Vitézy Dávid volt főpolgármester-jelölt is reagált arra a hírre, hogy Karácsony Gergely visszahívta a BKK felügyelőbizottságából az őrizetbe vett óbudai alpolgármestert, Czeglédy Gergőt.
Mint írtuk, a Főpolgármesteri Hivatal sajtóosztálya pénteken közölte, hogy Karácsony Gergely főpolgármester a frakciókkal való egyeztetést követően visszahívta a korrupció vádja miatt előzetes letartóztatásban lévő Czeglédy Gergőt – Óbuda alpolgármesterét – a BKK felügyelőbizottságából.
Vitézy Dávid korábbi főpolgármester-jelölt a közösségi oldalán reagált a hírre. Azt írta, Karácsony Gergely az egyetlen helyes döntést hozta, szerinte ugyanis tarthatatlan, hogy korrupciós bűncselekmények miatt előzetes letartóztatásban ül a BKK törvényes működését garantálni hivatott felügyelőbizottság tagja, ezért is szorgalmazta visszahívását.
A múlt szerdai posztom után néhány nap hárítás következett, miszerint nincs mit tenni, mert csak a közgyűlésnek van jogköre, de végül is Karácsony Gergely megtalálta a főpolgármesteri hatáskörét az ügyben, és ma visszahívta a delegáltját, Hagyó Miklós korábbi kabinetfőnökét, és az általa vezetett fővárosi listája korábbi jelöltjét a BKK-ból
– tette hozzá.
Szerinte ez az eset is rámutat arra, amit a kampányban is mondott: „véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy pártkáderek kifizetőhelyei a fővárosi cégek vezető testületei”.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Központi Nyomozó Főügyészség június 17-én végzett házkutatást a III. kerületi önkormányzatban, a hatóságok pedig őrizetbe vették Óbuda alpolgármesterét, Czeglédy Gergőt, aki egyben a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) felügyelőbizottságának tagja is.
A Központi Nyomozó Főügyészség azzal vádolja Czeglédy Gergőt és az összesen 10 vádlottat, hogy fiktív szerződéseket köthettek Óbuda önkormányzatával. Az alpolgármesterrel szemben még június 21-én rendelték el az előzetes letartóztatást, minősített hivatali vesztegetés elfogadásával vádolják.
Az ügynek eddig tíz gyanúsítottja van. A gyanúsítás szerint egy férfi – két, reklámtevékenységet folytató gazdasági társaság ügyvezetőjeként – cégei felhasználásával több mint százmillió forintot fizetett az alpolgármesternek azért, hogy hivatali helyzetét kihasználva közbenjárjon a reklámberendezések fennmaradásához, további reklámcélú használatához, illetve hasznosításához szükséges engedélyek és hozzájárulás megadása érdekében.
A vesztegetési pénz eredetének és céljának leplezése érdekében a reklámtevékenységet folytató cégek ügyvezetője fiktív szerződéseket kötött több, erre a célra létrehozott gazdasági társasággal. A cégek a színlelt szerződésekben írt szolgáltatást a valóságban nem teljesítették, azzal kapcsolatban nem végeztek semmilyen tevékenységet, az már a szerződések megkötésekor sem állt a felek szándékában.