Ma tartják Magyarország egyik legnagyobb emberi jogi tüntetését, a 29. Budapest Pride Fesztivált, amelynek szlogenje: Vedd vissza a jövőd! A felvonulás kapcsán utánanéztünk a szexuális és nemi kisebbségek hazai jogi helyzetének.
Magyarországon az Alaptörvény nem engedi az azonos neműek házasságát: egyfelől ugyan leszögezi, hogy hazánk elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait [I. cikk (2) bekezdés], másfelől viszont rögzíti [L. cikk (1) bekezdés]:
Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi.
A házasságon kívül három együttélési forma létezik még Magyarországon:
A bejegyzés nélküli élettársak jogai jogszabályról jogszabályra változnak. Például egészségügyi döntéseket ugyanúgy hozhatnak, mint a bejegyzett élettársak, de nem örökölhetnek egymás után, csak ha erről külön végrendeletben rendelkeznek. Ráadásul az örökölt vagyon után még ilyenkor is illetéket kell fizetniük.
A nyilvántartásba vett élettársi kapcsolatot közjegyzőnél lehet kérni, aki a viszony fennállását igazoló dokumentumot bejegyzi az Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartásába (ÉNYNY). Bár ez az együttélési forma csak néhány többletjogot ad a bejegyzés nélküli kapcsolathoz képest, azért bizonyos élethelyzetekben sokat segíthet. Ha például bankhitelhez vagy özvegyi nyugdíj megállapításához igazolni kell az élettársi kapcsolatot, nem kell tanúkat találni, elég bemutatni a nyilvántartásba vételt igazoló okiratot. Viszont a nyilvántartásba vett élettársak nem lesznek törvényes örökösei egymásnak, ezért végrendelet nélkül semmit sem kapnak a párjuk után, tulajdonrész hiányában az örökösök akár ki is költöztethetik őket a közösen használt lakásból.
Bejegyzett élettársi kapcsolatot az a két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy létesíthet, aki az anyakönyvvezető előtt együttesen és személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni.
A bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló 2009. évi XXIX. törvény 15 éve lépett hatályba, a jogszabály az azonos nemű személyek közötti kapcsolat létesítését és megszűnését szabályozza.
MÍG A BEJEGYZÉS NÉLKÜLI ÉS A NYILVÁNTARTÁSBA VETT ÉLETTÁRSAK AZONOS ÉS KÜLÖNNEMŰEK IS LEHETNEK, A BEJEGYZETT ÉLETTÁRSAK CSAK AZONOS NEMŰEK.
A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét legelőször a skandináv államok vezették be: 1989-ben Dánia, 1993-ban Norvégia, 1994-ben Svédország és 2001-ben Finnország.
Noha nálunk másfél évtizede adott a törvényi lehetőség, viszonylag kevesen élnek vele. A KSH adatai szerint tíz év alatt, 2013 és 2022 között mindössze 962 élettársi kapcsolatot jegyeztek be, amelyek közül 370 nők és 592 férfiak között létesült.
Tizenöt uniós ország legalizálta már a melegek házasságát
Világszerte 35 országban engedélyezett a melegek házassága. Az Európai Unió 27 tagállama közül 15 legalizálta az azonos neműek házasságát. A kontinensen legutóbb egy hónapja a liechtensteini parlament adott zöld utat az azonos neműek házasságának. 2001-ben Hollandia volt az első európai ország. A hollandokat Belgium követte 2003-ban, majd Spanyolország 2005-ben. Kelet-Európában Szlovénia volt az úttörő 2022-ben. Délnyugati szomszédunk nemcsak a melegházasságot, hanem az azonos nemű párok örökbefogadási lehetőségét is törvénybe iktatta.
Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelen lévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. Vagyis bejegyzett élettársi kapcsolat csak azonos neműek között állhat fenn, és az ilyen kapcsolat a törvényben meghatározott – a házassághoz hasonló – vagyonjogi, öröklési jogkövetkezményekkel jár. Más tekintetben viszont – legalábbis jogi szempontból – nem egyenrangúak a házastársakkal.
Így nincs arra lehetőségük, hogy gyermeket közösen örökbe fogadjanak, ahogy a bejegyzett élettársi kapcsolat apasági vélelmet sem keletkeztet.
Sőt, arra sincs lehetőségük, hogy a partner által korábban örökbe fogadott gyermeket fogadja örökbe az azonos nemű partner.
Emellett a házastársak névviselési szabályai sem alkalmazhatóak rájuk. Ez azt jelenti, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor a bejegyzett élettárs volt férje nevét a házasságra utaló toldással nem viselheti tovább, és ez a joga akkor sem éled fel, ha a bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt. Ha a leendő bejegyzett élettárs a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőzően házassági névként volt férje nevét vagy családi nevét viseli a házasságra utaló toldással, és házassági nevét nem módosítja másik házassági névviselési formára, a születési családi nevének viselésére jogosult.
További megkülönböztetés: a bejegyzett élettársak esetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény IX. fejezetében szabályozott, az emberi reprodukciós eljárásra (így a lombikbébiprogramra, a petesejt, illetve ivarsejt adományozására) irányuló szabályok sem alkalmazhatók. Amennyiben pedig az egyik félnek gyermeke születik, a másik nem lehet a szülője.
A Háttér Társaság szerint az azonos nemű párok gyermeknevelésével kapcsolatos társadalmi hozzáállás az elmúlt években jelentősen átalakult Magyarországon. Míg 2019-ben csak 17 százalék értett egyet teljesen azzal, hogy egy azonos nemű pár tagjai is lehetnek jó szülők, 2023-ban ez az arány már 66 százalékra nőtt. A magyarok 60 százaléka úgy vélte: lehetővé kell tenni, hogy az azonos nemű párok is örökbe fogadhassanak.
Három éve lépett hatályba a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvény, amely két nagyobb részre osztható:
A törvény LMBTQI-ellenes szabályai:
A törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet főbb rendelkezései:
(Borítókép: Pride felvonulás Budapesten 2023. július 15-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)