A Kibeszélőben Oszkó-Jakab Natália magyarázta el, miként kell megszervezni egy-egy fesztivált, mennyi időt vesz igénybe és mitől lehet sikeres egy-egy rendezvény.
A Magyar Turisztikai Program Alapítvány kuratóriumának elnökével onnan indítottuk a beszélgetést, hogy miként lehet vonzóvá tenni ezeket a fesztiválokat. Ha a hazai viszonyokat nézzük, akkor is az látszik, hogy a fesztiválokon tulajdonképpen minden ugyanarról szól, és ha magyar előadókról beszélünk, a felhozatal véges – ugyanazok pörögnek körbe-körbe. A szakember erre azt mondta, hogy idehaza már minden térségnek van egy-egy nagyobb rendezvénye, és így akik kíváncsiak a magyar zenészkedvencekre, nem feltétlenül kell hogy elutazzanak értük az ország másik felébe.
Így tehát van létjogosultsága a hazai előadógárdának, hiszen gyakorlatilag „helybe mennek” fellépni.
Oszkó-Jakab Natália részletesen elmesélte, miként kezdődik már egy évvel, nevesebb sztároknál akár két évvel korábban a fellépés leszervezése. Van, aki koncertirodák segítségével, van, aki saját producerével igyekszik lefoglalni a koncerthelyszíneket. Aztán a promóció zöme április–májusra esik, elsősorban azoknál a rendezvényeknél, amelyek a nyár elején kezdődnek.
Idén azonban a közösségi médiában induló kampányokat teljes egészében elnyomta az önkormányzati és az európai parlamenti választási kampány. Minden politikai erő az online térben nyomult, és minden helyet vittek a pártreklámok. Így emiatt azoknál a fesztiváloknál, amelyeket júniusban tartanak, érezhetően lelassult a jegyértékesítés.
Felvetődött az is, hogy a szervezők a fellépők esetében ténylegesen figyelembe veszik-e a közönségigényt, vagy inkább azt nézik, hogy kit mennyiért tudnak megvenni egy koncert erejéig. Vagyis arra voltunk kíváncsiak, hogy valóban tükrözi-e a látogatói igényt a felhozatal. A szakértő szerint például a Művészetek Völgyénél működik egy kívánságlista, amelyet elemezve látják, milyen típusú produkciókat fogadna szívesen a közönség a következő évadban.
Kizárólag önállóan kevés fesztivál működik, elsősorban a művészeti jellegűek támaszkodnak idehaza állami támogatásra vagy pályáznak uniós pénzekre, hogy sikeresen megszervezhessék a programokat. Ezért is van, hogy szinte minden hazai fesztivál más és más, mert mindenki igyekszik valamilyen önálló arculatot kialakítani, és az arra kíváncsiakat bevonzani.
Persze nem mindegyik fesztivál tud évről évre megújulni, mert a látogatók is sűrűn váltogatják preferenciáikat
– tette hozzá Oszkó-Jakab Natália. Ugyanakkor a szakma bizakodó, mert idén talán elérhető lesz a járvány előtti utolsó, 2019-es esztendő bevételi szintje.
A Magyar Turisztikai Program Alapítvány munkájáról is szó esett. Szakmai szervezetként igyekszik összefogni mindent, ami érinti az üzleti konferenciákat, rendezvényeket, támogatja a hazai turizmust és a fesztiválokat.
Oszkó-Jakab Natália szerint azért lobbiznak a kormányzatnál, hogy végre sikerüljön elérni a régiós szinten is kiemelkedően magas, 27 százalékos rendezvényes áfakulcs 5 százalékra csökkentését. A szakember azt is elárulta, ha alacsonyabb lenne az áfakulcs, akkor több sport- és más kulturális rendezvény érkezne Magyarországra, nem csak zenei fellépő. Egyébként éppen ez, mármint a magas áfakulcs volt az, ami meghiúsította Taylor Swift magyarországi fellépését is.
A műsorban ezek mellett még szó volt arról is, hogy
(Borítókép: Oszkó-Jakab Natália. Fotó: Nagy Tamás / Economx)