Gyöngyösi Márton, a Jobbik – Konzervatívok elnöke sajtóközleményben tisztázta a félreértéseket. Mint fogalmazott, „nem indulok a Jobbik elnöki tisztségéért, a jelöléshez szükséges szándéknyilatkozatot sem nyújtottam be”. A leköszönő elnök egyúttal sok sikert kívánt az elnöki tisztségére pályázóknak. 

Közvetlenül a választások után láttak napvilágot olyan hírek, miszerint ismét versenybe szállhat az elnöki pozícióért. Az atv.hu-n június 12-én írtak arról, hogy visszatér a Jobbik – Konzervatívokhoz Szabó Gábor, akinek sokan az egykori szélsőjobboldali párt sikereit tulajdonítják.

A csatorna szerint a politikus korábban úgy fogalmazott, hogy „ebben a hálóban én vagyok a pók”, és soha nem volt a Jobbik „kirakatembere”, de pártigazgatóként ő mozgatta a szálakat. 

Szabó Gábor akkor sodródott el a párttól, amikor Gyöngyösi Márton pártelnök kérésére tavaly augusztusban lemondott a párt választmányi elnöki tisztségéről. Gyöngyösi Márton korábbi sajtóközleményében úgy fogalmazott:

Meglehetősen eltérően ítéljük meg a Jobbik elmúlt egy évben véghez vitt politikáját és annak sikerességét, valamint az előttünk álló önkormányzati választáson történő megmérettetésének módját is, így arra kértem Szabó Gábort, hogy mondjon le a Jobbik – Konzervatívok Országos Választmányának elnökségéről.

Az ATV szerint Szabó Gábor visszatérése a jelenlegi pártelnök meggyengülését vetítheti előre. A pártra rálátó forrásuk szerint „a Jobbikban mindenki Gyöngyösi Márton leváltása mellett van”. 

Mint ismert, a június 9-ei választásokon a Jobbik – Konzervatívok egyszázalékos eredményt ért el, így nem szerzett mandátumot az Európai Parlamentben. Ezt követően a párt bejelentette, hogy teljes tisztújítást ír ki.

Lukács László György, a Jobbik frakcióvezető-helyettese június 12-én az ATV Start című műsorában egyenesen úgy fogalmazott, hogy tragikus eredményt értek el az EP-választáson, de a megyei és helyi önkormányzatokat illetően is leszerepeltek. 

Mint írtuk, 2019-hez képest kevesebb magyar párt jut be az Európai Parlamentbe: miközben a Fidesz–KDNP ismét első lett, addig öt évvel ezelőtthöz képest nem jutott be a Momentum Mozgalom, a Jobbik és gyakorlatilag az MSZP. Az eredmények alapján a kormánypártok mellett a Tisza Párt, a DK–MSZP–Párbeszéd-szövetség és a Mi Hazánk adhat EP-képviselőket az elkövetkezendő öt évre. Az EP-választásról készült összefoglalónkat itt, az önkormányzati választásról írt cikkünket pedig itt találja.