Interjút adott a Berliner Morgenpostnak Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A kormányfő az interjúban leginkább Oroszország Ukrajna elleni háborújáról beszélt, amivel kapcsolatban kijelentette, hogy szerinte Donald Trump képes lenne tűzszünetre bírni a két országot. Ezenkívül beszélt a migrációról, az EU soros elnökségéről és a NATO-ról is.
Június 25-én kezdődnek meg hivatalosan is a csatlakozási tárgyalások az Európai Unió és Ukrajna, illetve Moldova között, ugyanakkor Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Berliner Morgenpostnak adott interjújában Ukrajnával kapcsolatban azt mondta: nem ért egyet azzal, hogy egy jelenleg háborúban álló országgal bővüljün az Európai Unió.
A magyar kormányfő szerint Ukrajna csatlakozását illetően először annak a következményeit kellene megvizsgálni, hogy mit jelentene, ha egy olyan ország válna az Európai Unió tagjává, aminek a határai jelenleg nem tisztázottak. Emellett szerinte Ukrajnával kapcsolatban kizárólag politikai okokból döntöttek a csatlakozási tárgyalások mellett – véli.
Mindezek ellenére az Európai Unió soros elnökségét július 1-jén átvevő magyar kormány nevében
Orbán viktor azt ígérte, nem fogja megtorpedózni Ukrajna csatlakozási tárgyalását, és támogatja is a tárgyalások megkezdését.
Ugyanakkor a magyar kormányfő aláhúzta, a legfontosabb most a háború mihamarabbi befejezése, és ebben szerinte Joe Biden amerikai elnök kihívója, Donald Trump tudna leginkább segíteni.
Orbán Viktor kijelentette, hogy „Donald Trumpban 100 százalékban biztos vagyok – nem, 101 százalékban”, hogy véget tudna vetni a háborúnak. Szerinte a világon kizárólag az Egyesült Államok elnöke lenne képes arra, hogy a háborúval összefüggésben a „két kritikus telefonhívást” megtegye Kijev és Moszkva felé.
A magyar kormányfő szerint elfogadhatatlan Oroszország háborúja Ukrajna ellen, amivel szerinte Moszkva megsértette a nemzetközi kapcsolatok alapjait.
Nem Ukrajna vagy Oroszország érdekei érdekelnek, mindenekelőtt azt akarom, hogy a háború véget érjen és legyen tűzszünet
– fogalmazott Orbán Viktor, majd hozzátette, hogy a végén egy új európai biztonsági keret kialakításáról van szó, amiben békében élhet mindenki.
A Der Spiegel szemléje szerint arra a kérdésre, hogy a béke érdekében Ukrajnának fel kellene-e adnia a területéről, Orbán Viktor azt válaszolta: „Nem tudjuk, hogy pontosan mi lenne az orosz reakció, ha az Egyesült Államok vezetése azt mondaná, »figyeljenek, fejezzük be az öldöklést holnap reggel és kezdjünk el tárgyalni«.”
Orbán Viktor ezenkívül finoman odaszúrt Olaf Scholz német kancellárnak is – akivel egyébként nemrégiben tárgyalt Németországban –, amikor kijelentette, hogy biztos abban, ha a 2021-ben nyugdíjba vonult Angela Merkel lenne még Németország vezetője, akkor nem lenne háború. A magyar miniszterelnök ezt arra alapozza, hogy a Krím félsziget orosz annektálása után – ami a nemzetközi szerződésekkel ugyanúgy szembement – Merkel „izolálta a konfliktust, nem pedig nemzetközivé tette”.
Orbán Viktor a háborúval kapcsolatban kijelentette, hogy a NATO katonai missziót fog küldeni Ukrajnába, amiben Magyarország sem pénzzel, sem fegyverrel, sem pedig katonával nem fog részt venni.
Magyarország megmarad a béke szigetének
– fogalmazott a magyar kormányfő e kapcsán.
Orbán Viktor szerint a republikánus elnökjelölt, Donald Trump a béke embere, mivel szerinte elnöksége alatt egy háborút sem kezdett. A nemrégiben üzleti iratok meghamisítása miatt 34 vádpontban elítélt elnökjelölt kapcsán Orbán kijelentette, hogy Európának szüksége van az olyan politikusokra, mint Trump, mert „az ilyen emberek felrázzák a rendszert” – véli.
Az interjúban Orbán Viktor emellett aláhúzta: az Európai Unió soros elnökeként Magyarország az ukrajnai háború befejezésén fog dolgozni, de emellett az európai versenyképesség javítása, a migráció kezelése és az EU nyugat-balkáni bővítése is célja a magyar kormánynak.
Mint azt korábban bemutattuk, Magyarország július 1-jén veszi át az egyik európai jogalkotó intézmény, az Európai Unió Tanácsának a soros elnökségét. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter összesen hét prioritást jelentett be, amiket soros elnökként Magyarország szeretne előmozdítani.
Orbán Viktor ugyanakkor nem kizárólag az Európai Bajnokság miatt járt Németországban. Pénteken Olaf Scholz német kancellárral is találkozott, de emellett a Mercedes vezérigazgatójával is tárgyalt még múlt héten.
Németország után pedig hétfőn Olaszországba utazott, ahol Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel tárgyalt. Ugyan a Meloni által elnökölt Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) jobboldali-konzervatív uniós pártcsaládba nem veszik fel Orbán pártját, a Fideszt, de Meloni az olasz sajtónak a találkozó után úgy fogalmazott, hogy ügyek mentén együtt fognak dolgozni – konkrét példaként a migrációt, illetve a demográfiai kérdést említette meg az olasz kormányfő.
Az ECR-be való belépésről Orbán egyébként megismételte Kocsis Máté korábbi kijelentését, miszerint a Fidesz addig nem hajlandó oda belépni, amíg annak tagja a magyar kormány szerint magyarellenes román AUR – a román párt egyik fontos EP-képviselője, Claudiu Tarziu a Politicónak egyébként úgy fogalmazott, hogy az ajtó nyitva áll a Fidesz számára, és az első számú probléma a Fidesszel a kommunikáció hiánya volt.
(Borítókép: Orbán Viktor 2024. június 9-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)