A parlament múlt héten fogadta el a gyermekvédelmi törvénycsomagot, amely szigorította a kiskorúak elleni bűntettek jogkövetkezményeit, így kizárják a jövőben az elkövetőket a kegyelmi eljárásból, a feltételes szabadlábra helyezésből és a reintegrációs őrizetből is. A kormány elkészítette azokat a rendelettervezeteket, amelyek a Nemzeti Védelmi Szolgálat eljárását szabályozzák a fiatalkorúak elleni nemi bűncselekmények felderítésében, illetve a gyermekvédelmi intézményekben foglalkoztatottak pszichológiai alkalmassági vizsgálatát részletezik. A törvény és a végrehajtási rendeletek is július 1-jén lépnek hatályba.
Az Országgyűlés június 11-én fogadta el azokat a gyermekvédelmi szigorításokat, amelyek jelentős része már július 1-jén hatályba is lép.
A törvény végrehajtására három kormányrendelet tervezete került fel a Belügyminisztérium honlapjára. A tervezeteket társadalmi egyeztetés keretében még egy hétig, június 25-ig lehet véleményezni.
Az egyes kormányrendeleteknek a gyermekek védelme érdekében szükséges módosításáról szóló kormányrendelet tervezete – a most elfogadott törvénnyel összhangban – előírja, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ)
Az úgynevezett előkészítő eljárás hat éve került be a büntetőeljárási törvénybe. Ezzel elhárult az akadály, hogy a felderítés azon részét, amit addig csak a rendőrségi törvény szabályozott, így többek közt a leplezett eszközökkel beszerzett adatok, információk, tárgyi eszközök, azaz a bizonyítékok már közvetlenül a büntetőeljárásban is megjelenjenek.
Az NVSZ az elmúlt években – igaz, más típusú ügyekben – már több száz előkészítő eljárást folytatott le. Ezek után kezdeményezett nyomozást többek között a cipős ügyként ismert, gyógyászati segédeszközökre elkövetett költségvetési csalás esetében vagy a kecskeméti illegális idősotthon ügyében is.
Módosítják a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 513/2013. (XII. 29.) kormányrendeletet is.
A jogszabály tervezete szerint a helyettes szülői hálózatot működtető szolgáltató, intézmény és a nevelőszülői hálózat a jogviszony létesítését megelőzően vizsgálja a befogadó szülőknek jelentkező személyek feladatellátásra való alkalmasságát.
Az alkalmassági vizsgálat helyettes szülő esetében kiterjed a pszichológiai alkalmasság vizsgálatára is.
A gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott személyek pszichológiai alkalmassági vizsgálatáról szóló kormányrendelet tervezete nemcsak az állami fenntartású gyermekvédelmi intézményeknél, hanem fenntartótól függetlenül valamennyi javítóintézetnél, a gyermekotthont működtető intézménynél, a gyermekotthon és a nevelőszülői hálózat tekintetében is minden vezetői és szakmai munkakör esetében kötelezővé teszi a jogviszony létesítése előtt a pszichológiai alkalmassági vizsgálatot. Az alkalmassági vizsgálatot a jogviszony fennállása alatt időszakosan, általában kétévente ellenőrizni fogják.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)