Vitézy Dávid a június 9-ei választási eredmény miatt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz alkotmányjogi panaszt. A korábbi főpolgármester-jelölt nem ért egyet az eredménnyel.
Tizenhét oldalas alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz Vitézy Dávid korábbi főpolgármester-jelölt. Az LMP jelöltje panaszában a Kúria, a legfőbb bírósági fórumtól döntésének alaptörvény-ellenességének a megállapítását, valamint a megsemmisítését kéri a taláros testülettől – olvasható az Alkotmánybíróság honlapján.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria döntése megsértette az Alaptörvényben foglalt tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való alapjogot, figyelmen kívül hagyta az előtte fekvő ügy alapjogi vonatkozásait.
Az indítványozó előadása szerint a kiesett jelölt nevének áthúzása olyan megtévesztő módon valósult meg, amely a választópolgárok és a jelöltek számára is elérte az alapjog-korlátozás szintjét.
A Kúria ezen felül nem tett eleget indokolási kötelezettségének, többek között mikor figyelmen kívül hagyta azt, hogy az indítványozó az új kérelmet csak azért a felülvizsgálati indítványban terjesztette elő, mert az arra vonatkozó tények és bizonyítékok az újraszámlálás során kerültek felszínre, továbbá aránytalan bizonyítási terhet rótt az indítványozóra, írták.
A Kúria egyébként szerdán hagyta helyben a Nemzeti Választási Bizottság döntését, miszerint a következő öt évben is Karácsony Gergely lesz Budapest főpolgármestere. A regnáló vezető a Facebookon akkor azt írta, hogy elfogadja a független magyar bíróság döntését.
A választási folyamat átláthatatlansága miatt még azt is vállaltam volna, hogy az egész városban ismételjük meg a főpolgármester-választást, immár mentesen minden politikai és jogi manipulációtól. A Kúria jogerős döntése azonban ezt a vitát lezárta. A főpolgármesterségről természetesen nem mondok le, mondjanak le azok, akik félre akarták vezetni a budapestieket, és akik képtelenek voltak egy tisztességes újraszámlálást levezényelni
− írja Karácsony Gergely. A Kúria határozatában akkor Vitézy Dávid kérelmét is elutasította.
Karácsony Gergely a június 9-i választáson 324 szavazattal győzte le Vitézy Dávidot, de Vitézy Dávid kezdeményezésére újraszámolták az érvénytelen szavazatokat – több mint húszezer ilyen volt –, ami a sorrenden nem változtatott, de Karácsony Gergely előnye 41 voksra csökkent, írtuk korábban.
Vitézy Dávid bejegyzésében a döntés után azt írta, hogy „a Kúria döntésével kapcsolatban a választási eljárásról szóló jogszabályok szerint alkotmányjogi panasszal még mindkét jelölt élhet”. Így mivel „Karácsony Gergely korábban azt mondta, hogy az általa szükségesnek tartott új budapesti főpolgármester-választás érdekében minden lehetséges jogi eszközzel élni fog”, Vitézy úgy véli, a főpolgármester az Alkotmánybírósághoz is fordul még.
A Kúria döntésének a korábbi, általam bemutatott visszásságokat érintő része kapcsán a határozat jogi értékelését követően az alkotmányjogi panasz lehetőségét fenntartom
– jelezte, majd hozzátette: „rendkívül aggasztónak tartja, hogy a megválasztott főpolgármester az utóbbi időben olyan törvényben rögzített, évtizedek óta minden jelölt számára rendelkezésre álló jogorvoslati eljárásokat minősített csalásnak, melyek végül amúgy őt hozták ki győztesnek”.