Május 1-je, június 9-e és július 1-je: három fontos dátum a 2024-es naptárban, ami meghatározza Magyarország és az Európai Unió kapcsolatát. Éppen ezért megvontuk az uniós csatlakozás 20. évének mérlegét, az EP-választások eredményével a hátunk mögött pedig megvizsgáltuk, mire készül Orbán Viktor kormánya az unió soros elnökeként.
Újra és újra asztalra kerül idén hazánk és az Európai Unió kapcsolata. Nem csoda, hiszen május 1-jén volt 20 éve, hogy csatlakoztunk az EU-hoz, június 9-én európai parlamenti választásokat tartottak, július 1-től fél éven át pedig Magyarország az EU soros elnöke. A mérföldköveket tekintve haladjunk időrendi sorrendben visszafelé: Navracsics Tibor, aki 2014 és 2019 között kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa volt az Európai Bizottságnak, azzal együtt is sikeres elnökséget vár, hogy
az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács intézményi megújulása egybeesik ezzel az időszakkal.
Az ötödik Orbán-kormány közigazgatási és területfejlesztési minisztere az Indexnek kiemelte: emiatt különleges fél év lesz, de ettől függetlenül „koncentrálunk a szakpolitikai célokra is”. Ennek megfelelően prioritásként kezelik az európai védelmi politikát, a demográfiai kihívásokat, illetve a kohéziós politika jövőjét is, az a cél, hogy ezeken a területeken áttörést érjen el Magyarország. Navracsics szerint erős alap, hogy 2011-ben is egyértelműen pozitív volt a soros elnökségünk szaldója.
A nagy átfogó kérdések mellett olyan aktualitások is előtérbe kerülhetnek, mint az uniós intézményrendszer által tervezett, kínai elektromos autógyártókat sújtó importvámok ügye. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy pillanatig sem árult zsákbamacskát, már az első reakciójában határozottan előrebocsátotta: a magyar kormány az elektromos autózás térnyerésének felgyorsítása és a verseny fokozása érdekében uniós szintű akciótervet dolgoz ki, amelyet a soros magyar elnökség keretében, a Versenyképességi Tanács július 8–9-i ülésén mutat be a tagállamoknak.
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter egy háttérbeszélgetésen úgy fogalmazott: rendkívül sérülékeny időszakban biztosíthatja az Európai Unió működőképességét és reagálóképességét a magyar elnökség. Arra számítanak, hogy a magyar elnökség ideje alatt az orosz–ukrán háború továbbra is komoly biztonsági és politikai kihívást jelent majd, a közel-keleti helyzet törékeny marad, a Kaukázus továbbra is konfliktusforrás lesz, a Távol-Keleten pedig „bármikor bármi megtörténhet".
Három meghatározó célkitűzésük van. Az egyik, hogy az intézményi átmenet zökkenőmentes legyen, a másik, hogy az elnökségre semleges, tisztességes közvetítőként tekintsenek, amely lojális a többi tagállammal és intézménnyel. A harmadik célkitűzés, hogy a következő ötéves uniós politikáról folyó megbeszéléseket orientálják azokon a területeken, amelyeket a magyar kormány kiemelten fontosnak tart. Ilyen többek között
Hozzátette, hogy foglalkozniuk kell a migrációs politikával, és fontos kérdés lesz a kohéziós politika jövője is. A magyar elnökség ugyancsak előrelépést kíván elérni az EU bővítése terén.
Az elnökség magas szintű protokolleseményein Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz majd, így az informális európai tanácsülésen vagy az európai politikai közösség csúcstalálkozóján. A programtervek között szerepel egy EU–Nyugat-Balkán-csúcstalálkozó megszervezése is, utóbbi nem Magyarországon.
A kormányfőnek van protokolláris szerepe az elnökségi átadás-átvétel során, egyes plenáris üléseken, de fogadja az Európai Bizottság biztosi kollégiumát, az Európai Parlament elnökök értekezletének delegációját. Ugyanakkor Bóka János szerint
a fentieknél sokkal fontosabb lesz Orbán informális, politikai közvetítőként, „brókerként" betöltött szerepe.
A soros elnökség operatív feladataiért kormánybiztosi minőségben felel Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, akinek a kockás füzete azt mutatja:
Bár még egy hete sincs, hogy az urnákhoz járultunk, a június 9-i európai parlamenti választás mára történelem, utórengései inkább az önkormányzati szavazásnak vannak, összefüggésben a fellebbezésekkel, adott esetben a voksok újraszámolásával. Elég csak a Karácsony Gergely–Vitézy Dávid szuperrangadóra gondolnunk Budapest főpolgármesteri székéért.
Visszatérve az EP-re: több mint 350 millió európai választópolgár dönthetett a 720 képviselői helyről. A Magyarországnak járó 21 mandátum közül a Fidesz–KDNP majd’ 60 százalékos részvétel mellett végül 11-et vitt el, a Tisza Párt 7-et húzott be, a DK–MSZP–Párbeszéd – Zöldek-formációnak kettővel kellett beérnie, a Mi Hazánknak eggyel.
A nemzetközi térre koncentrálva Bóka János úgy értékelt, az európai parlamenti választások legfontosabb politikai hozadéka az, hogy az Európai Parlamentben kialakult egy új jobboldali többség, ami eddig nem volt.
Ma az EP-ben egy tisztán jobboldali politikai többség is kialakítható, ami eddig sohasem történt meg
– jegyezte meg. Kifejtette, hogy az európai politikai vezetők választása, hogy ezt a jobboldali többséget tiszteletben tartják, vagy ugyanazt a politikai koalíciót építik újra, amiben az Európai Néppárt, a szocialisták, a liberálisok, esetleg a zöldek vesznek részt, amelynek a megújulási képessége erősen megkérdőjelezhető.
Visszafelé haladva a kronológiai sorrendben, május 1-jén volt 20 éve, hogy Magyarország az EU tagja lett. Egyetlen számmal válaszolva a kérdésre, hogy mit adott nekünk az eltelt két évtizedben Európa: 83 milliárd eurót. Ekkora összeg áramlott az országba a legutóbbi, 2022-es összegzés szerint, de a nemzeti hozzájárulástól megtisztított mutató is bőven 60 milliárd felett van.
A magyar export mintegy 80 százalékának az EU-n belül van a piaca, de az sem elhanyagolható szempont, hogy a közúti infrastruktúra 3700 kilométerrel bővült a belépés óta.
Kijelenthető: Közép-Európában és a többi 2004-ben csatlakozott tagállamban az uniós forrásoknak döntő jelentőségük van abban, hogy sikeres felzárkózási folyamatot hajtanak végre.
Az ugyanakkor jelzésértékű, hogy az ország vízfejűsége még hangsúlyosabb lett, vagyis nemhogy nem zárult, tovább nyílt az olló a főváros és a vidék között. Budapest 2004-ben az unió átlagos fejlettségének 129 százalékán állt a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre eső GDP alapján, a legutóbbi, 2022-es adatok szerint ez a mutató már 158 százalék. Ugyanezen az időtávon a Hajdú-Bihart, Szabolcs-Szatmár-Bereget és Jász-Nagykun-Szolnokot magában foglaló Észak-Alföld régió 44 százalékról pusztán 50-re lépett előre, vagyis a területi fejlettség ollója szétnyílt.
Igaz, a forrásvesztést a 2007–2013-as után a 2014–2020-as ciklusban is elkerülte Magyarország, a 100 százalékos lehívás azt jelenti, egyetlen eurócent sem maradt Brüsszelben.
A 2021–2027-es programozási időszak viszont lassan, kifejezetten döcögősen indul. Az Index adatai szerint a 2021–2027-es időszakban a teljes MFF-keretünk (Multiannual Financial Framework) 21,8 milliárd euró, ebből az Európai Bizottság által eddig átutalt időszaki lehívás (előleggel) 1,6 milliárd euró, a teljes kohéziós keret 7 százaléka. Emellett a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköznél (RRF – Recovery and Resilience Facility) a REPowerEU-fejezet előlegét utalta át a bizottság: 920 millió eurót.
Ami a blokkolt/felszabadított forrásokat illeti: összesen 12,2 milliárd euróhoz férünk hozzá, ami a kohéziós allokációnk alig 56 százaléka, az összes fejlesztési forrás (RRF-fel együtt) 37,9 százaléka.
Nemcsak az MFF-forrásokból érinthetetlen 9,6 milliárd euró, hanem túl az előlegen, a teljes RRF- és RePowerEU-keret is blokkolt, ami 10,4 milliárd euró. Kormányzati tájékoztatás szerint a nemrég beérkezett 184 milliárd forint (478 millió euró) utólagos hozzájárulást jelent a költségvetésből előfinanszírozott béremelésekhez (tanárok, óvónők).
(Borítókép: Orbán Viktor 2024. április 17-én. Fotó: Omar Havana / Getty Images)