Etikailag és szakmailag kétséges gyakorlatok jelentek meg az elmúlt években – jelentette ki a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Álmos Péter az utóbbi idők negatív tendenciái kapcsán kritikusan jegyezte meg, hogy súlyosan és kiterjedten alulfinanszírozott a hazai egészségügyi rendszer. Az eseményen ugyanakkor előrelépésekről is beszámoltak.
Semmelweis Ignác születésnapja, július 1-je 1992 óta a magyar egészségügy napja. Ebből az alkalomból tartott sajtótájékoztatót a Magyar Orvosi Kamara (MOK). Az eseményen felvázolták a hazai betegellátás és a területen dolgozók jelenlegi helyzetét, a kritikus pontokat és az új elnökség alatt eddig elért eredményeket.
A legfontosabb problémának a finanszírozás kérdését jelölték meg.
Az OECD-jelentés szerint nem egészen 5 százalékot fordít GDP-arányosan Magyarország az egészségügyre, miközben az uniós átlag 7 százalék
– mutatott rá a MOK főtitkára, Svéd Tamás, aki az Indexnek megjegyezte: ha elérnénk az európai átlagköltést – a nyugati országokhoz képest a jövedelmi különbségek miatt – akkor is kevesebb pénz kerülne a rendszerbe. Hozzátette: a probléma nem új keletű, régóta lemaradásban vagyunk a betegellátás finanszírozásában. Meglátása szerint nincs kormányzati szándék az erőforrások növelésére, inkább az újraelosztásra, rendteremtésre összpontosítanak, de a modern, fenntartható egészségügyhöz pluszforrásokra lenne szükség.
Az uniós átlaghoz képest ezermilliárd forintos lemaradással küzdünk, a becslések szerint 200-300 milliárdos kórházi adóssággal kell számolni év végére. Az infrastruktúra – csakúgy, mint a humánerőforrás – sok helyen elöregedett, nyugdíjba vonulások esetén szakrendeléseket függesztenek fel, az ellátáshoz hosszú utazásra kényszerítve ezzel a betegeket
– részletezte.
Ennek ellenére jó irányokat is megnevezett: például az informatikai fejlesztéseket az EESZT-nél és a Járóbeteg Irányítási Rendszernél, illetve a laborvizsgálatok eredményeinek tervezett egységesítését. A főtitkár elismerte, valóban átalakításra szorult a rendszer, korábban magára volt hagyva a magyar egészségügy, csak szigetszerű fejlesztések voltak.
Aggasztónak tartja ugyanakkor a munkaidőt számon tartó arcfelismerő rendszert, illetve azt, hogy orvosokat, szakdolgozókat bilincsben visznek el munkahelyükről hálapénz elfogadása miatt. Álmos Péter, a kamara elnöke az elmúlt időszakban kollégáikat ért támadásokról szólva elmondta, oltás- és vírustagadók fenyegetnek meg és perelnek be orvosokat.
Történtek olyan esetek, amelyeknél a MOK már rendőrségi feljelentést is tett
– említette. Mint kiemelték, a szülők közt terjed egy útmutató a kötelező gyermekkori védőoltások kikerülésére, az erre irányuló törekvések különösen veszélyes járványügyi folyamatokat indíthatnak el. „Már most látjuk, hogy itthon rég elfeledett betegségek kaptak új erőre” – fűzte hozzá Svéd Tamás.
Álmos Péter arra is kitért, hogy az oltásszkeptikusok körében van néhány olyan orvos is, aki nem kamarai tag.
A kötelező orvoskamarai tagság megszüntetésének egyik negatívuma, hogy etikailag és szakmailag kétes gyakorlatok ellen nem tudnak fellépni.
Korábban a kamarai tagság felfüggesztése nyomán nem folytathatta az illető a hivatását, ma már azonban csak a bíróság tilthatja el ettől – mutatott rá a MOK elnöke. Szakmailag megalapozatlannak nevezte a reiki gyógyászatot (amely már megjelent a kórházban), az étrend-kiegészítők szerepének túlzott hangsúlyozását vagy a fogsorcserét.
A magánegészségügy kevésbé ellenőrzött, ennek ellenére az említett dolgok kirívó esetek, a magyar orvosok külföldön is elismert magas szakmai színvonalon végzik munkájukat
– fogalmazott. Arra is kitért, hogy taglétszámuk még mindig stabil, az orvostársadalom háromnegyede, 34 ezer orvos tartozik hozzájuk, közülük 23 ezren dolgoznak a közellátásban, 7 ezren részállásban, illetve teljes foglalkoztatásban, 11 ezren pedig magánszolgáltatóknál. Meglécz Katalin, a kamara alelnöke megjegyezte, ebből kiindulva a magánegészségügyre is nagyobb rálátásuk van: tapasztalataik szerint a közellátással több területen nem megfelelő az összeköttetés, például a magánszolgáltatóknál rákkal diagnosztizált betegek az előírásokkal ellentétben nem jutnak 14 napon belül kezeléshez az állami rendszerben. Ezen a területen a kormányzati egyeztetéseket követően lehet esetleg változás.
Meglécz Katalin elmondta, hogy a Magyar Orvosi Kamara még február végén állapodott meg abban Pintér Sándor belügyminiszterrel, hogy negyedévente egyeztetnek, addig is több munkacsoportban intenzív közös munka folyik. Az alelnök azt is elárulta, hogy a Belügyminisztériumban legutóbb múlt héten tárgyaltak az egészségügy általuk megnevezett öt legsürgetőbb kérdéséről.
Annak ellenére, hogy konszenzusos javaslatokat tettünk, áttörésre nem került sor, ugyanakkor részeredményekről beszámolhatunk, főként a járóbeteg-irányítást illetően
– mondta. Szóba került az októbertől bevezetésre kerülő új ügyeleti rendszerre történő átállás, de erről még szélesebb szakmai plénummal egyeztetnek július 17-én az érintett kórházak, háziorvosok az OMSZ vezetőségével. A MOK emellett szerepet kapott három terület irányelvének kidolgozásában, a kardiológia, a pszichiátriai és a képalkotó diagnosztikai beutalások összehangolásának kialakításában. Egy hazai orvosi regiszter kialakítására is tettek javaslatot, amiben a szakmai kompetenciákat is feltüntetnék, de egyelőre a kormány elutasította a felvetést, arra hivatkozva, hogy ezt saját hatáskörben oldanák meg.
Álmos Péter beszélt arról is, hogy az orvosok teljesítményalapú bérezését illetően három javaslatot juttattak el a minisztériumnak. Álláspontjuk szerint ezt csak a meglévő alapbérezést megtartva, azon felül lehetne bevezetni olyan formában, hogy ez ne eredményezzen egyenlőtlenséget az orvosok között. Becsléseik szerint ez éves szinten 15 milliárdos ráfordítást igényelne, ami a több száz milliárdos összfinanszírozáshoz képest elenyésző összegnek tekinthető.
Az Index kérdésére, hogy mivel magyarázzák a megemelt bérezés ellenére a Covid előtti szinthez képest 8-10 százalékos teljesítménycsökkenést, a kamaraelnök leszögezte: ez nincs összefüggésben az orvosok jövedelmezésével.
A patológiát vagy a röntgenszakmát nem érintette a paraszolvencia, mégis szövettan- vagy CT- MRI- és ultrahangvizsgálatoknál is vannak várólisták. Az új egészségügyi szolgálati jogviszony nem teszi lehetővé, hogy a korábbiakhoz hasonlóan 2-3 munkahelyen dolgozzon az orvos, sok magánegészségügyre váltó szakembert pedig követtek a betegei, akik így a közellátás statisztikáiban nem jelennek meg
– fogalmazott lapunknak a Magyar Orvosi Kamara elnöke, Álmos Péter.
(Borítókép: Balázs Attila / MTI)