Egy Dob utcai társasház egyik lakója végső elkeseredésben a sajtó nyilvánosságához fordult. Történetében a bulinegyed, az Airbnb, az adatvédelem, a drog és a prostitúció olyan elegyet alkotott, amely az egyik lakót már kirobbantotta otthonából. A helyszínen épp akcióztak a betolakodók, amikor ott jártunk. Riportunk.
Az egyik Dob utcai 21 lakásos társasház udvarán állunk. Ide invitált minket Szikszai úr, hogy saját szemünkkel nézhessük meg, mi az, amiről – választások ide vagy oda – a pesti önkormányzatok megpróbálnak tudomást sem venni.
A szóban forgó épület közel van a bulinegyedhez, a számzáras kulcsdobozok alapján a házban jelenleg 7-8 lakást Airbnb-szolgáltató ad ki. Ez jelentős növekedés, 2022 tavaszán még csak egy volt. Erzsébetváros Önkormányzatánál már 2020-ban felállt Airbnb-ügyben egy Rövidtávú Lakáskiadás Munkacsoport, hogy aztán alig egyéves dicstelen működése után minden maradjon a régiben.
Az önkormányzati visszavonuló után pörgött fel ismét a lakáskiadás.
A házat korábban felújították, ennek során a pincelejáró tűzszakasz-határoló ajtót kapott, amely – biztonsági okokból – nem zárható. Erre a környéken élő több hajléktalan ember is felfigyelt, és a ház kapuját betörve, jobb esetben máshová becsöngetve bejutottak és napokat is eltöltöttek odalent, állandó konfliktust generálva a saját értékeiket ott tároló tulajdonosokkal. Egy idő után azonban megszűntek az ajtóbetörések, ezzel egyidejűleg viszont egyre nőtt a forgalom a pincében, a hajléktalanszálló „funkció” mellett pedig megjelent a prostitúciós szolgáltatás is.
A lakók mára gyakorlatilag elvesztették a kontrollt saját pincéjük felett, értéket már nem tárolnak lent, amire módjuk sincs nagyon, miután a pincerekeszek ajtajait letépték. Épp
az egyik ilyen betolakodó kikergetése közben, egy apró véletlen derített fényt arra, hogy valójában mekkora is a baj.
A Dob utcai társasház lakója már az épület kapuján kívül üldözte a kéretlen vendéget, amikor kiderült, hogy kizárta magát. Nincs nála a kulcsa, a kódot fejből nem ismeri, csupán a mobiltelefonja volt a zsebében. Vak tyúk is talál szemet alapon írta be a Google keresőbe a ház címét és azt, hogy kapukód. A második találatot látva nem akart hinni a szemének.
Az egyik lakáskiadással foglalkozó cég több száz budapesti társasház kapunyitó kódját tette szabadon hozzáférhetővé az interneten. (A hivatkozást azért közöljük, hogy az érintettek saját védelmük érdekében lépéseket tehessenek.) Látható, döntő többségben V., VI., VII. és VIII. kerületi házakról van van szó, de akad köztük XI. és XIII. kerületi is. A kódok mellett rövid videókat is közzétettek, hogy véletlenül se maradhasson az ajtó előtt az, aki be akar menni.
A kapunyitó kódok vonatkozásában a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól kértünk tájékoztatást.
A személyes adat fogalmát az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja így határozza meg:
„Azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.”
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos állásfoglalásában aláhúzta, a hivatkozott társasházi ingatlanokhoz tartozó kapunyitó kódok a (keretesben jelzett) adatvédelmi rendelet alapján nem minősülnek személyes adatnak, mivel azok az adott társasházhoz vagy a társasházban található ingatlanhoz tartozó adatok, nem kötődnek kizárólagosan egy adott személyhez, a jelenlegi lakók, korábbi lakók is használhatták, és abból egy konkrét személyre vonatkozóan megállapítás nem hozható, abból az érintett nem azonosítható. Emellett a lakó vagy a társasház kérésére azok bármikor módosíthatóak, akár a kapukódos beléptetés letiltható, fizikai eszközös nyitással kiváltható. A fentiekből következően a társasházi ingatlanhoz tartozó kapunyitó kódok nyilvánosságra hozatalával adatvédelmi jogsértés nem valósult meg, a hatóságnak az üggyel kapcsolatban hatásköre nem állapítható meg.
Szikszai Sándor azt mondja, a földszinten egy albérletben élő lakó (aki rájött a kódok nyilvánosságára) már nem bírta tovább és elköltözött, ami azért baj, mert a főbérlő most árulja a lakást, és nem kérdés, hogy ki fogja megvásárolni, tovább súlyosbítva a maradók helyzetét.
Valamit ki kell találni, mert nehezen összeegyeztethető egy normális, polgári élet azzal, hogy itt gyakorlatilag egy szálloda működik, csak portaszolgálat meg biztonsági személyzet nélkül. Jönnek a vendégek, húzzák a gurulós bőröndjeiket a lépcsőn, kiülnek a folyosóra, ordítoznak. Ezek a szállások olyan embereket vonzanak, akik azért jönnek Budapestre, hogy kiengedjék a gőzt. Azért is nem egy szállodát választanak, mert ott ezt nem lehetne csinálni
– vázolja a helyzetet. A harmadik emelet gyakorlatilag egy tetőráépítés, itt van az a belső kétszintes Airbnb-lakás, aminek a tetején egy kert épült, a bulihangulatot pedig egy kiépített kerti zuhany is hivatott emelni.
A pinceajtó mellett állva épp egy falon elhelyezett számkódos kulcstárolót mutat, ami azért van a közös terület főfalán, hogy az illegális lakás kiadását ellenőrzők ne tudják, hogy melyik lakásajtó tartozik hozzá.
Ekkor váratlanul nyílik az pinceajtó, és két olyan alak jön ki, akivel – mondjuk úgy – nem szívesen osztoznánk a házunkon.
Fotósunk lefagy, Szikszai úr rögtön elkezd velük kiabálni, zavarja kifelé a házból őket. Eltelik kis idő, míg meg tud győzni bennünket, kövessük őt a pincébe, hogy megmutathassa, milyen drogtanyává vált a hely, és hogyan néz ki a gyakorlatban a szoba nélküli szobáztatás.
A helyszín már benne van a rendőrjárőrök szolgálati útvonalában, volt, hogy hetente vittek el innen embereket, a házmester pedig már egy csomó dolgot kidobált, de a nyomok így is egyértelműek odalent a pincében. Rossz állapotú ágyak az egyik rekeszben, nagyjából kitakarított nagyobb helyiség tiszta matracokkal a másikban. Szikszai Sándor azt mutatja, milyen plexiajtót építettek a futtatók a bejáratához, amely előtt egy tagbaszakadt felügyelő őrizte a bent lévő „motoszkálók” nyugalmát. Volt itt bárszekrény italokkal és különleges fények is.
A másik oldalon szétdobált fóliák jelzik, hogy a drogfogyasztók is gyakorta éltek a szabad bejárás lehetőségével.
Ne nyúljunk semmihez – figyelmeztet alkalmi idegenvezetőnk, aki kérdésünkre azt mondja, elkeseredésében még a választáson önkormányzati képviselőjelöltként is elindult (a Hunwald György nevével fémjelzett Lokálpatrióták Erzsébet Városért Egyesület színeiben), hátha a kerület közgyűlésébe jutva belülről tud változtatni a körülményeken. A kísérlet nem sikerült, így Szikszai úr már az elköltözését készíti elő és új otthonának megtalálására koncentrál.