Miután elutasították Karsai Dániel kérelmét az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB), három hónapja van fellebbezni a döntéssel szemben. Az alkotmányjogász csapata egy sajtótájékoztatón beszélt arról, mit tesznek a döntést követően.
Június 13-án, csütörtökön tartott sajtótájékoztatót Karsai Dániel alkotmányjogász és csapata, miután a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságára (EJEB) elutasította a keresetét, hogy Magyarországon is engedélyezhessék az élet végi döntéseket.
A gyógyíthatatlan ALS-ben szenvedő alkotmányjogásznak a csapata a sajtótájékoztatón kijelentette, újratárgyalási kérelmet fognak beadni az EJEB nagykamarájához.
Mint ezzel kapcsolatosan Dr. Frank Evelin úgy fogalmazott, három hónapjuk van, hogy ezt benyújtsák, ráadásul abban már más érveket is felhozhatnak, nem köti őket a tavaly ősszel benyújtott kérelmük. Ezzel kapcsolatosan hozzátette, szerintük a három hónapnál hamarabb be fogják nyújtani a kérelmet.
Frank Evelin emellett a döntésről is beszélt, amivel kapcsolatban emlékeztetett: a bíróság 6–1-es arányban utasította el Karsai Dániel kérelmét. Ugyanakkor volt egy különvélemény, ami arról szólt hogy az emberi jogoknak van fejlődése, de sem erre, sem pedig Karsai ügyének egyedi körülményeire nem volt tekintettel a hat bíró.
Dr. Stánicz Péter ügyvéd bővebben részletezte Gilberto Felici bíró különvéleményét, rámutatva: attól, hogy bármilyen életvégi döntés esetén fontos, erős, robosztus garanciák szükségesek, ez még nem kizáró ok, hogy módosítsanak egy jogszabályt. Stánicz aláhúzta, ez az ő álláspontjuk is, és végig emellett érveltek.
Az ügyvéd szerint a bíróság az ügy egyedi körülményeivel nem foglalkozott.
Nem vették figyelembe, hogy melyek az ügy konkrét felvetései, úgymint Karsai betegsége és lehetőségei a mai magyar jogi helyzetben – például az, hogy amennyiben külföldön próbálna aktív eutanáziában részesülni, akkor segítőivel szemben akár büntetőjogi eljárás is indulhatna.
Stánicz emlékeztetett: a magyar kormány a meghallgatás során arról beszélt, hogy egy ilyen konkrét esetben figyelembe vennék az indítékokat és a motivációkat, és ha az ügy olyan jellegű, akkor a legalacsonyabb büntetőtehernél enyhébb döntést is hozhatna a bíró. Erre az ügyvéd felvetette:
önmagában az, hogy valakivel szemben büntetőeljárás indulna, az is embertelen terhet róna a gyógyíthatatlan betegre, az élet végi döntésénél ezt is figyelembe kellene venni.
Stánicz Péter ezenkívül arról beszélt: az ügynek már így is fontos hozadéka, hogy a magyar társadalom figyelmét felkeltette, és úgy látja, láthatólag érdekli is az embereket, hiszen „egy rendkívül kulturált, intelligens, egymás álláspontját többnyire meghallgató vita indult a kérdésről”.
A sajtótájékoztatón nem kizárólag a Karsai ügyében eljáró ügyvédi irodájának két munkatársa, Dr. Frank Evelin és Dr. Stánicz Péter vett részt, hanem két másik ALS-ben szenvedő beteg is. Egyikük azzal kritizálta a magyar Nemzeti Választási Irodát, hogy nem fogadta be népszavazási kérelmüket. Ezzel kapcsolatosan Frank Evelin hozzátette,
már dolgoznak egy új népszavazási kérdés kidolgozásán, ugyanakkor erről jelenleg többet nem szeretnének elárulni.
Dr. Frank Evelin az Index kérdésére elárulta, erre szintén a közeljövőben kerülhet sor, még a nyár folyamán.
Karsai Dániel még tavaly ősszel nyújtotta be kérelmét, miután bejelentette, már egy éve diagnosztizálták a jelenlegi tudásunk szerint ismeretlen eredetű és gyógyíthatatlan ALS-sel. Állapota miatt a strasbourgi székhelyű bíróság gyorsított eljárásban tárgyalta az ügyét, végül 2024. június 13-án hozták meg döntésüket, amiben elutasították beadványát.
Karsai Dániel és csapata a benyújtott kérelmében amellett érvelt, hogy a magyar állam megszegi az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkét – vagyis az ő magán- és családi élet tiszteletben tartásához való joga sérül, amikor is nincs lehetősége életének segítséggel véget vetni. Illetve ezzel párhuzamosan ugyanennek az egyezménynek 14. cikkét – a megkülönböztetés tilalmát –, mivel szerinte hátrányos megkülönböztetésnek van kitéve azzal, hogy a magyar törvények nem biztosítanak számára lehetőséget halálának siettetésére, holott az életfenntartó kezelésre szoruló, halálos állapotú betegek számára biztosítanak ilyen lehetőséget azzal, hogy megtagadhatják az orvosi ellátást.
Mint az EJEB döntésében írta, többségben elfogadhatónak tartják a 8. cikk szerinti panaszt, ugyanakkor az egyezmény 14. cikkének 8. cikkel összefüggésben megfogalmazott panaszt nem, miközben a kereset többi részét elutasították.
A BÍRÁK 6–1 ARÁNYBAN PEDIG AZT állapították meg, HOGY SEM A 8. CIKK, SEM A 14. CIKK NEM SÉRÜLT MAGYARORSZÁGON.
A EJEB úgy látja, jogos a különbségtétel a magyar jogban az életfenntartó kezelésre szoruló, ám azt elutasító halálos állapotú betegek, és a halál siettetését elérni akaró betegek között. A bíróság úgy ítélte meg, amikor valaki visszautasít egy kezelést, hogy ennek következtében hamarabb veszítse el életét, az a szabad orvosválasztás jogához áll közelebb, nem pedig a halálban való segítségnyújtás jogához.
Karsai Dániel még májusban adott interjút lapunknak, ebben többek között arról beszélt, hogy már most sikernek tartja, amit elért, hiszen párbeszéd kezdődött az élet végi döntésről. Akkor úgy fogalmazott, a legfőbb, első nagy győzelem a kedvező strasbourgi ítélet lenne, de ha nem így alakul, akkor is sikernek tartja az eddig elérteket.
(Borítókép: Karsai Dániel 2024. május 15-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)