Ujhelyi István volt európai parlamenti képviselő vasárnapi nyílt levelében a hétfőn kezdődő uniós magyar elnökség prioritásait és lehetőségeit elemezte. Kijelentette, hogy kettősséget lát a következő hónapok adta lehetőségek terén, úgy véli, egyszerre kap óriási figyelmet az európai politika, és egyszerre halkul majd el a magyar elnökség hangja a kormányra váró időszakban.
„Egyszerre rendkívül kiemelt és egyszerre rendkívül súlytalan időszakban kerül sor az uniós magyar elnökségre” – írta Ujhelyi István volt európai parlamenti képviselő Indexhez eljuttatott vasárnapi nyílt levelében.
A politikus, akit június elsejével az ENSZ szakosított turisztikai világszervezete (UN Tourism) nagykövetének neveztek ki – feladata az uniós intézményekkel való kapcsolattartás, illetve a szervezet brüsszeli állandó képviseletének működtetése lesz –, politikai szemtanúként a hétfőn kezdődő uniós magyar elnökség prioritásait és lehetőségeit elemezte.
Ujhelyi István 1993-ban lépett be az MSZP-be, 2002 és 2014 között országgyűlési képviselő volt, 2014-től tíz éven át európai parlamenti képviselő. 2022 októberében lépett ki az MSZP-ből, az idei választáson nem állt rajthoz. Már korábban is rendkívüli nagykövete volt az ENSZ szakosított világszervezetének, a hivatalos státuszt az EP-képviselői mandátumának lejártával ajánlották fel neki.
A mostani időszak egyszerre rendkívül kiemelt, ugyanis az európai választások után vagyunk, új időszak kezdődik az Unió életében – írta Ujhelyi István, hozzátette azonban, hogy most alakul meg az új Európai Parlament, és áll össze az új Európai Bizottság, ami miatt rendkívül súlytalan is lehet a magyar elnökség.
Egyszerre óriási figyelem lesz a következő hónapokban az európai politikán és annak vezetőin a politikus szerint, és egyszerre halkul majd el akaratlanul is a nagy zajban a magyar elnökség hangja.
Ujhelyi István emlékeztetett, hogy egyetlen ellenzéki EP-képviselőként vett részt az uniós elnökségre való felkészülés jegyében szervezett brüsszeli kerekasztalon, „most is és akkor is azt mondtam, hogy a soros magyar elnökség fél éve egy tökéletes alkalom arra, hogy Magyarország megmutassa a szebbik arcát is az európai közösségnek, hogy olyan témákat és ügyeket tegyünk a közös asztalra, ami számunkra nemzeti minimumot jelent” – fogalmazott.
Úgy látja azonban, hogy a kormány a következő hat hónapot sem „a nemzet és az európai közösség javára” akarja felhasználni, hanem saját politikai céljaira. „Épp az EU-ellenes »szabadságharc« miatt kerül majd így vagy úgy, de kényszerpályára a magyar elnökség is” – jelentette ki Ujhelyi István. A politikus tanulmányozta a magyar uniós elnökség munkaprogramját is.
„Azt kell, hogy mondjam önöknek, a közéletben a Fidesztől megtapasztalt abszurd EU-ellenes hőzöngés helyett ez az anyag legalább megpróbál tényleg szakmai alapon viszonyulni a feladathoz” – állapította meg.
Nem állítom, hogy nem maradt fontos és érdemi csomag a magyar elnökség asztalán, de a mi fél évünkben alapvetően két típusú dossziéval fogunk tudni foglalkozni: egyfelől a megállapodás hiányában évek óta álló, úgynevezett »beragadt« anyagokkal, amelyek esetében nem ígérkezik könnyűnek az áttörés, és a kompromisszum kialakítása, másrészt pedig a spanyol, illetve a belga elnökség számára prioritást nem jelentő, az elnökségi időszakok alatt le nem zárt, és így megörökölt dossziékkal
– írta Ujhelyi István. Ugyanakkor megjegyzi, hogy épp a vaskos szakpolitikai anyagok hiánya teszi lehetővé, hogy szakpolitika helyett tisztán politikai kérdéseket tegyen az asztalra a magyar elnökség. Azt, hogy ezt Európa „magányos ellenzékében miként lehet sikerre vinni, az önök fantáziájára bízom.”
„Az Új Európai Versenyképességi Megállapodás tető alá hozása szerepel első helyen, ami valóban fontos lépés lenne az EU életében” – jelentette ki a politikus, aki szerint kérdés, hogy a magyar kormány tud-e a leghatékonyabban hozzájárulni ehhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság már hónapok óta dolgozik ezen a – European Competitiveness Deal – csomagon, „vagyis a Fidesz-kormány leginkább csak okosan meglovagolja az amúgy is biztosan érkező és jó magas hullámot”.
„Hasonlóképp kiemelten fontos az európai védelempolitika megerősítésének kérdése, amelyet szintén prioritásként jelölt meg a hazai kormányzat” – sorolta Ujhelyi, ami szerinte ismét csak felveti a közös európai hadsereg kérdését, amely megint problémás lehet a magyar kormánynak. Az elnökségi programban az illegális migráció megfékezésének kérdése is szerepel, amelyet meglátása szerint pártpolitikai célokra fog használni a Fidesz.
Ujhelyi István a magyar elnökség tárában a bővítéspolitika kérdésének napirenden tartását látja az egyik nagy patronnak, azonban úgy véli, hogy „minimum sajátos lesz, ahogy az EU csődjéről, szétbomlásáról, esetleges felszántásáról elmélkedő Fidesz fogja sürgetni például a balkáni országok csatlakozásának felgyorsítását”.
„Arra mindig és mindenképpen büszkének kell legyünk, hogy ránk került a sor, és mi adjuk az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Fontos feladat, szép feladat, a figyelem most fél évig Magyarországon lesz. Sajnálatos, hogy Orbánék egyelőre úgy tűnik, ezt a lehetőséget is elszalasztják, és piti politikai játékokra használják majd” – zárta gondolatait a politikus.
Ahogyan arról az Index is beszámolt, 2024 júliusától Magyarország látja el az Európai Unió soros elnökségét, az Európai Tanácsnak várhatóan csak decembertől lesz új elnöke. A magyar kormány sérülékeny időszakra számít, Bóka János elmondta, nem a jogalkotáson lesz a hangsúly, a magyar elnökség a fél év alatt párbeszédre, az unió versenyképességének javítására és a nyugat-balkáni bővítésre készül.
Bóka János hét témát jelölt meg, amivel a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsának (röviden: Tanács) az elnökeként a magyar kormány szeretne előrelépést elérni:
Mint írtuk, Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár – aki egyébiránt az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos is – közölte, hogy elkészült a 177 eseményt – többek között 16 miniszteri, illetve 2-2 informális és EU-csúcsot is – tartalmazó magas szintű naptár.
Belgium hétfőn adja át a stafétát. A magyar elnökség központja a Várkert Bazár lesz, amelynek közelében egy százfős médiaközpont is nyílik. Emellett lesznek rendezvények a Bálnában és a Puskás Ferenc Stadionban is. Az úgynevezett európai váró – amelyet 40–60 napon keresztül használnak majd – a Liszt Ferenc repülőtér egyes terminálja lesz. A gördülékeny haladás érdekében az Építési és Közlekedési Minisztérium lehetővé tette, hogy az autóbusz-forgalmi sávokban közlekedjenek a Budapestre érkező delegációk járművei.