„Egy szikrányit sem lep meg, hogy Vitézy Dávid mindent megpróbál” – mondta Nagy Attila Tibor politikai elemző az Indexnek, azt követően hogy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) bejelentette: újraszámoltatják a budapesti önkormányzati választásban leadott érvénytelen szavazatokat (ez 24 592 voksot jelent). A szakértő segítségével jártuk körbe a kérdést.
Mint arról az Index is beszámolt, Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt fellebbezettaz NVB-nél a Fővárosi Választási Bizottságnak a főpolgármester-választás eredményét megállapító határozata ellen, arra hivatkozva, hogy annak tartalma jogszabálysértő, mert a bizonyítékok alapján 202 szavazókörben olyan szavazatokat is érvénytelennek nyilvánítottak, amelyek érvényesek voltak.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) végül szerdai ülésén döntött az ügyben: helyt adott Vitézy fellebbezésének, és elrendelte az érvénytelen szavazatok újraszámlálását. A hírre Vitézy Dávid és Karácsony Gergely is reagált.
Nagy Attila Tibort arról kérdeztük, hogy egy ilyen döntés milyen következményekkel járhat. A politikai elemző válaszában egy Népszava-cikkre utalt, miszerint
akár július közepéig is várhatunk arra, hogy megszülessen a jogerős döntés a budapesti választás ügyében.
Mint mondta, ezt ő maga is reálisnak tartja. „Ha megnézzük a törvényi határidőket, sok helyen kilenc napot, tizenöt napot” adnak azzal kapcsolatban, hogy mennyi idő alatt kell dönteni bizonyos ügyekben, tehát elképzelhető egy ilyen forgatókönyv (arról, hogy jogorvoslat esetén július közepe lehet a végső határidő, egy percről percre posztban mi is írtunk a választás napján).
Nagy Attila Tibor arra is felhívta a figyelmet, hogy a helyzetet az is komplikálja, hogy a választási eljárásról szóló törvényben
nincs olyan dedikált jogcím, hogy újraszámlálás, és a törvény csak általánosságban szabályozza ennek a körülményeit.
Mint mondta, a törvény csak azt írja elő, hogy a „kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozva lehet benyújtani” (ez meg is történt Vitézy Dávid részéről a választási bizottság hétfő esti határozata ellen). Ugyanakkor Nagy Attila Tibor szerint az ügyet ezen túlmenően bírósági útra is lehet terelni, és ebben az esetben az Alkotmánybíróságig vagy a Kúriáig is eljuthat.
A szakértő megjegyezte: problémát jelent az is, hogy a Nemzeti Választási Bizottság konkrét határozata (a beszélgetésünk időpontjában) még nem került fel a szerv honlapjára, csupán az MTI közléséből lehet ismerni annak lényegét. Tehát egyelőre nem tudjuk, hogy milyen jogi érvek mentén döntött így a bizottság, pedig ennek ismerete is fontos lenne – szögezte le Nagy Attila Tibor. Ugyanakkor hozzátette:
Elképzelhető, hogy valami félrecsúszhatott az érintett szavazatszámláló bizottságok munkájában.
„Lehet, hogy ezért húzódott el a szavazatszámlálás például Erzsébetvárosban is, mert vita volt arról, hogy melyik szavazat érvényes, és jogértelmezési vita alakult ki – mondta, majd megjegyezte: ha tényleg eljut az ügy a bírósági felülvizsgálatig, akkor könnyen lehet, hogy az Alkotmánybíróság mondja ki a végső szót.
Időközben a valasztas.hu oldalán megjelent az NVI részletes sajtóközleménye (a konkrét határozat viszont még mindig nem került fel a honlapra). A közleményben azt írják, hogy a Nemzeti Választási Iroda elnöke, Nagy Attila a döntés után utasította a főváros kerületi választási irodáit, hogy a főpolgármester-választás érvénytelen szavazólapjait csütörtökön 16 óráig szállítsák az NVI-be. Az urnák felbontásánál a helyi választási bizottság tagjai is jelen lesznek.
Az NVB a 24 592 érvénytelen szavazat újraszámlálását – az NVI közreműködésével – péntek reggel kezdi meg, és várhatóan aznap befejezi, a szavazatszámlálás sajtónyilvános lesz.
Az NVB az újraszámláláshoz a Fővárosi Választási Iroda szavazásnapi körlevelében szereplő útmutatót használja, eszerint ahol a kiesett jelölt mellett egy másik jelöltre szabályos szavazatot adtak le, ott azt érvényesnek kell tekinteni. Az NVB-nek ezt követően hat napja van arra, hogy döntsön, „így legkésőbb június 18-án, kedden dönt a fellebbezésről” – írták.
Az NVB jegyzőkönyvi döntését négy delegált nem szavazta meg: Avarkeszi Dezső (Demokratikus Koalíció), Fazekas Tamás (Párbeszéd Magyarországért Párt), Gönczi Gergely (Momentum Mozgalom) és Litresits András (Magyar Szocialista Párt). Ők arra hivatkoztak, hogy alig több mint egy órájuk volt az előterjesztés átolvasására, és véleményük szerint semmi nem indokolja a „kapkodó elbírálást”. Úgy érveltek, mindenkinek az az érdeke, hogy megalapozott döntés szülessen, de a gyorsaság veszélyezteti a döntés megalapozottságát. Arra is hivatkoztak: a fellebbezéshez készült 202 szavazóköri nyilatkozat nem jelenti azt, hogy rendszerszintű lett volna a hiba, ezért nem indokolt az összes érvénytelen szavazat újraszámolása. Az e mellett érvelők szerint ugyanakkor mindenki érdeke, hogy a főpolgármester-választás jogerős eredményét minél hamarabb megállapítsák.
A szakértő azt is megjegyezte, hogy a szavazólapokat sem láthattuk, ezért is nehéz tisztán látni a kérdésben. Ugyanakkor hozzáfűzte, hogy már hétfő hajnalban, az ATV stúdiójában ülve is biztos volt benne, a szűk különbség miatt a második helyezett mindent megtesz majd, és újraszámlálást fog kérni.
Egy szikrányit nem lep meg, hogy Vitézy Dávid mindent megpróbál
– összegezte.
Végül felhívta a figyelmet arra, hogy a választási törvény szerint „Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet”. Ugyanakkor később, a 193. paragrafus 2. bekezdésében azt írták, hogy az a szavazat, amelyet „kiesett jelöltre, listára adtak le”, érvénytelennek minősül.
Nem sokkal később, a 3. bekezdésben viszont már azt írták, hogy „A szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapon a (2) bekezdés szerint érvénytelen szavazat is szerepel, vagy ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, például a jelöltek, listák sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét, listát kihúzták, nevet, listát hozzáírtak”. Valószínűleg ez okozhatott most félreértést, jogértelmezési problémát a szavazókörökben Szentkirályi Alexandra visszalépése után.
(Borítókép: Urnabontás 2024. június 9-én. Fotó: Krizsán Csaba / MTI)