Szokásos pénteki Kossuth rádiós interjújában Orbán Viktor miniszterelnök beszélt az Európai Bíróság által hazánkra kirótt 200 millió eurós büntetésről, a választás utóhatásairól, de szót ejtett az ukrajnai háborúról és a büntetéssel összefüggő migrációs helyzetről is.
„Soros György bírósága hozta meg ezt az ítéletet” – jelentette ki a miniszterelnök a Magyarországra kiszabott büntetéssel kapcsolatban. Hozzátette, köztudott, hogy a brüsszeli buborék tele van Soros embereivel. „Sorosnak van egy terve, be kell hozni egymillió migránst. Ha nincs pénz, majd ő ad kölcsönt, és az európai keresztény arculatot meg kell változtatni” – elemezte a helyzetet saját nézetei szerint Orbán Viktor. Egy kevert kontinenst kell létrehozni. Soros György brüsszeli vezetője elsőként üdvözölte a tervet – fogalmazott.
Ez évekkel ezelőtt kezdődött, amikor Magyarország felállt 2015-ben a migráció ellen kerítéssel, határőrökkel, határvadászokkal.
Van egy vitánk Brüsszellel, szerintünk nincs joguk, hogy megmondják nekünk, hogy migránsokkal és bevándorlókkal éljünk együtt. Töröm a fejem, hogy hogyan oldjuk meg úgy, hogy ez nekik jobban fájjon, mint nekünk
– jelentette ki a kormányfő, aki szerint a magyarok nem adják fel, „nem sopánkodunk, nem tördeljük a kezünket, biztosak lehetnek az emberek, hogy ez jobban fog fájni Brüsszelnek, mint nekünk”.
A kiszabott büntetéssel kapcsolatban elmondta, hogy ez hatalmas összeg, „ezt odaadhatnám a családoknak, nyugdíjasoknak, de ez vérlázító és felháborító”. „Egész egyszerűen eszement összeg” – véli a miniszterelnök. „Az a megoldás nincs, hogy mi nem fizetünk és csak nevetünk. Szemben a választási kampány hazugságaival: az uniótól járó pénz nagy részét már hazahoztuk. Még a kinti számlákon van, de már megkaptuk. „Magyarországnak a 22 milliárdból 12 milliárdot megszereztem, véres kézitusákban” – fogalmazott a kormányfő.
Tudtunk róla, hogy a döntés megszületett. De ezek brüsszeliek, sunyik
– mondta. Úgy véli, a magyar emberek elvárása a politikusokkal szemben az, hogy beszéljenek érthetően, magyarul és igazat. Mint mondta, a tolvajnyelv Magyarországon a politikában büntetendő. „Brüsszelben ezek ilyenek, ott az lóg ki a sorból, aki igazat beszél” – fogalmazott, hozzátéve, hogy „mi az érdekeinket egyenesen próbáljuk elmondani”.
A sunyiság ott egy nyálas, váladékos, csigaszerű, nyálkás közeg. Nem a mi világunk, ami ott van
– tette hozzá. Elmondta, tudtak a döntésről, de „nyilván meg kellett várni a választást a Brüsszelből fizetett magyarországi pártok miatt”. „Ha tudták volna, még nagyobb nyaklevest kaptak volna. Ez van, nem mi alakítjuk a világ folyását, a saját érdekeket mindenhol meg kell védeni” – mondta a miniszterelnök.
Jens Stoltenberg magyarországi látogatásáról és a vele született megállapodásról elmondta, hogy ez egy fontos és nekünk nagyon kedvező alku. „A Békemenet a legnagyobb közösségi akaratmegnyilvánulás, amely azt mondta, hogy Magyarország maradjon a béke szigete” – mondta. Szerinte ez azt jelenti, hogy se kívülről, se belülről ne befolyásolja ezt semmi.
Migránsokkal nincs békés élet. A béke melletti egyenlő a migráció elleni kiállással. A másik fenyegetés a határon kívülről jön: a háború. A különbség, hogy Magyarország a NATO-val nincs konfliktusokban, Brüsszellel és az amerikai demokratákkal van
– fogalmazott Orbán Viktor. Úgy látja, hogy a NATO-val kiemelkedően együttműködik Magyarország, 1300 magyar katona vesz részt NATO-missziókban. „Légtérrendészeti feladatokat látunk el több országban és NATO-összekötők vagyunk a világ több részén. Nyilván nem mérhető a hozzájárulásunk mondjuk Törökországhoz. 31 ország le akarja győzni a NATO-ból az oroszokat, szerintük csak így lehet vége a háborúnak” – véli a kormányfő, hozzátéve, hogy a „31 ellen csak egyedül vagyunk”.
Ennek nincs megoldása a harctéren, rá kell szorítani őket a tűzszünetre és a béketárgyalásokra
– mondta a miniszterelnök, aki szerint a NATO úgy akarja segíteni Ukrajnát, hogy egy ukrán missziót hoz létre. „Ők akarják koordinálni a fegyverek átadását, három nagy támaszponton, Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában.” „Mi erre nem vagyunk hajlandók, hogy ezzel kockáztassuk, hogy Magyarországot orosz katonai célponttá tegyem” – jelentette ki. „Pluszpénzt dobnak össze Ukrajnának és kiképeznek ukrán katonákat. Magyarország ebben nem akar részt venni és ezt a problémát meg kellett oldani. 31 ország tol minket ebbe bele, hogy álljunk át a háborúpárti oldalra. De mi erre nem vagyunk hajlandók” – tette hozzá, majd kijelentette, hogy „mi nem adunk pénzt egy fillért se. Nem bocsátunk rendelkezésre magyar területet. Nem szállítunk fegyvert. Ha lesz Ukrajnán kívüli akció, mi abban sem veszünk részt” – tette hozzá.
A miniszterelnök úgy látja, a NATO-nak nehéz ezt elfogadni, mert precedenssé válhat, de sikerült feloldani a konfliktust. „Cserébe mi nem akadályozzuk a NATO következő csúcsán, hogy aki ilyen missziót akar létrehozni, az csinálhassa” – ismételte a már korábbi nyilatkozatát.
Orbán Viktor szerint két módon reagálnak a térség országai:
„Szerintünk a fizikai közelség növeli a veszélyt, ezért óvatosnak kell lenni” – jelentette ki, majd hozzátette, hogy a legfontosabb érv mégis a választások voltak. „Három nappal a választás után már más a leányzó fekvése: a kormány a legnagyobb megerősítést kapta, nagyon világos mandátumunk van. Utcahosszal nyertük a választásokat abban a kérdésben, hogy a béke oldalára álljunk. Ezt egy pillanat alatt megértették Brüsszelben és Washingtonban is: a magyar kormány nem fog elmozdulni erről az álláspontjáról” – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki hozzátette, az országjárásán is ezt mondta a választóknak, „erre gondoljanak, amikor szavaznak: háború vagy béke”.
Orbán Viktor elmondta, a kampányban nemcsak magyar álláspontokról, hanem EU-s helyzetről is beszélt az emberekkel. „Magyarország minimumcélja, hogy kiszálljon a háború felé robogó vonatról, de mást is megmenthetünk, ha az európai vezetők kevésbé háborúpártiak. Nyilván ezzel magunk felé hajlik a kezünk, de ez egész Európa érdeke” – tette hozzá.
A demokráciákban ha azt látják, hogy a háborúpártiak megbuknak, akkor azt látni és tudni fogják még a furcsán működő demokráciákban is. Az európai emberek nem akarják a háborút, a választás napján két kormány megbukott, a német kormány harmadik lett. Az emberek olyan világos üzenetet küldtek, hogy »barátom, ha nem álltok a béke pártjára, meg fogtok bukni«
– fogalmazott a kormányfő. Elmondta továbbá, hogy véleménye szerint az európai választással „máris lelassítottuk a háború felé száguldó vonatot, időt nyert Európa, novemberben ha visszatér Trump, akkor megvan a békepárti transzatlanti békeszerződés”.
Orbán Viktor elmondta, hogy amerikainak lenni sem egyszerű. „Egy olyan országról beszélünk, aminél az államalapítás következménye, hogy két oldalán óceán védi, északon Kanada, délre pedig szintén keresztény országok, amik nem jelentenek katonai veszélyt. Nincs biztonságosabb ország Amerikánál, nincs veszélyérzetük, mindentől messze vannak” – fogalmazott. Úgy látja, a trumpisták szerint nincs reális forgatókönyv, amely biztosítaná, hogy az ukránoknak nyújtott jelenlegi támogatás győzelemhez vezethet, csak kidobott pénz és eldobott életek.
Visszatérve az európai választásokra elmondta, hogy mérsékeltek a reményei azt illetően, hogy létrejön egy új jobboldali frakció az EP-ben. „Le Pennek és Meloninak kéne megállapodni, ha mi még ehhez csatlakoznánk, létrehoznánk az EP második legnagyobb frakcióját” – vélekedett, hozzátéve, hogy még a Néppártból is hozhatnának át képviselőket és úgy ők lehetnének a legnagyobbak.
De a két hölgy nem tud megegyezni, csak araszolnak egymás felé
– értékelte a helyzetet Orbán Viktor. Majd ismét hangsúlyozta, hogy „a mi győzelmünk egyedülálló az EU-ban, de nem elég súlyos, de ha ők összefognak és mi is csatlakozunk, akkor megvan a jobboldali fordulat, és mi ezért dolgozunk”.
Az interjú után Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán is kiemelte az interjú legfontosabb üzenetét:
(Borítókép: Orbán Viktor a Kossuth rádióban 2024. május 3-án. Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)