„Meggyőződésem, hogy a DK-val és az MSZP-vel kötött megegyezés nem összefogás, hanem önfeladás volt” – többek között így fogalmazott Tordai Bence a bejelentésről szóló Facebook-posztjában. A DK, az MSZP és a Párbeszéd – Zöldek közös európai parlamenti listáját Dobrev Klára vezette, az eredmény 8,03 százalék és két mandátum.

Tordai Bence arra a kérdésünkre, hogy miért tartja önfeladásnak a megállapodást, kifejtette:

Több oka van, a legfontosabb az elvi kérdéseket érinti. A Párbeszédnek a kezdetektől az volt a küldetése, hogy hozzájáruljon a rezsim lebontásához, és közben minél hatékonyabban képviselje a zöldpolitikát. Ez a megegyezés egyik célt sem szolgálja, távolabb visz azoktól. A DK-nak mint az ellenzék korábban dominánsnak látszó pártjának az erősítése nem segíti az összellenzéki törekvések sikerét, és azt sem kell magyarázni, hogy a DK árnyékában miért nem lehet megalkuvásmentes zöldpolitikát képviselni. Az önfeladás arra is vonatkozott, hogy teljesen alárendelt szerepbe került a Párbeszéd, az EP-választásról szóló megállapodás egyértelműen arról szólt, hogy DK-s képviselők voltak a bejutó helyeken. A 2026-os választást érintő együttműködési szándék is abból indult ki, hogy bár nem volt kimondva, de a kommunikáció és az erőviszonyok alapján Dobrev Klára lenne vagy lett volna a közös miniszterelnök-jelölt.

A politikus hangsúlyozta, „a választók egyértelműen visszaigazolták, ha van alternatíva az ellenzéken belül, akkor az a DK-nál sokkal eredményesebb tud lenni. A fővárosi közös lista és az európai parlamenti közös lista budapesti eredménye között 4 százalékpontnyi különbség volt. A Karácsony Gergely által vezetett, de ugyanazokkal a jelölőszervezetekkel felálló lista erősebb volt Budapesten, mint a Dobrev Klára által vezetett EP-lista. Tehát nem az én személyes meggyőződésemről van szó, hanem a választói értékítéletről. Az pedig nem baj, ha egy politikus a választók véleményére tekintettel hoz döntéseket”.

Tordai Bence lapunknak elárulta, a választásokat megelőző tárgyalási folyamatban befelé is jelezte kritikáit a megegyezéssel kapcsolatban.

„Március végén néhány napon keresztül több fórumon is élénk vita zajlott erről. Március 19-én kaptuk meg az ajánlatot, és gyakorlatilag öt napon belül eldőlt ennek a sorsa. Abban a néhány napban érdemi vita volt, nem voltam egyedül azzal az állásponttal, hogy ez végzetes a Párbeszédre nézve. Sokan jelezték, hogy nekik személyesen is elfogadhatatlan a megállapodás, és a párt érdekeit sem szolgálja.

A kérdésről szavaztak a kongresszusi delegáltak és az elnökség is. A legfontosabb szavazáson száz delegáltból 59 támogatta az együttműködést, így kisebbségben maradtunk azzal a véleményünkkel, hogy ez kártékony. A Párbeszéd maradéka a választási eredmények ismeretében mintha belátná igazunkat, de ez már az ő dolguk” – fogalmazott Tordai Bence.

Budapest 4-es számú választókerületének országgyűlési képviselője a 8 százalékos eredmény okaira vonatkozó kérdésünkre leszögezte: „Ezt nem nekem kell elemeznem, az EP-kampányban nem vettem részt, külső szemlélő voltam, de próbáltam jelezni a Kire szavazzanak a zöldek az EP-választáson? című vita megszervezésével, hogy van létező választói igény hiteles és karakteres zöldajánlatra.

Ezt sem a DK és MSZP árnyékában megbúvó Párbeszéd, sem a Fidesz árnyékában megbúvó LMP nem tudta hozni. Azt nagyjából senki nem tagadja, hogy az EP-kampány a DK-é volt, így tőlük kellene megkérdezni, hogy hogyan értékelik. Azt már beismerték, hogy kudarcos volt a kampány, de az okokról még nem beszéltek.”

„Ha látok érdemi társadalmi támogatottságot helyben, akkor 2026-ban szívesen újra megméretem magam”

Tordai Bence úgy vélekedett, hogy egy sikeres zöldpárthoz elsősorban egy jól működő, tisztességes demokráciára van szükség, de „egy ilyen választási rendszerben szükségszerűen kétosztatú politikai tér jön létre. Amíg nem sikerül rendszert váltani, majd plurális politikai képviseletet garantáló választási rendszert létrehozni, addig az önálló, független zöldpárti kezdeményezéseknek kódolva van a bukása. Most nem újabb ellenzéki pártok létrehozásának van itt az ideje, hanem meg kell találni az újraformálódó ellenzékben, hogy hogyan tudnak zöldpolitikusok akár helyi, akár országos szinten minél nagyobb súllyal megjelenni”.

A politikus hozzátette, ha leváltották az Orbán-rendszert, sokan lesznek, akik szívesen szerveznének majd egy új zöldpártot, az ehhez szükséges tudás, tapasztalat, hiteles szereplők, kapcsolati tőke és erős civil szektor is megvan, utóbbi jelentős része pedig „egyre inkább látja, hogy nem kizárólag az elszigetelt helyi küzdelmeket érdemes folytatni, hanem szükség van egy országos szintű politikai ernyőszervezetre”.

Tordai Bence a saját jövőjére vonatkozó kérdésünkre arról beszélt, hogy a kilépését követően pozitív visszajelzéseket kapott.

A 2022-es választási eredmény azt mutatta, hogy annak a politikai ajánlatnak, amit én képviselek, pozitív fogadtatása van a budai választókerületemben. Szükség van erre a színre a palettán; és rajtam nem múlik, ha látok érdemi társadalmi támogatottságot helyben, akkor 2026-ban szívesen újra megméretem magam. A budai kerületekben már megtörtént az a rendszerváltás, amit az egész országban szeretnénk látni, a II. és a III. kerületben is 30 százalék alá esett a Fidesz a fővárosi listás eredményekben. A 2022-es kampányban az volt az egyik szlogenem, hogy Buda utat mutat. Talán tényleg mintát adhatunk ahhoz, hogy milyen politikát érdemes csinálni a 2020-as években Magyarországon

– mondta Tordai Bence.

(Borítókép: Tordai Bence 2024. június 13-án. Fotó: Németh Kata / Index)