„Pártok eltűnéséről korai beszélni, de ha nem változtatnak, 2026-ban komoly bajba kerülhetnek” – vélekedett lapunknak Virág Andrea. A Republikon Intézet stratégiai igazgatójával a Tisza Párton túli ellenzék helyzetéről beszélgettünk.
„Fél évvel a választások előtt jelentősen jobb eredmény nézett ki a DK–MSZP–P-hármasnak, de Magyar Péter feltűnésével látható volt, hogy a hagyományos ellenzéki pártoknak problémát okoz a Tisza Párt, és elszívja a szavazóikat. A hármas szövetség eredménye talán még a várakozásokat is alulmúlta, így új kihívással szembesülnek ezek a pártok” – fogalmazott lapunk kérdésére Virág Andrea.
A Republikon Intézet stratégiai igazgatója külön-külön kitérve a szövetség szereplőire elmondta, a Párbeszéd eddig is a legkisebb szereplő volt köztük, nagy kihívás lesz felkészülniük 2026-ra, ráadásul Tordai Bence távozott a pártból, viszont Karácsony Gergely főpolgármesteri pozíciója fontos fegyvertény.
A Demokratikus Koalíciónak néhány hónapja még reális célja volt, hogy ha úgy sikerül a választás, ahogy szeretnék, akkor megszerezhetik az ellenzéki domináns párt pozícióját. Ez nem sikerült, de jelen helyzetben arról nem beszélhetünk, hogy a DK a túlélésért küzdene, továbbra is több polgármesterük van, hálózattal, pártstruktúrával, frakcióval és forrásokkal rendelkeznek, ahogy egyébként az MSZP is
– mutatott rá Virág Andrea.
A Momentum 2019-ben csaknem 10 százalékot elérve két európai parlamenti mandátumot is nyert, 2024. június 9-én viszont az 5 százalékos küszöböt sem sikerült átugrania. A kudarc után Donáth Anna bejelentette lemondását a pártelnöki pozícióról.
Virág Andrea úgy látja, a Momentumnál okoz leginkább kettősséget, hogy az önkormányzati és az európai parlamenti választást egy napon rendezték.
Az EP-választás egyértelmű kudarc számukra, ami az elnökség lemondásával egy újabb irányváltást is hoz a párt életében. Ez nagy kihívás, folyamatos vezető- és stratégiaváltásokkal nehéz hosszú távon egy irányba vinni a pártot, elegendő idő sincs egy stratégia beérésére. Ha viszont csak önkormányzati választás lett volna június 9-én, akkor nem erről beszélgetnénk. A Fővárosi Közgyűlésbe ugyan nem jutott be a Momentum, ami szintén kudarc, de több polgármesterük is van, kiemelkedő a zuglói teljesítményük, és a megyei listákon is tudnak sikereket felmutatni
– foglalta össze a politológus.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt is hasonló kettősséggel küzd: „Ha csak EP-választás lett volna, akkor egyértelmű kudarcról beszélnénk. Magyar Péter feltűnése előtt az volt az elemzői konszenzus, hogy a Kutyapárt szinte biztosan szerez EP-mandátumot. A listán szereplő nevekből, a kampány jellegéből és Kovács Gergely megszólalásaiból is kiderült, hogy már nem viccként fogják fel a választást, viszont a Tisza Párt elszívta azokat a protestszavazókat, akik kormányellenesek és egyben kritikusak az ellenzékkel szemben is. A pártnak ezzel együtt is siker Kovács Gergely győzelme a XII. kerületben.”
Virág Andrea a Mi Hazánk Mozgalomról elmondta: egymás után a második választás volt, amelyen küszöb feletti eredményt sikerült elérniük, és a megyei listákon is sikeresek voltak. Magyar Péter megjelenése Toroczkai Lászlóéknak is gondot okoz, de győzelemként mutathatják fel azt is, ha a német AfD vezetésével létrejön egy új, szélsőjobboldali frakció az Európai Parlamentben, amelynek tagja lesz a Mi Hazánk Mozgalom is.
Virág Andrea az 1 százalékos eredményt elért Jobbik esetében nehezen látja a visszautat, „a mostani választás valószínűleg pontot tett ennek a történetnek a végére”. A politológus rámutatott: sok olyan párt van, amely jobboldali, konzervatív értékrendű, adott esetben kiábrándult kormánypárti szavazókra hajt, „de erre egy pártot is nehéz építeni, pláne többet”, miközben Vona Gábor, Márki-Zay Péter, Jakab Péter és részben Magyar Péter is jobboldali szavazókra céloz.
Az EP-választás az LMP kudarcát is hozta, pártként komoly nehézségekkel kell szembenézniük Ungár Péteréknek. A Fővárosi Közgyűlésbe ugyan bejutottak, de Virág Andrea szerint ez csak részben az LMP sikere, a fővárosi kampány és az eredmény is inkább Vitézy Dávid személyéről szólt.
Az EP-választást megelőzően elemzők és politikusok is arra számítottak, hogy a gyengén szereplő pártok háttérbe szorulásával tisztíthatja a palettát június 9.
Ez részben megtörtént, részben nem. Tisztázódtak az erőviszonyok, erre egyébként az EP-választás alkalmasabb, mint bármi más. A pályatisztításnál viszont el szoktuk felejteni, hogy a gyengén szereplő pártok, például az MSZP, az LMP vagy a Párbeszéd nem tűnnek el, parlamenti frakciójuk van, ami rengeteg forrással is jár
– jelezte Virág Andrea, hozzátéve, pártok eltűnéséről korai beszélni, de jelentős kihívás előtt állnak, ha pedig nem tudnak változtatni a politikájukon, valamint a jelenlegi állapotukon, akkor 2026-ban nagy bajba kerülhetnek.
(Borítókép: Szavazólap 2024. június 9-én. Fotó: Németh Kata / Index)