Magyarország és Németország is elállt a tizennegyedik szankciós csomag blokkolásától, így végül az Európai Uniónak sikerült megállapodnia az újabb orosz szankciókról. Sajtóértesülések szerint a magyar kormány döntésében szerepet játszott, hogy az új csomag elfogadása nem érinti sem Paks II.-t, sem az olyan magyar vállalatokat, mint az OTP.
Az Európai Unió több mint másfél hónap után megállapodott a tizennegyedik szankciós csomagról, amely többek között már az orosz LNG-szállításokat is érinti.
Azután került sor erre, hogy hosszú ideig Magyarország és a saját exportlehetőségeinek leszűkülésétől tartó Németország is hátráltatta annak elfogadását. A Szabad Európa szerint a magyar kormány végül még a németek előtt módosította álláspontját. A lap értesülései szerint azonban a magyar kormánynak bőven megvolt az oka a vétó feladására, ugyanis cserébe „horizontális mentességet járt ki a Paks II. nukleáris projektnek”.
Ez pedig azt jelentheti, hogy a magyar atomprojekt nemcsak most, hanem a jövőben is mentesülhet az oroszellenes szankcióktól.
Emlékeztetnek, hogy a kormány a korábbi csomagoknál is kivonatta a Paks II.-t a szankciók köréből, de eddig ez mindig eseti alapon történt. Ehhez képest nagy előrelépést jelent, ha mostantól általános mentesítést fog élvezni a projekt.
A portál forrásai szerint ugyanakkor „ez az engedmény nem változtat a magyar kormány hozzáállásán, miszerint ellenez minden nukleáris kérdéssel kapcsolatos szankciót, így azt is, hogy szankcionálják a Roszatom vezetőit a zaporizzsjai atomerőmű orosz elfoglalásában és működtetésében játszott szerepük miatt”. A magyar kormány korábban az ellátásbiztonságra hivatkozva kizárta minden, az orosz gázszektort sújtó büntetőintézkedés támogatását.
Ez akkor is figyelemre méltó fejlemény, ha a most elfogadott intézkedések nem érintik az orosz cseppfolyós földgáz Európába történő szállítását, csupán a harmadik országokba újraexportálását tiltják európai (alapvetően belga és francia) kikötőkből. Emellett betiltják a beruházást is az orosz LNG-projektekbe, elsősorban az Északi-tenger környékieket illetően
– hangsúlyozta a cikk szerzője.
Bár az orosz LNG 2023-ban az EU gázfogyasztásának mindössze 5 százalékát tette ki, mégis mintegy 8 milliárd eurónyi LNG-nyereséget hozott a Kremlnek. Az alku valószínűleg ennek csak mintegy negyedét fogja érinteni, mivel nem tiltja meg a közvetlen importot a blokkba.
A szankciók mégis arra kényszerítik Moszkvát, hogy átdolgozza LNG-üzleti modelljét – különösen az Európán keresztül Ázsiába irányuló szállítások esetében. Oroszországnak most valószínűleg át kell irányítania ezeket a szállítmányokat a Jeges-tengeren keresztül, amihez speciálisan felszerelt jégtörőkre van szükség, amelyekből azonban kevés van.
A Szabad Európa szerint ugyanakkor Magyarországnak a szankciós javaslattal szemben volt egy másik komoly fenntartása is: az eredeti javaslat ugyanis arra kötelezte volna az Oroszországban jelen lévő európai anyacégeket, hogy ottani leányvállalatuk esetében is kényszerítsék ki a szankciók betartását.
Úgy tudják, ez többek között az Oroszországban erős érdekeltséggel rendelkező OTP-nek okozott volna kellemetlenséget. A Szabad Európa szerint ezt a javaslatot végül a magyar kormány ellenkezése miatt „kellő módon felvizezték ahhoz, hogy az érintett európai befektetők ne lássanak benne fenyegetést”.
Az úgynevezett No Russian (nem orosz) záradék alkalmazása elsősorban az orosz piacra exportáló kis- és középvállalkozásainak érdekeit féltő berlini kormány ellenállásába ütközött. A Scholz-kabinet végül jóváhagyásáért cserébe elérte a tervezett korlátozó intézkedések felvizezését
– hívták fel a figyelmet.