A kutató szerint a számadatok hiányában – hogy hányan szorulnak ellátásra, és hányan alkalmaznak házi ápolót – azt lehet megállapítani, hogy minden második helyre vár valaki az idősotthonokban.
A társadalom elöregedésével folyamatosan nőnek a gondoskodási igények is, egyre többen és egyre hosszabb ideig élnek az emberek, az állami intézmények pedig le vannak maradva, hiszen nem bővül megfelelően az idősotthonok helyeinek száma, de az otthoni idősellátásban sincs előrelépés – mondta Katona Noémi az InfoRádiónak adott interjújában.
Katona Noémi, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa és Gábriel Dóra, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet kutatója elemezte az otthoni idősápolás jelenlegi helyzetét Magyarországon.
„Egyre kevésbé elérhetőek az állami ellátási formák, így egyre többen kénytelenek vagy otthon, saját maguk megoldani az idősellátást, és így a családtagok gondozzák az időseket, vagy pedig piaci szolgáltatásokhoz folyamodni, ami legtöbbször azt jelenti, hogy egy házi ápolót alkalmaznak, és nagyon gyakran feketén. Ezt leginkább a felső középosztály engedheti meg magának, hiszen napi átlagban 12-15 ezer forint egy bentlakásos ápoló díja, amit felszorozva 30-cal egy elég jelentős összeget kapunk” – mondta a kutató, aki elmondta, a várólisták nagyon hosszúak, arról azonban nincsenek számadatok, hogy hányan szorulnak ellátásra, és hányan alkalmaznak házi ápolót.
Most azt hallani idősotthonokból, hogy a várólisták jellemzően növekszenek, és most már minden második helyre vár valaki, vagy akár már többen is ennél, és gyakran évekig várnak, és nagyon sokan előbb elhaláloznak, mint hogy bejutnának az otthonba
– hangsúlyozta Katona Noémi.