Magyarországon június harmadik vasárnapján, azaz ma ünneplik az apák napját. A viszonylag új keletű ünnepnap célja az apaság és az apai szerep elismerése. E jeles nap alkalmából csokorba szedtük az apákat megillető jogokat és kedvezményeket.
A magyar jog az apaságot vélelemnek tartja. Általában ez a hipotézis az anya házasságán alapul, amikor az anya férjét kell a gyermek apjának is tekinteni. A helyzet azonban nem mindig egyértelmű. Ilyenkor az apaság megállapítása iránt pert indítanak, amelynek célja az apa személyének megállapítása. Ha kell, akkor DNS-teszttel.
Az apaság megállapítása iránti per akkor indulhat, ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke, sem reprodukciós eljárás, sem teljes hatályú apai elismerés alapján nem állapítható meg, vagy ha az apa helye az anyakönyvi kivonatban üres. (A reprodukciós eljárással az egészségügyi okból gyermektelen párokat vér szerinti gyermekhez juttatják, azzal, hogy a megtermékenyítéshez, illetőleg embrióbeültetéshez kizárólag emberi ivarsejt, illetve embrió használható fel.)
Következésképp: az apai jogállást keletkeztető tények sorrendje a következő:
Ez a sorrend kötelező érvényű, azaz nem felcserélhető. Ez azt jelenti, hogy a házasságban született gyermekek esetében vélelmezni kell a férj apaságát:
AZT TEKINTIK APÁNAK, AKIVEL AZ ANYA A GYERMEK FOGAMZÁSI IDEJÉNEK KEZDETÉTŐL A SZÜLETÉSÉIG ELTELT IDŐBEN VAGY ANNAK EGY RÉSZÉBEN HÁZASSÁGBAN ÁLLT.
Az apaság bírósági megállapítását az anya, a gyermek, míg a gyermek halála után leszármazója és az apa kérheti. Az apasági perben a kiskorú gyermek a gyámhatóság hozzájárulásával az anya pertársaként vehet részt. A Polgári törvénykönyv értelmében pedig kiskorúnak az számít, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. Amennyiben a gyermek reprodukciós eljárásból származott, nem jogosult perindításra az a férfi, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott.
De az apaság vélelme is megtámadható. Ennek a pernek akkor van helye, hogyha az, akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogamzás idején nemileg nem érintkezett, vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik. Itt sem korlátlanul szabad a pálya. A gyermek az apaságot nagykorúsága elérése után egy évig támadhatja meg. A vélelmezett apa pedig a születésről, illetve a megtámadásra okot szolgáltató tényről való értesüléstől számított egy éven belül indíthat pert.
A leghíresebb hazai apasági per 1991-ben az Alkotmánybíróságon dőlt el, amikor is a testület nemcsak alkotmányellenesnek találta a családjogi törvény egyik rendelkezését, hanem egyúttal megsemmisítette az indítványt benyújtó Jánosi Antal apasági perében hozott két bírósági ítéletet is. Jogászi körökben nem is az alkotmánysértő szabály megsemmisítése keltett nagy visszhangot, hanem az, hogy az alkotmánybírák megsemmisítették az elsőfokú és a másodfokú bíróság ítéletének az apaság vélelmét megdöntő részét, sőt elrendelték az indítványozó apaságának anyakönyvi visszaállítását is. Ezt követően az Alkotmánybíróság megmaradt hatásköreinek keretei között, és jó két évtizedig nem semmisített meg több bírói döntést. Ugyanakkor ebben az ügyben fejtették ki az úgynevezett élő jog teóriáját, amely szerint a bírói jogértelmezés adja meg egy jogi norma valódi tartalmát.
Napjainkban egyre több apa vesz részt aktívan gyermekének nevelésében, beleértve a születés utáni első éveket is, kihasználva a különböző támogatásokat és szabadságokat, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy minőségi időt töltsenek el gyermekükkel.
A várandósság alatt az apa családi adókedvezményt tud igénybe venni, ha rendelkezik adóköteles jövedelemmel, és a leendő szülők házastársak vagy bejegyzett élettársak. Ez az adókedvezmény a magzat 91. napjától érvényesíthető, és lehetővé teszi, hogy az apa visszamenőleg is érvényesítse az adókedvezményt, ha házasságban vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban él:
Vagyis ez egy fontos lehetőség az apának, hogy anyagi támogatást biztosítson családjának már a gyermek megszületése előtt.
Gyes – A gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) minden, kisgyermeket nevelő családnak jár. Kivéve, ha az anya csecsemőgondozási díjat (csedet) vesz igénybe, vagy ha az anya vagy az apa gyeden van. Igénybe veheti tehát a vér szerinti szülő, a szülő élettársa, az örökbe fogadó szülő, a gyám és a nagyszülő egyaránt. A gyes alaphelyzetben addig jár, amíg a gyermek be nem tölti a harmadik életévét. Ikrek esetén a tankötelessé válás évéig, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén pedig a tizedik életév betöltéséig jár a gyes.
Gyed – A gyermekgondozási díj (gyed) a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka azzal, hogy a gyed maximálisan megállapítható összege havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér (2024. évben 266 800 forint) kétszeresének 70 százaléka lehet. Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj 2024. évi felső határa havi bruttó 373 520 forint.
Mikor vegye az apa igénybe a gyedet? Először is akkor, ha az anya nem jogosult az ellátásra, de az apa igen. Másodszor: az anya jövedelme nagyon alacsony, és az apa lényegesen nagyobb összegű gyedet tud kapni. Harmadszor: a gyermeket bölcsibe szeretnék adni, az anya nem tud munkába állni, de az apának van munkahelye – így nem vész el a gyed.
Gyed extra – Ez a köznyelvben használt kifejezés nem egy külön ellátást takar, hanem azon intézkedések összefoglaló neve, amelyek a gyermeket vállalók munkaerőpiacra történő visszatérését segítik, valamint lehetővé teszik különböző egészségbiztosítási ellátások egyidejű igénybevételét. A gyed extra mellett ugyanis a szülő dolgozhat, vagy akár egyetemre is járhat.
A gyermeket nevelő munkavállalónak – akár férfi, akár nő – a 16 évesnél fiatalabb
Ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos, a pótszabadság fogyatékos gyermekenként további két munkanappal növekszik.
Az együtt élő szülőknél a pótszabadság mindkét szülőt megilleti.
A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Még valami: ha a munkavállaló év közben válik jogosulttá a gyermeknevelési pótszabadságra, akkor neki az évre járó teljes pótszabadság jár, mert a törvény nem szabja feltételül ehhez a munkavégzés időtartamát.
Például annak a 40 éves szülőnek, aki három, 16 évesnél fiatalabb – köztük egy fogyatékos – gyermeket nevel, 36 (20 + 7 + 7 + 2) munkanap szabadság jár.
Az apát a gyermeke születése után pótszabadság, az úgynevezett apaszabadság illeti meg. Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig tíz munkanap pótszabadság jár.
Az apaszabadságot az apa kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell biztosítani.
Azonban erre is érvényes az az általános szabály, hogy az apának az igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell bejelentenie. Az apaszabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.
(Borítókép: Markus Scholz / picture alliance / Getty Images)