Orbán Viktor miniszterelnök az Alaptörvény-módosítást a Novák Katalin köztársasági elnök lemondásához vezető kegyelmi ügy kirobbanása után javasolta. Az alkotmány ez alapján azzal egészül ki, hogy a köztársasági elnök egyéni kegyelmezési jogát a kiskorú személy sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén nem gyakorolhatja.

Az indoklásban úgy fogalmaztak, hogy „a gyermekek kárára elkövetett bűncselekmények tetteseit a törvény teljes szigorával kell büntetni. Aki kiskorú gyermek kárára szándékos bűncselekményt követ el, az semmilyen indokkal nem mentesülhet a tettei következményei alól”.

Egyértelműen ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy a gyermekek kárára szándékos bűncselekményt elkövetők kegyelem útján mentesüljenek a büntetésük hátrányos jogkövetkezményei alól, és újra büntetlen előéletűvé válhassanak. A cél érdekében az Alaptörvény módosítására van szükség. Alaptörvényünkben kell világossá tenni, hogy a gyermekek kárára bűncselekményt elkövetők számára nincs kegyelem

– olvasható a javaslat szövegében.

A képviselők 152 igen, 1 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadták el az Alaptörvény módosítását.

Gyermekvédelmi szigorításokat is elfogadtak

A parlament szavazott a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló javaslatról is, amelyet kormánypárti képviselők nyújtottak be. A törvénycsomag néhány pontja annak indoklásából:

• „A gyermekek sérelmére szexuális bűncselekményt elkövetők tetteinek jogkövetkezménye ugyanolyan sérelmet kell hogy okozzon az elkövetőnek, mint amilyen sérelmet az elkövető okozott a gyermeknek. Az ilyen cselekmények a gyermekek testi és lelki fejlődésében örökre nyomot hagynak, ezért a javaslat értelmében a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények nem évülnek el, az ilyen bűncselekmények elkövetőit nem lehet feltételes szabadságra bocsátani, nem lehet reintegrációs őrizetbe helyezni, valamint soha nem kaphatnak erkölcsi bizonyítványt.”
• A javaslat a gyermekvédelmi rendszer működésének ellenőrzését elősegítő intézkedéseket vezet be, emellett szigorúbb alkalmazási feltételeknek (pszichológiai alkalmassági vizsgálat, kifogástalan életvitel ellenőrzése és megbízhatósági vizsgálat) kell megfelelniük a gyermekvédelmi intézmények vezetőinek, valamint szakmai munkakörben foglalkoztatottjainak. A javaslat a gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagok felelősségéhez mérten állapítja meg a gyermek veszélyeztetettségének észlelése esetén a jelzési kötelezettség elmulasztásához fűződő szankciót.
• A javaslat értelmében szigorodnak az egyre népszerűbbé váló gyermektáborokra vonatkozó foglalkoztatási feltételek. Továbbá a javaslat reagál „az internethasználat elterjedésével a gyermekekre leselkedő veszélyekre és kihívásokra. A jövőben nem lehet olyan iskolás gyermek az országban, aki nem tudja, hová forduljon segítségért abban az esetben, ha internetes zaklatás áldozatává vált. A javaslat nyomán egyszerűbbé válik a kiskorúak személyiségi jogait sértő, a cyberbullying kategóriáját is kimerítő tartalmak jelentése és azok eltávolítása”.

Orbán Viktor miniszterelnök tegnap személyesen válaszolt az ellenzéki képviselők kérdéseire a parlamentben, cikkünket itt találja.