Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, és a magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést. A bizalom hiányát vagy valami mást jelez, ha valaki ilyen szerződést akar kötni a társával? Megmutatjuk a lehetséges indokokat.
A házassági (vagyonjogi) szerződés még napjainkban sok párkapcsolatban tabunak számít, már az említése is nézeteltérésekhez vezet, mondván, minek szerződni, ha úgyis bízunk egymásban. Az ellenérzéseket néhány hollywoodi film is táplálja, köztük a Kegyetlen bánásmód (Intolerable Cruelty) című romantikus vígjáték. A cselekmény középpontjában egy gátlástalan válóperes ügyvéd, Miles Massey (George Clooney) által kidolgozott, támadhatatlannak tartott házassági szerződés (Massey-féle szerződés) áll, amelyet egy ugyancsak gátlástalan vagyonvadász hölgy, Marylin Rexroth (Catherine Zeta-Jones) igyekszik kijátszani. Tény, hogy az amúgy szellemes mozi nem túl jó propagandája a házassági szerződésnek.
A közhiedelemmel ellentétben a házassági vagyonjogi szerződés nem csak arra jó, hogy váláskor a vagyonosabb fél érdekeit szolgálja, hanem sok esetben éppen, hogy meg lehet védeni vele a házastársat, illetve a közös háztartást. Ilyen szerződést pedig nem csak a házasságkötést megelőzően, hanem annak fennállása alatt is lehet kötni. Sőt, a szerződés utóbb módosítható, visszamenőlegesen is felbontható, vagy a jövőre nézve is megszüntethető.
Egy házassági vagyonjogi szerződés az általánosan elterjedt nézettel szemben nem csak akkor segíti a feleket, ha véget ér a kapcsolatuk. Kifejezetten hasznos lehet olyan esetekben, amikor az egyik fél a vállalkozásához vagy más okból hitelt vesz fel
– veszi sorba az indokokat Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke, aki szerint ezzel a szerződéssel egy vállalkozás csődjének, egy nem fizetett hitel vagy károkozás következményeinek terhétől is megkímélhető a másik fél. Ha nincs szerződés, akkor a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség áll fenn, ami azt jelenti, hogy nemcsak az életközösség során szerzett bevételek, hanem a kötelezettségek, hitelek és adósságok is közösek.
A közjegyzők tapasztalatai szerint is főként azok kötnek házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést, akik már nem az első kapcsolatukban élnek. Vagyis a felek már valamilyen múlttal érkeznek a kapcsolatba.
Gyakran mindketten voltak házasok, és már gyerekeik is vannak. A szerződéssel le tudják választani a korábbi életükben keletkezett vagyont vagy adósságot. Befolyásolni tudják, mi és hogyan kerüljön a hagyatékukba, ami különösen akkor lehet fontos, ha nem csak egy házasságból született gyermekük. A szerződés ugyanis a végrendeletet is helyettesíti, és segít megelőzni az öröklés körüli perpatvarokat.
A törvényi szabályozás szerint az lesz a házastársak közös vagyona, amit a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. A közös vagyon fele-fele arányban illeti meg őket válás esetén. Ez azt jelenti, hogy a házasság idején vett – és a különvagyonnak nem minősülő – ingatlanok, ingóságok, valamint a munkabér, a jutalom mind-mind közös. A különvagyonba tartoznak a házastársi vagyonközösség létrejöttekor már meglévő vagyontárgyak, bármilyen ingóság, ingatlan vagy részesedés egy vállalkozásban. Szintén különvagyonnak számít, amit az egyik fél örökölt, ajándékba kapott, vagy amit a különvagyonából vásárolt, továbbá a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyak, például a ruházati cikkek, ékszerek vagy a mobiltelefonok.
Házassági vagyonjogi szerződéssel a házastársak saját akaratuknak megfelelően rendezhetik vagyoni viszonyukat, bárhogyan megállapodhatnak, akár teljesen felülírhatják a törvényi szabályozást abban, hogy mi legyen a közös és mi a különvagyonuk, vagy hogy hogyan kezelik a közöset
– állítja Tóth Ádám, aki szerint érdemes a vagyonjogi szerződést bejegyeztetni a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába (HÉVSZENY). A szerződés ugyanis harmadik féllel, egy hitelező bankkal szemben csak ezután lesz hatályos, illetve abban az esetben is, ha a szerződésről kifejezetten tudomással bírt.
Van még egy fontos jogi tudnivaló: érvényes házassági vagyonjogi szerződés kizárólag közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan köthető, az otthon, egymás között írt szerződés még akkor is érvénytelen lesz, ha azt tanúk is aláírták.
Az élettársak is köthetnek vagyonjogi szerződést, amelyben a házastársakhoz hasonlóan, saját vagyonjogi rendszert alakíthatnak ki, és bármilyen vagyoni kérdésben megegyezhetnek. Ez azért különösen fontos, mert az élettársakra teljesen más vagyonjogi szabályok vonatkoznak, mint a házaspárokra. Az együttélésük alatt automatikusan nem keletkezik közös vagyonuk, ha szétválnak, csak annyit követelhetnek egymástól, amennyivel hozzájárultak a másik vagyonának gyarapodásához. Ennek megítélése nem mindig egyszerű és problémamentes. Az élettársak együttélésük ideje alatt – hacsak nem kötnek egymással ettől eltérő élettársi vagyonjogi szerződést – végig önálló vagyonszerzők maradnak, ami azt jelenti, hogy
a házastársakkal ellentétben nem keletkezik közös vagyonuk azon az alapon, hogy egymással élettársi kapcsolatban éltek.
Érvényes élettársi vagyonjogi szerződés megkötéséhez szintén közjegyző vagy ügyvéd közreműködése szükséges. Azt is jó tudni, hogy ha a házasságkötés előtt a pár élettársként együtt élt, akkor már az együttélés kezdetétől – és nem a házasságkötés időpontjától – érvényesül a törvényes vagyonjogi rendszer. Ha az élettársak a későbbiekben házasságot kötnek egymással, akkor szerződésben rögzíthetik, hogy a házasságot megelőzően mi volt a közösen keletkezett, és mi a különvagyon.
(Borítókép: Index)