Az emelt szintű szóbeli vizsgákat már lebonyolították, a középszintű szóbelik javában zajlanak, július 3-ig minden érettségiző túlesik a tételhúzáson. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
Az Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatása szerint az írásbeli érettségik május 6. és 27. között tartott 16 vizsganapján 1161 helyszínen 112 700 diák adott számot a tudásáról. Másfél héttel később, június 5. és 12. között került sor az emelt szintű szóbeli vizsgákra 108 tárgyból 242 helyszínen 45 ezer diák részvételével. A középszintű szóbeli érettségik a diákok saját intézményében már június 17-én megkezdődtek, de július 3-ig még sokan izgulhatnak, mivel akkor zárul a 2023/2024-es tanév tavaszi érettségi időszaka, és ezzel kezdetét veszi a pontszámítás.
A diákok a szóbelire már az írásbelin elért eredményeik tudatában érkeztek, mivel az intézmények lehetőséget nyújtottak számukra kijavított feladatlapjuk megtekintésére. Az adott tantárgyból az érdemjegyet a két vizsga összpontszámából számítják, közép- és emelt szinten eltérő százalékokat kell elérni a 3-ashoz, 4-eshez vagy 5-öshöz, viszont a minimumot mindkét vizsgánál a 25 százalék jelenti, azonban ha valaki az írásbelin nem ért el 12 százalékot, nem mehet szóbelizni, amit szintén ennyi százalékponttól vesznek teljesítettnek. Ha ezt valamelyik vizsgarészen nem sikerül abszolválni, a mentőövet a szeptemberi érettségi időszak jelenti.
Ilyen jegyet érnek az érettségin elért százalékpontok:
| emelt szinten | középszinten | |
| jeles (5) | 60–100 százalék | 80–100 százalék |
| jó (4) | 47–59 százalék | 60–79 százalék |
| közepes (3) | 33–46 százalék | 40–59 százalék |
| elégséges (2) | 25–32 százalék | 25–39 százalék |
| elégtelen (1) | 0–24 százalék | 0–24 százalék |
Mint korábban beszámoltunk róla, a pontozás ugyan a korábbi évekhez hasonlóan történik, az idei érettségin a 2020-tól bevezetett új Nemzeti alaptantervhez igazodva több változás lépett életbe, mivel a diákok az írásbeli vizsgarészen már túl vannak, most a szóbelit érintő újdonságokat foglaljuk össze.
A magyarérettségin az eddigi hat kötelező életműtétel (Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, József Attila, Arany János, Petőfi Sándor, Ady Endre) újabb írókkal, költőkkel bővült, felkerült a listára Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Vörösmarty Mihály és Herczeg Ferenc is. Az irodalmi tudásra 25, a nyelvtani ismeretre 10 pont adható. Az olvasmányélmény bemutatásánál a szokásos módon:
Matematikaszóbelivel az számolhat, aki az írásbelin elérte ugyan a 12 százalékot, de a 25-öt már nem. Az Oktatási Hivatal oldalán közzétették az emelt szint tételeit, valamint pár mintatételt a középszintű szóbelihez. A digitális kultúra tantárgynál hasonló szabályok érvényesek, az eredményt szóbelivel 2-es fölé lehet emelni. Ez esetben a vizsgázók számától függően 10–20 közötti tételből lehet választani, amelyek tartalmilag az írásbeli vizsgát követik, 3 egyszerű definíció mellett 3 feladatot tartalmaznak.
Az új történelemérettséginél a matematikához hasonlóan inkább a témakörök változtak, a szerkezet, illetve a feladatok típusa nem tér el a korábbiaktól. A politikatörténeti témák aránya növekedett, míg az életmódtörténet visszaszorult, az emelt és középszint közötti kisebb átfedések megszűntek, utóbbinál a lexikai követelmények igazodnak a kerettantervhez. Jó hír a diákoknak, hogy ha sikerült a feladatot megérteni, már 4 pontról indul a felelet. Az értékelés szempontrendszere az alábbiak szerint épül fel középszinten:
A szóbeli biológia- és a kémiaérettségin az első rész a tételek bemutatásáról szól, majd a középiskolások eldönthetik, hogy gyakorlati feladatot vagy projektmunkát akarnak prezentálni.
Az élő idegen nyelvi szóbeliknél évek óta nincs változás, a tételek tizedét frissítik, a szövegértés mellett a kommunikációs készséget, nyelvi helyességet, szókincset értékelik. Három részből épül fel az azonnali felelet:
A középszintű szóbeliken tárgyanként 50-50 pont szerezhető maximálisan, kivéve az élő idegen nyelveket, itt a legjobban teljesítők 33 pontot kaphatnak.
A tételeket középszinten az intézmények maguk határozzák meg, az Oktatási Hivatal honlapján a központilag meghatározott emelt szintű szóbeli érettségik tételcímei elérhetők.
A vizsgaszabályzat szerint ha a szóbelin a diák felelete nem éri el a 12 százalékot, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a kapott pontokat felezik, amit ha szükséges, egész számmá kerekítenek, ebből számítják ki a százalékos minősítést, majd az érdemjegyet az írásbeli vizsgarész figyelembevételével.
A szóbeli magyar érettségin irodalmi szöveggyűjteményt, történelemből pedig atlaszt biztosítanak a diákok számára. Matematikából csak emelt szinten használható a tételsorban szereplő feladatokhoz képlettár, amit a vizsgabiztosok biztosítanak a teremben; középszinten vihető körző, vonalzó, szögmérő, számológép, négyjegyű függvénytáblázat, ezeket egymás között nem lehet cserélni a teremben. Biológiából a projektmunkához szintén csak az emelteseknek biztosítanak albumot, kémiából a kísérlethez szükséges eszközöket.
A középszinten most referáló hallgatók a személyazonosító okmányaikon kívül nagyjából csak tollat vihetnek magukkal, mivel ez mindenki saját intézményében zajlik, nincs szükség a vizsgabehívóra, mint a központi érettséginél, az iskola értesítése szerint megadott időpontban történik a vizsga. Az ünnepi öltözéken túl vízre, csokoládéra vagy szőlőcukorra is szükség lehet, a nagy izgalom során a vércukorszint leeshet, hidratációra pedig fontos a nyáron vizsgázóknak figyelniük.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az eredményhirdető értekezlet pontos időpontját a vizsgabehívó tartalmazza, ekkor adják át a diákoknak az érettségi eredményeiről kiállított dokumentumokat, a vizsgáról minden résztvevő kap bizonyítványt, tanúsítványt vagy törzslapkivonatot. Ha a vizsgázó nem tud részt venni az értekezleten, egy általa írásban meghatalmazott átveheti érettségi bizonyítványát, máskülönben az OH közlése szerint jelentkezését a fogadó intézménnyel kell egyeztetnie erről. A statisztikák szerint az átlag a 4-es eredményt éri el, viszont a matematika küzdelmesebb, mivel ebből 3-asra vizsgázik a többség.
Aggodalomra azonban semmi ok, a hivatal adatai szerint minden évben az érettségizők 99 százaléka sikeres vizsgát tesz.
Akiknek a tavaszi vizsgaidőszakban nem sikerült leérettségizniük, még nem kell feltétlenül búcsút mondaniuk a továbbtanulási terveknek, viszont a nyár számukra kevésbé fog a pihenésről szólni. Az alábbi lehetőségek nyitottak számukra még idén a bizonyítvány megszerzésére.
Ha egy diák rajta kívül álló okokból nem tudott részt venni az érettségi szóbeli részén, illetve a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezi be – ha erre lehetőség van –, az igazgató engedélyével az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidőszak másik vizsganapján megismételheti, illetve ha erre nincs mód, másik vizsgaidőszakban pótló vizsgát tehet. „A vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására” – részletezi a hivatal. Ilyen esetben nem kell az egész érettségit, csak az adott tárgyból, tárgyakból elmaradt vizsgarészt teljesíteni.
Az Oktatási Hivatal ismertette, hogy szeptember 5-ig lehet jelentkezni az október–novemberi érettségi vizsgákra, amikor rendes, szintemelő, pótló, javító, ismétlő, kiegészítő, előrehozott érettségi tehető. Ekkor azok is vizsgázhatnak, akik nem vagy nem jól teljesítettek a tavaszi időszakban, valamint a tizenegyedikes diákok, a felnőttek. Továbbá van lehetőség emelt szinten újra megmérettetni magukat a diákoknak, tárgyanként mindkét vizsgarészből (az említett pótlást kivéve). Ebben az esetben az utolsó érettségi eredményét veszik érvényesnek – részletezi az Eduline. Jelentkezni erre a vizsgát szervező középiskolákban vagy a lakhely szerinti illetékes kormányhivatalban lehet akár online is.
(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)