A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be: annak ellenére, hogy Magyarország nem ért egyet vele, újabb 1,4 milliárd eurót használnak fel az ukrajnai fegyverszállításokra az Európai Békekeretből.

Ez az 1,4 milliárd euró a lefoglalt vagy befagyasztott orosz vagyonelemekből származó bevétel összege gyakorlatilag, s mivel Magyarország tartózkodott az első olyan szavazásnál, amely ezek felhasználásáról szólt, ezért a tanács jogi szolgálata, Brüsszel, a bürokraták és egyes tagországok is úgy gondolták, ez kellő hivatkozási alap ahhoz, hogy Magyarország döntési jogát semmibe vegyék. Így Magyarország álláspontjának figyelmen kívül hagyásával arról döntöttek, hogy az Európai Békekeretből 1,4 milliárd eurónyi forrást újabb, Ukrajnába irányuló fegyverszállítások finanszírozására használnak

– idézi Szijjártó Pétert az MTI. A külügyminiszter szerint az EU láthatóan folytatni akarja a vörös vonalak átlépését, „amit tanúsít, hogy a kül- és biztonságpolitikai főképviselő olyan javaslattal állt elő, amelynek alapján az ukrán katonák kiképzése Ukrajna területén is folyhatna, nem csak más országokban”.

A miniszter végezetül arra is kitért, hogy ismét hatalmas nyomás nehezedett rá annak érdekében, hogy Magyarország járuljon hozzá a körülbelül 6,5 milliárd euró felszabadításához az Európai Békekeretből a további ukrajnai fegyverszállításokra.

Célkeresztbe kerülhetnek a magyar cégek

Mint mondta, mindezek ismét világossá tették, hogy „amíg az ukrán hatóságok nem hagynak fel a magyar vállalatok hátrányos megkülönböztetésével, addig erről szó sem lehet”.

Majd úgy vélekedett, hogy ebből a szempontból egyre rosszabb hírek érkeznek, így például el kívánják venni a Richter forgalmazási engedélyeinek egy részét, és „a háborút támogató vállalatok” új listáján is dolgozhatnak az ukrán hatóságok, amellyel esetleg ismét célkeresztbe kerülhetnek a magyar cégek.