz Ágoston Sámuel: Várjuk meg a választási eredményt, de a kutatások azt mutatják, hogy a Tisza lesz a legerősebb ellenzéki párt az EP-választáson. Ez egyelőre nem egy párt, hanem egy mozgalom, viszont az országgyűlési választásra 106 egyéni választókerületben kell alkalmas, nem támadható jelöltet találni, és akkor a lista összeállításáról nem is beszéltünk. Sok szervezeti kihívás van Magyar Péter előtt, és egy stratégiai kihívás is, mégpedig az, hogy együttműködik-e Gyurcsány Ferenccel, valamint az ő nagyjából 10 százalékosra jósolt tömörülésével. Ha versenytársként tekint Gyurcsány Ferencre, az is előnyös a Fidesznek, mert a 2014-eshez és a 2018-ashoz hasonló választási helyzet jöhet létre, mindkettő kétharmados Fidesz-győzelmet hozott. Ha összefog Magyar Péter és Gyurcsány Ferenc, akkor a 2022-es választási helyzethez hasonló állhat elő, és a Tisza hitelessége jelentősen csökkenhet. Igaz, például a Momentum és a Jobbik is úgy indult, hogy nem kíván összefogni Gyurcsány Ferenccel, aztán mégis összefogtak – és meg is bánták. Összességében a szervezeti és stratégiai kihívások felőrölhetik Magyar Péterék EP-választáson kapott támogatását. A tegnapi, Hősök terén tartott kampányzáró összejövetelük nem bizonyult sikeresnek, messze nem ez volt a rendszerváltás óta a legnagyobb tüntetés. Ha az eredményük elmarad a felfokozott várakozásoktól ma is, még nehezebb lesz a pártépítés.

Horn Gábor: A Magyar Péter-történet szerintem június 10-én kezdődik igazán. Ahhoz, hogy arról tudjunk beszélgetni, mi lesz ebből, üljünk le egy év múlva újra. Nem lehet megmondani, hogy a Tisza mennyire tud egy felépített, működőképes struktúrává válni. Egy EP-kampányt végig lehet csinálni egyedül, de helyi hálózatokat építeni, helyi politikai szereplőket találni, regionálisan jelen lenni más történet. Azt hibának tartom, hogy végül nem indítottak megyei listákat, mert előrelépés lett volna, ha minden megyében van néhány emberük. Abban az értelemben jót tett a Gyurcsány-féle projektnek Magyar Péter, hogy oda sodorta őket, ahol van keresnivalójuk. A „mi vagyunk a legerősebb ellenzéki párt” szerintem működésképtelen modell volt, és meg is bukott Magyar Péter megjelenésének a pillanatában. A DK most megfogalmazhat egy szociáldemokrata, baloldali ajánlatot, amire van igény Magyarországon. A baloldal azért nyert néhány választást Magyarországon, és most is van legalább 20-25 százaléknyi baloldali szavazó. A magyar pártstruktúrán is segíthet ez a helyzet, ettől függetlenül a most bukó pártok 2026-ig nem kerülnek le a porondról, mert ott vannak a parlamentben, erőforrásaik és megszólalási lehetőségeik is vannak. Azt se felejtsük el, hogy a Gyurcsány-projekt létezésében nagy szerepe van a Fidesznek, nagyon sokat költenek arra, hogy Gyurcsány Ferenc erőteljesen jelen legyen a közbeszédben. Összességében egyelőre azt látom, hogy az ellenzéki oldalt osztja újra Magyar Péter, ennek közvetlenül nincs hatása a Fideszre, de számukra is egy megoldandó probléma a Tisza.

Mráz Ágoston Sámuel: A baloldali pártok közötti verseny nyitott marad 2026-ig, akkor pedig Magyar Péter és Gyurcsány Ferenc számára is az lesz a nagy kérdés, hogy milyen formációban próbálják legyőzni a Fideszt.

Surranópálya és billegők

A Momentum a bejutási küszöb környékén billeg, pedig most két EP-képviselőjük is van. Mi történt a párttal?

Mráz Ágoston Sámuel: A teljesítményük a szavazóikat és a potenciális szavazóikat nem elégítette ki. A szavazóik valószínűleg azt várták, hogy a Momentum sarokba szorítja a kormányt, de ez nem sikerült. Emellett pedig megjelent egy alternatíva Magyar Péter személyében. Az én képletem szerint Magyar Péter a Vona-féle Jobbik és a Momentum táborára tud támaszkodni, a momentumosok pedig jobb ajánlatnak tarthatják Magyar Pétert a támogatottsága miatt, mint az európai parlamenti és az országgyűlési jelenlétbe beleszürkült Momentumot.

Horn Gábor: Amilyen jó ütemérzéke van Magyar Péternek, annyira rossz a Momentumnak. A Momentum, ha azt a projektet, amit 2023 őszén kezdett csinálni, már 2022. április 4-én, tehát a bukás másnapján elkezdte volna, működőképes lett volna. Mondhatták volna rögtön azt, hogy többet nem akarnak együttműködni az ellenzéki pártokkal, őket tartják felelősnek, építenek egy önálló alternatívát, de 2023 őszéig részesei voltak ennek a közösségnek, majd Donáth Anna egyszer csak megírta a dolgozatát, hogy akkor ők más irányba mennek. Az irányváltásokat a szavazók nem tudják és nem is akarják követni, ráadásul a méréseink szerint a Momentum szavazói voltak a leginkább elkötelezettek az együttműködés iránt. Magyar Péter hasonlókat mond, mint korábban a Momentum, de talán hangosabban mondja, és visszaadja a reményt, a Momentum nem tudta visszaadni a reményt. Abban nem vagyok biztos, hogy a Momentum nem ugorja meg az 5 százalékot, de egy mandátum is kudarc lenne. A Momentum tulajdonképpen saját magának köszönheti azt, hogy itt tart.

Mráz Ágoston Sámuel: Az a két kihívás, amit Magyar Péternél jeleztem, a Momentumnál is megvan. Nincs szervezeti hálójuk, elveszítették az egyetlen vidéki, bajai polgármesterüket is, a párt beszorult a fővárosba. A stratégiai kihívásokra a lehető legrosszabb válaszokat adták, Donáth Anna 2023-ban arról beszélt, hogy nem működnek együtt Gyurcsány Ferenccel, néhány héttel később több közös jelöltet állítottak. Utána jött Magyar Péter, akit az egyik nap pozitív jelenségnek nevezett Donáth Anna, a másik nap már ellenfélnek, és a mai napig nem sikerült ezt eldöntenie. Ráadásul Magyar Péter személyében a Tiszának karizmatikus vezetője van, a Momentumot ez a lehetőség nem fenyegeti. A Momentum három fontos politikai dimenzióban, a szervezettségben, a stratégiában és a karizmában is elmarad a Tiszától.

A már említett pártokon kívül kiknek lehet még esélye bejutni az Európai Parlamentbe?

Mráz Ágoston Sámuel: A Mi Hazánk kifejezetten esélyes erre. 2022-höz képest szervezettebbé vált a párt, és létezik az az ellenzéki szavazó, akinek jobboldali identitása van, és minden tekintetben elutasítja a Gyurcsány Ferenccel való együttműködést. A Kutyapárt nagy kérdés, a kutatások alapján akár lehet is esélyük, de nagy hiba volt nem tematizálniuk azt, hogy szeretnének bejutni az EP-be, és ehhez minden szavazatra szükségük van. A Momentum legalább az elmúlt egy hónapban már beszél erről. Számomra nehezen értelmezhető a Kutyapárt kampánya, azt sem döntötték el, hogy viccpárt vagy protestpárt. Ezt a közmédia vitája jól megmutatta, Bruti egyszer komoly volt, máskor viccelt. Egy ilyen pártnak szerintem nem kedvez a jelenlegi politikai helyzet.

Horn Gábor: A Mi Hazánkkal kapcsolatban egyetértünk, Magyarországon mindig volt egy olyan szélsőjobboldali közeg, ami gyakorlatilag hálózatként működik. Toroczkai Lászlónak a viták is jót tettek, fel tudta hangosítani a radikálisan különálló álláspontját. Őket sem hagyja érintetlenül a Magyar Péter-jelenség, de szerintem lehet EP-képviselőjük. A Kutyapárt részéről hibának tartom, hogy átadták az EP-lista vezetését egy politikai értelemben nem létező, de egyébként kedves újságírónak, aki láthatóan nem is annyira ambicionálja a politikai szerepet. Pluszt jelenthetett volna a Kutyapártnak, ha Kovács Gergely van ott a vitákon, Brutit akkor is nehéz komolyan venni, ha komolyan beszél, ráadásul annyira nem is volt vicces a köztévén. A Kutyapárt fontosabbnak ítélhette az önkormányzati választást, ráadásul Magyar Péter is kihívás nekik, mert a potenciális kutyapárti szavazók feltehetik azt a kérdést, hogy miért ne Magyar Péterre szavazzak, aki biztos, hogy bejut, és ő is azt mondja, hogy se Orbán, se Gyurcsány. Rajtuk kívül surranópályán sem fog bekúszni egyik párt sem az 5 százalékos küszöb fölé.

(Borítókép: Mráz Ágoston Sámuel és Horn Gábor. Fotó: Tövissi Bence / Index)